Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
W
959 Wosinsky Borbás Vince és Jávorka Sándor is. ~ról alig néhány növény taxont neveztek el (ezek ma már nem érvényes nevek). Élete utolsó 12(?) évében a gr. Károlyi család nagymuzsaji tim- sógyárát igazgatta, s ezt is oly sikerrel, hogy a termelést csaknem megkétszerezte. A Regensburgi Botanikai Társaság és a Jénai Ásványtani Társaság tagja. - A súlypát (barit) egy morfológiai változatát is róla nevezték el wolnynnak, amit ő küldött el vizsgálatra a nagymuzsaji bányából. F. m.: Historiae naturalis elementa (Budae, 1805). Irod.: Búnké Zsuzsa: Herbarium Wolnyanum. I- II. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 87., 1995,147-168.; 88., 1996, 297-324.); Beregszászi Nagy Pál: Tudós W. A. életének rövid leírása... 1828 (in: Borbás Vince: A szerbtövis hazája és vándorlása. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXV, 1893. 5., 91-98.). Szollát György Wosinsky Mór (1854. márc. 28. Tolna 1907. febr. 22. Szekszárdi: r. k. pap, régész, múzeumigazgató. - Lengyel nemesi családból származott, apja, Wosinsky József a lengyel forradalom leverése után, 1831- ben menekült Mo.-ra.- A pécsi papnevelő int.-ben tanult. Pappá szentelték (1877). Segédlelkész Gödön (1877-1879), káplán Aparon (1879-1881), plébános Lengyelen (1881-1885), Závodon (1885-1894), majd a szekszárdi belvárosi plébánián. 1895. márc. 29-én Tolna Vm. Törvényhatósági Biz.-ának ülésén, múzeumalapítás céljára felajánlotta saját, ötezer darabból álló, vmint Apponyi Sándor ugyancsak jelentős régiséggyűjt.-ét. A közgyűlés a felajánlást elfogadta, s ezzel több évtizedes vajúdás után Szekszárdon megalakult Tol- navm. Múz.-a. A gyűjt.-t az ezredéves ünnepre elkészült gimn. még üresen álló néhány termében helyezték el. ~ elnökletével megalakult a vm.-i múz.-i biz., amely elkészítette az intézmény alapító okiratát. ~ kezdeményezésére jött létre a múz.-i egyesület (1896). 1899 jún.-ában nyitották meg az első kiáll.-t, amelynek anyagát a néhány nappal korábban ig.-vá kinevezett ~ ismertette. Szervezőmunkájának és kitartásának köszönhetően a múz. önálló épületet kapott. 1901-re elkészült a múz.-i palota, ahol a következő évben megnyílt a kiáll. A korra jellemző, raktár jellegű bemutatás oldására ~ egész falfelületeket borító életképeket festetett Löschinger Hugó festőművésszel. - Lengyelben, Apponyi Sándor hatására fordult érdeklődése a régészet felé. Ismereteit autodidakta módon szerezte. Könyvtárakban búvárkodott, tanulmányutakat tett (Skandinávia, Görögő., Egyiptom, Szentföld, Zichy Jenő ázsiai expedíciója), és rendszeres levelezést folytatott a hazai és külföldi tud.-os élet jeles alakjaival. Első ásatását Szárazpusztán, legjelentősebb feltárását a Lengyel község határában fekvő, ún. török sáncon végezte (1882-1889). A több korszakba sorolható lelőhely kutatásával európai hírnévre tett szert. Első régészeti tárgyú cikkét a kurdi etruszk bronzcisztákról készítette ( Etruskische Bronze-Gefásse in Kurd. Ungarische Revue, VI., Bp., 1886). Idejének legnagyobb részét a lengyeli sánc leleteinek feldolgozásával töltötte; e tárgyban fő művén kívül 13 m., két francia és egy német nyelvű ismertetést közölt. Megbízást kapott a millenniumra (1896) szánt Tolna vm.-i monográfia régészeti fejezeteinek elkészítésére (1885). A vm. valamennyi településén kérdőíves adatgyűjtést, majd a fontosabb lelőhelyeken ásatásokat végzett. A kisebbekről feljegyzéseket készített, a jelentősebbekről (Kölesd, Gerjen, Varasd, Alsónyék, Závod, Regöly) egy-egy értekezést, a cikóiról pedig könyvet írt (A cikói népvándorláskori sírmező). A millennium évében megjelent monográfia (Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig) nélkülözhetetlen forrás a régész kutatók számára. Az első monografikus feldolgozást írta egy bronzkori kultúráról (1904). Jelentős múzeumszervező tevékenysége is. Korát megelőzve megkülönböztetett hangsúlyt fektetett a múz. közművelődési tevékenységére. Rendszeresen diavetítéssel egybekötött felolvasó üléseket szervezett a múz. egyik termében. Ig.-sága alatt a gyűjt, jelentős mértékben gyarapodott; halálakor a múz. törzskönyvbe felvett anyaga 55 ezer darabra rúgott. A múz.-ok és könyvtárak orsz. felügyelőjévé való kinevezését követő-
