Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

77

Bellon

dó kiáll, megrendezése (1984), vmint a helyben megőrzött, műemlékileg helyreállított „nagykunsági tájház" - egy karcagi gazdaporta - minden részletében hiteles berendezése (1984). Az általa vezetett Györffy István Nagykun Múz. a nagykunsági tud.-os kutatások és a lokális művészeti élet szervező központjává fejlődött; orsz. konferenciákat szervezett (pl. Györffy István születésének 90. és 100. évfordulóján, Nagykunsági Füzetek címmel tud.-os kiadványsorozatot adott ki, a város jeles szülöttei emlékének megörökítésére szoborállításokat kezdeményezett, őrködött a népi iparművészeti tevékenység magas szakmai színvonalán stb. Néprajzkutatói munkássága jellegzetesen nagykunsági kötődésű; hatalmas mennyiségű tárgyi anyagot, írásos, ill. fényképes dokumentációt eredményező néprajzi terepmunkája és levéltári kutatása részben a mezővárosi gazdálkodás („ősfoglalkozások", állattartás, földművelés), a kisiparok, a népművészet (főképpen a népi kerámia, a festett bútor) vonatkozásában kiemelkedően gazdag for- rásgyűjt.-ben, erre alapozott történeti-néprajzi, népművészeti, népi iparművészeti kiáll.-okban, részben monografikus igényű, a nagykunsági földművelést és állattartást a 18-19. sz.-i alföldi mezővárosok gazdálkodásszervezésének példájaként megvilágító művekben összegződött. E városhoz-tájhoz kötődő munkássága mellett - a Jász-Nagy- kun-Szolnok m.-i etnográfiai kutatások egyik szervezőjeként és szellemi irányítójaként - meghatározó részt vállalt a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz (1974), ill. a megye múz.-ainak népművészeti anyagát közreadó Szolnok megye népművészete c. kötet (1987) megvalósításában, vmint a tiszazugi falvakban és a Tisza mentén kutatótáborszerűen végzett, éveken keresztül tartó terepkutatásokban. Adat-, részben tárgygyűjtő, s rendszerint az ottani muzeális gyűjt.-eket is gazdagító terepkutatásai a teljes m. nyelvterületet behálózták. A népi gazdálkodást kutatva, s eredményeit egy-egy helyismereti/helytörténeti kiadványban közzétéve részese volt pl. a hajdúszoboszlói (1975), a szeghalmi (1979), a csépai (1982), a keceli

(1984), a bagi (1988), a túrkevei (1992), a békéscsabai (1993), a kiskundorozsmai (1995), a csólyospálosi (1995), a mesterszállási

(1995), az abádszalóki (1996), a kiskunhalasi (2001) monografikus vállalkozásoknak, továbbá néprajzi szakértője számos, döntően a határokon túli (székelyföldi, szlovákiai, kárpátaljai, bánsági, szlovéniai) magyarság népi hagyományait bemutató televíziós vállalkozásnak (pl. Tisza-sorozat, Örökségünk, Gyökerek). E tájak minél alaposabb megismerése érdekében, a helyben élő amatőr gyűjtők és kutatók hagyományőrző munkáját segítendő számos egyéni, ill. táborszerű ku- tatóutat kezdeményezett. - A néprajztud. kandidátusa (1991). A M. Néprajzi Társaság tagja (1970-től), választmányi tagja, egy ciklusban főtitkára (1994—1997), az MTA Néprajzi (1999-től), vmint Agrártörténeti és Faluszociológiai Szakbiz.-ának titkára (1997- től). - Móra Ferenc-díj (1992), a M. Néprajzi Társaság „Érdemes tag"-ja (1978) és Tájkutató díja (1985), Nagykunságért díj (1995), Karcag város díszpolgára (2000).

F. m.: Karcag város gazdálkodása. Földművelés (A Damjanich János Múzeum Közleményei, 34-35. Szolnok, 1973); Karcagi várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kaposvári Gyulával (Nagykunsági Füzetek 1. Karcag, 1974); Karcagi krónika. Fejezetek a város legújabbkori történetéből. Szerk. (Nagykunsági Füzetek 2. Karcag, 1976); Nagykunság (Bp., 1979); Szolnok megye népművészete. Szerk. Szabó Lászlóval (Bp., 1987); Györffy István az Alföld kutatója és életművének irodalma. Szerk. (Nagykunsági Füzetek 6. Karcag-Szolnok, 1987); A Jászkunság összefogása. Tanulmányoka Jászkunság történetéből. Szerk. Örsi Juliannával (Karcag, 1996); Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XV111-XIX. században (Karcag, 1996); Földművelés, irtásgazdálkodás (in: Honfoglalás és néprajz. Szerk. Kovács László, Paládi- Kovács Attila. A honfoglalásról sok szemmel, IV. Bp., 1997, 145-157.); Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Fügedi Mártával, Szilágyi Miklóssal (Jelenlévő múlt. Bp., 1998); A magyar szürkemarha (Megőrzött ízek. Bp., 2001); Gyermekkorom faluja. Forgácsok Göncz János hetési képeiből, emlékeiből. Szerk., bev., a szöveget gondozta (Lendva, 2001); Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században (in: Kiskunhalas története. 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas, 2001, 101-168.); Áruszállítás az Alföld folyóin (in: Számadó. Tanulmányok Paládi Kovács Attila tiszteletére. Szerk. Hála József, Szarvas Zsuzsa, Szilágyi Miklós. Bp., 2001,273-287.). írod.: Társadalom - kultúra - természet. Tanulmányok a 60 éves B. T. tiszteletére. Szerk. Barna Gábor