Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Bellon 76 Bécsben lévő teljes leletanyagot A. Eibner- Persy tette közzé külön kötetben (1980). A ~ által megkezdett és a Patek Erzsébet által folytatott (1971-1978) várhelyi ásatások, leletek kiemelkedően fontosak Közép-Európa korai vaskori kultúrájának megismerésében. Tanulmányokat közölt a Sopron melletti Varis-hegyen (1891), Petőházán (1892), Babóton (1894), Balfon (1910) talált vaskori leletekről. Kismarton környékén őskori telepet fedezett fel. Több közleményt írt a Sopronból és környékéről származó római sírkövekről, szarkofágokról, sírleletekről, a Csornán talált népvándorlás és honfoglalás kori emlékekről. Az MNM megbízásából az Al-Duna vidékén végzett kutatásokat, amelyekről az Archaeológiai Értesítőben adott tájékoztatást (1898). 1913-ban Bp.-re költözött; az MNM Régiségtárának tiszteletdíjas munkatársa, majd vezetője (1919-1930). Bekapcsolódott a barlangkutatásba; Kadic Ottokárral a Herman Ottó-barlangban ásatott (1916). Bodrogkeresztúron újkőkori telep és rézkori temető feltárását vezette (19201925); az itt kiásott temetkezések jellegzetes leleteiről nevezte el az ősrégészeti kutatás a Tisza-vidékén a Kr. e. 4. évezredben honos középső rézkori kultúrát. A bodrogkeresz- túri sírokról megjelent tanulmányában (1926) az újkőkori leletekkel kapcsolatban először használta a régészeti szakirodalomban később általánosan elfogadottá váló bükki kultúra elnevezést. Elsőként ismertette a Tápiószentmártonon napvilágra került szkíta aranyszarvast (1925). Az őskor emberéről és kultúrájáról Hillebrand Jenővel közösen írt könyve (1921) a nagyközönség számára is érthető, szemléletes képet rajzolt a mo.-i ősrégészeti kutatások eredményeiről. Számos cikke jelent meg többek között az Archaeológiai Értesítő, a Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien és a müncheni Praehistorische Blaetter c. folyóiratokban. - Az MTA 1. tagja (1926), az Archaeológiai Biz. tagja (1914-1937). A Régészeti Társulat tb. tagja (1924), a Barlangkutató Biz. tagja (1913-tól), alelnöke (1917-től). A M. Tornaegyletek Orsz. Szövetségének alelnöke. - Tiszteletére Sopron-Várhelyen emlékművet emeltek (1957). F. m.: A Sopron melletti Purgstall prähistorikus földvára és sírhalmáról (Archaeológiai Értesítő, 8., 1888, 354-360.); A Sopron melletti Purgstall földvára és urnatemetője (Archaeológiai Értesítő, 11., 1891, 313-320.); Prähistorische Funde in der Umgebung von Oedenburg in Ungarn. Otto Müllerrel (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 1891, 166-192.); Sopron vármegye leírása (in: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IV. Bp., 1896); A bodrogkeresztúri aeneolitkori temető (Országos Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve 1., 1920-1926, 7-18.); Az őskor embere és kultúrája különös tekintettel hazánkra. Hillebrand Jenővel (Bp., 1921). írod.: Lauringer Ernő: B. L. (Soproni Szemle, 1937, 81-86.); Tompa Ferenc: B. L. (Archaeológiai Értesítő, 50., 1937, 174.); Banner János: A bükki kultúra névadója: B. L. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 6., 1966, 7-20.); Nováki Gyula: A soproni Várhegy ásatásának a története (Soproni Szemle, 1955, 131-135.); N. Gy. [Nováki Gyula]: B. L. emlékmű Sopronban (Archaeológiai Értesítő, 85., 1958, 196.); Aranykönyv 2000 (Sopron, 1999); Gulyás II.: 959-960.; RÚL II.: 710. Kemenczei Tibor, Tóth Imre Bellon Tibor (1941. jan. 1. Nyíradony - 2002. szept. 26. Karcag): etnográfus, múzeumigazgató. - A debreceni KLTE BTK-n tanult (1959-1964), m. nyelv és irodalom szakos középisk.-i tanári, vmint etnográfus (1964), majd uo. néprajzból doktori oklevelet szerzett (1967). A Szolnok m.-i Múz.-i Szervezet néprajzos munkatársa, egyúttal a tájmúz.-i feladatokat ellátó karcagi Györffy István Nagykun Múz. ig.-ja (1964-1994), majd - az ig.-i teendőktől megválván - mellékfoglalkozású munkatársa (1994-től haláláig). A JATE (2000-től Szegedi Egy.) Néprajzi Tanszékének mellékfoglalkozású adjunktusa, ill. docense (1989-1994), főállású docense (1994-től), majd tanszékvezetője (1998- 2002). A Debreceni Egy. Néprajzi Tanszékén a történeti néprajz témakörében habilitált (1998). - Nevéhez fűződik a karcagi muzeális gyűjt.-nek a jelenlegi épületbe - egy műemléki védelem alatt álló, klasszicista kúriába - költöztetése (1968), a végleges raktári rend kialakítása, az időszaki kiáll.-ok folyamatosságának biztosítása, a Nagykunsági Krónika c. történeti-néprajzi állandó kiáll. (1973; kat.-a 1979-ben jelent meg), a névadó Györffy István (1884-1939) karcagi születésű etnográfus munkásságát bemutató állan
