Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
W
Wilhelmb 958 egyikéhez kapcsolta - megjelentette The Hall of the Great Council of Florence (Journal of the Warburg and Courtauld Instituts, 1944, 65-81.) c. írását. E. Pophammel együtt közzétette a Royal Collection 15-16. sz.-i itáliai rajzait (1949), majd - miután az európai múz.-okban található valamennyi Michel- angelo-rajzot megvizsgálta - önálló kötetben kiadta a British Museumban őrzött Mi- chelangelo-rajzokat (1953). Londonban bekapcsolódott az egy.-i oktatásba is. A Londoni Egy.-en a Courtauld Institute tanára (1947-től), igh. (1950-től), professzor (1958- ig). - Am. művészettörténet szempontjából fontos Luxemburgi Zsigmond király bécsi képmásáról készített dolgozata, mely hosz- szú évtizedekig kiindulópontja volt a német-római császár ikonográfiájának. Tud.- os értekezései az ált. szakirodalmi feszességen túl egyben személyes írásművek is. Előadásmódjának közvetlenségéről tanúskodik a velencei művészettel foglalkozó, már halála után megjelent kötete, amelyet egy.-i előadásaiból készítettek. - Fiatalkori, eszményítő bronz portréját Ferenczy Béni mintázta meg Bécsben. F. m.: Ein zeitgenössische Bildniss des Kaisers Sigismund (Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen in Wien. N. F. III., 1930, 213.); Über einige venezianische Frauenbildnisse der Renaissance (in: Petrovics emlékkönyv. Bp., 1934, 206-212.); Italian Pictures of the 15th and 16th Centuries Katalog der Gemäldegalerie (2. ed. Wien, 1938); The italian Drawings of the XV and XVI Centuries in the Collection of His Majesty the King at Windsor Castle (London, 1949); Michelangelo and his Studio. Catalogue (London, The British Museum, 1953); Michelangelo s Designs for the Medici Tombs (Journal of the Warburg Institute, 18., 1955); Venetian Art from Bellini to Titian (Oxford, 1974); Michelangelo Six Lectures (Oxford, 1978). írod.: Hírest, Michael: Johannes Wilde (Burlington Magazine, No. 816, 1971, 155-157.); Shearman, John: Johannes Wilde (Acten des XXV. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte. Bd. L); Wien und die Entwicklung der kunsthistorischen Methode. Hrsg, von Stefan Krenn, Martina Pippal (Wien, 1984); MÉL III.: 853. Eisler János Wilhelmb Gizella: — Cennerné Wilhelmb Gizella Wissinger Károly (1846. nov. 22. St. Georgen, Ausztria - 1893. máj. 17. Kecskemét): vegyész, tanár. - A bp.-i Politechnikumban két évfolyamot végzett (1868-1869). A Politechnikum Ásvány- és Földtani Tanszékén természetrajzi tanársegéd (1868-1869), az MNM Ásvány-Őslénytárában ásványtári segéd (1870-től), egyidejűleg az ásvány- és földtan ideiglenes tanára a bp.-i IV. ker.-i Főreálisk.-ban (1871-1876). A székesfehérvári (1876-1879), majd a kecskeméti főreál- isk. tanára (1879-1882; nyugdíjba vonulásáig). Néhány tud.-os (Földtani Közlöny) és számos ismeretterjesztő cikke jelent meg. Heves Megye Gazdasági Egyesületének Értesítőjének szerkesztője (1880-as évek). F. m.: Ásvány-, kőzet- és földtan, különös tekintettel a vegytan jelenlegi álláspontjára. A főreáltanoda, főgymnasium és magánhasználatra, 210 fametszettel (Bp., 1875; 2. kiad. 1881); Jegecz hálózatok. A jegeczalakok készítéséhez; A jegeczrajzolás némely módjáról (Tanáregylet Közlönye, 1873). Irod.: Szinnyei XIV.: 1501-1502.; Kecskeméti életrajzi lexikon (Kecskemét, 1992, 260.). Szendrei Géza Wolny András (Raphael) (1759 Selmecbánya - 1827. okt. 17. Nagymuzsaj): tanár, botanikus, mineralógus. - 18 évesen belépett a piarista rendbe, s egy évtizedig tanított a kolostor isk.-jában. Ezután világi pályára tért, és elhagyta szülővárosát is. Rövid ideig nemesi udvaroknál nevelősködött, tanított, majd Karlócán az érseki gimn. professzora (1788-tól), majd ig.-ja lett (1790-től); hivatalát 25 éven át látta el. A vm. tanácsi tagsággal, a város polgársággal tisztelte meg. A hittud. és a filozófia mellett jártas volt kiváltképp a botanikában és az ásványtanban is. Egyetlen nyomtatásban megjelent műve mineralógiai tárgyú. A növényeket fiatal korától kezdve gyűjtötte, előbb a Felvidéken, 1786 táján néhány évig Pest-Budán, majd Szerém vm.- ben, ahonnan a legtöbb lapja származik. 3047 példányt számláló gyűjt.-e ismeretlen úton került az MNM birtokába, és egyike a legkorábban keletkezetteknek a M. Ter- mészettud.-i Múz. Növénytárában. Szoros szakmai és baráti kapcsolatban állt Kitaibel Pállal és Lumnitzer Istvánnal, herbáriumában több mint 200, Kitaibeltől kapott növény van. Gyűjt.-ét nagyra értékelte Janka Viktor,
