Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Véghelyi 934 művészeti Múz. főig.-ja (1917-1934). A MOB r. tagja (1922-től), az Orsz. Gyűjteményegy. vezetőjeként a felsőház póttagja (1932). Mú- zeumig.-i működése idején - folytatva elődje, Radisics Jenő kezdeményezését a m. történelmi szobasorozat felállítására - nyitották meg a nagyközönség számára a sümegi püspöki palota könyvtárberendezését a könyv- gyűjt. kiemelkedő kötéseinek bemutatásával. A proletárdiktatúra idején (1919) az igazgatása alatt álló Iparművészeti Múz. az elkobzott műkincseket hiánytalanul megőrizte, és a Tanácsköztársaság bukása után visszaadta az eredeti tulajdonosoknak. A múz. szoros kapcsolatokat tartott fönn a magángyűjtőkkel, a Művészeti Múz.-ok Barátainak Egyesületével, s számos, magángyűjt.-ekre is épülő kiáll. nyüt: óra- (1925), ezüst- (1927), régi egyházművészeti (1930), Erdély műkincsei kiáll. (1931) stb. Kutatásai során főként a könyv- művészettel foglalkozott. A M. Bibliophil Társaság alapítója (1920), elnöke. Irányításával kiáll.-okat rendeztek, kiadványokat jelentettek meg; első tárlatuk az Iparművészeti Múz.-ban a XX. század könyvművészete címmel nyílt meg (1921). Kutatta a Ny-dunántú- li könyvkötők tevékenységét, foglalkozott a corvinakötésekkel is. Kísérő szövegével jelent meg a társaság kiadásában a hézagpótló Budai könyvárusok jelvényei 1488-1525 (Bp., 1923) c. munkája. Másik, bibliofil értékű tanulmánya, a Rariora et curiosa gr. Apponyi Sándor gyűjteményéből (Bp., 1925). - 1945 előtt ~ feleségével, gr. Wimpffen Máriával együtt a bozsoki kastély utolsó tulajdonosa volt; a kastélyban jelentős műgyűjt.-t és könyvtárat őriztek; másik könyvtára a budai várban lévő lakásában az ostrom alatt elpusztult. A bozsoki kastély muzeális gyűjt.-ében főként a 18-19. sz.-i bútorok, a meisseni étkészletek és figurák, a bécsi csoportozatok és a régi m. fajanszok jelentősek. Az OSZK Kézirattára számos —dokumentumot (rajzokat, festményeket, iratokat) őriz; legjelentősebb Emlékeim és véleményem c., tízkötetes önéletrajza, amelyet Bp.-en és Bozsokon vetett papírra 1943-1946 között. F. m.: A képrombolók (Bp., 1915; német nyelven is); Budai könyvárusok jelvényei 1488-1525 (Bp., 1923); Rariora et curiosa gr. Apponyi Sándor gyűjteményéből (Bp., 1925); Ungarische Barockeinbaende (Sonderab- zug aus der Gutenberg-Festschrift, Mainz, 1925); Tapis turcs provenant des églises et collections de Transylvanie. Layer Károllyal (Párizs, é. n.). Irod.: Kuntár Lajos: Bozsok (Szombathely, é. n.); „Utcanév sem jár énnekem" - Emlékezés az 50 éve elhunyt verebi V. Gy.-ra (1870-1951) c. konferencia előadásai (Bozsok, 2001. jún. 8.); Horváth Hilda: Kincsünk a nemzeté (Iparművészeti Múzeum, 2001. okt. 16.-2002. jan. 27. Bp., 2001). Horváth Hilda Véghelyi Péter (1908 Bp. - 1986. dec. 22. Bp.): gyermekorvos, műgyűjtő. - Nagybátyja Ignotus Hugó, a Nyugat c. folyóirat főszerkesztője, édesapja Véghelyi Viktor, a folyóirat jogtanácsosa. Unokatestvére Ignotus Pál, a Szép Szó c. folyóirat szerkesztője. - A bp.-i tudományegy. Orvosi Karán végezte orvosi tanulmányait (1933). A bp.-i I. számú Gyermekklinikán dolgozott (1933-tól haláláig). Egy.-i magántanári képesítést szerzett (1946- tól). Több szakkönyvet és mintegy kétszáz tud.-os cikket írt. Felfedezéseinek sorából kiemelkedik az a nemzetközileg is elismert, tankönyvi tétellé vált felismerése, amelyet 1944-ben Bp. ostroma alatt tett; az éhezési betegségek klinikai és kísérleti úton történő tanulmányozása után rámutatott, hogy ezeknek oka a kvalitatív fehérjehiány. A mai napig ez az alapja a trópusokon tapasztalt ált. fehér- jehiány-betegség, a kwashior-kór leküzdésének. - A 20. sz.-i művészet jó ismerője. Kapcsolatban állt a Szépművészeti Múz. művészettörténészeivel. Az irodalom, a zene és a képzőművészet történetének egyben látása vezette el oda, hogy az 1900 utáni képzőművészetek és a fotó nemzetközi gyűjt.-ének fejlesztését adományaival és egy alapítvány megszervezésével segítse. A Szépművészeti Múz. modern gyűjt.-einek gazdagítása céljából 1985-ben létrehozta a XX. sz.-i Alapítványt. A10 tagú kuratórium feladata, hogy az alaptőke kamataiból műveket vásároljon, m. műveket külföldiekkel cseréljen, és az alapítványt továbbfejlessze. Anna Margit festőnő 1991-ben jelentős adománnyal gazdagította az Alapítvány gyűjt.-ét. A Szépművészeti Múz. Grafikai Gyűjt.-ének a tulajdonába kerültek ~ és felesége, Brettfeld Adrienne (19221986) képzőművészeti gyűjt.-éből Joan Miró sablonnyomatai, Aristide Maillol egy rajza, Jules Pascin akvarellje, Marc Chagall, Henry Moore és Hans Hartung grafikái. Az Alapít-
