Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Ü - V

935 Vendel-Mohay vány 15 éves fennállása alatt mintegy 100 mű­alkotást, elsősorban rajzokat és grafikákat adományozott a Szépművészeti Múz. mo­dern gyűjt.-einek. - Az orvostud.-ok doktora (1958). A M. Gyermekgyógyász Társaság el­nöke. A Paediatrica Danubiana (1947-1949) és az Acta Paediatrica Hungarica (1951-1986) szerkesztője. F. m.: Gyermekgyógyászati vademecum. Szerk. (Bp., 1975); Perinatal medicina. I—II. Társszerkesztő, társ­szerző (Bp., 1978). írod.: Berta Lajos: V. P.: (Orvosi Hetilap, 1978.14.); Gerszi Teréz-Geskó Judit: Új szerzemények 1978- 1988 (Szépművészeti Múz., Bp., 1988); Geskó Judit: Modem Művészet. Új szerzemények a gra­fikai gyűjteményben (Szépművészeti Múz., Bp., 1993); MÉL IV.: 952. Geskó Judit Vendel Mária: — Vendel-Mohay Lajosné Vendel Miklós; ered. Vendl (1886. okt. 8. Sopron - 1977. febr. 7. Sopron): geológus, múzeumigazgató. - Nővére Vendl Mária (1890-1945) mineraló- gus, bátyja Vendl Ala­dár (1886-1971) geo­lógus, sógora Dudich Endre (1895-1971) zo­ológus. -A bp.-i tudo- mányegy.-en tanult (1914-től). Az I. vh.- ban szerzett nyolc kitüntetése alapján vitézi címet kapott, ezért magyarosította meg nevét. Egy.-i tanul­mányait befejezve (1919) az egy. Ásvány-, Kőzettan Int.-ben Mauritz Béla tanársegéde, kőzettanból egy.-i magántanári képesítést szerzett (1925). A soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főisk. Ásvány-Földtani Tan­székének főisk.-i tanára (1923-tól), r. tanára (1926-tól), majd - miután a főisk.-t a bp.-i Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-hez csatol­ták - egy.-i tanára (1934-től), a Földtan- Teleptan Tanszék professzora (1941-1959). Az oktatás és tanszékfejlesztés mellett jelen­tős tud .-os munkásságot fejtett ki; a geológia, az ásvány- és kőzettan területén 140 dolgoza­ta, Sopron város és környéke geológiai, ké­sőbb hidrológiai kutatásairól 38 tanulmánya jelent meg. Tanszékének Miskolcra helyezése (1959) miatt 36 év után megvált az oktató­munkától, és a Bányászati Kutató Int. sopro­ni petrográfiai osztályának vezetője, majd ta­nácsadója lett (1972-től). Tud.-os tevékenysé­ge mellett alkotó módon vett részt a város szellemi életében. A Központi Bányászati Múz. ig.-ja (1967. júl. 1-jétől). Igazgatásának három és fél éve az intézmény küzdelmes időszaka volt. A bányászati felsőoktatás Sopronból va­ló végleges eltávozása, Faller Jenő alapító ig. hirtelen elhunyta és az épület elhasználódása egybeesett a szénbányászat átmeneti vissza­fejlesztésével, az anyagi források beszűkülé­sével. Ilyen körülmények között is gondos­kodott a múz.-i munka folyamatosságáról, az épület karbantartásáról, a korábbi hazai és külföldi kapcsolatok fenntartásáról és a múz.-i filiálék irányításáról. A Soproni Szemle egyik alapítója (1936), a helyi MTESZ vezető­ségi tagja (1951-től), majd díszelnöke. Az MTA 1. (1933), majd r. tagja (1934). - Kossuth- díj (1951), Pro Urbe Sopron (1971), az MNME tb. doktora (1976), Sopron díszpolgára (1977). - Születésének 100. évfordulójára Sopron városa a Béke u. 14. sz. lakóház falán felavatta domborműves bronz emléktábláját (1966, Kutas László alkotása). F. m.: A kőzetmeghatározás módszertana (Bp., 1962); Tíz éves a Központ Bányászati Múzeum (Bányászati és Kohászati Lapok, 101., 1968. 2., 58-63.). Irod.: Vogl Mária: V. M. (Magyar Tudomány, 1977, 7-8.); Molnár László: V. M. és Sopron (Nehézipa­ri Műszaki Egyetem Közleményei, 24. Miskolc, 1978,47-51.); Dudich Endre: Száz éve született V. M. professzor (Soproni Szemle, 51., 1997. 1., 47- 52.): MÉL III.: 832.; MTL: 845-846. Molnár László Vendel-Mohay Lajosné; Vendel Mária (1923. febr. 14. Szekszárd - 1993. jan. 23. Szek­szárdi: irodalomtörténész. - Apja, Vendel Ist­ván a két vh. között Szekszárd polgármes­tere volt. - A Garay Já­nos Reálgimn.-ban érettségizett (1941). Művészettörténész­nek készült, de a há­ború után megválto­zott életkörülményei miatt nem tanulha­tott tovább. A szék-

Next

/
Thumbnails
Contents