Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Valkó 920 Irod.: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler (Leipzig, 1940, XXXIV.: 73.; 1961. Des XX. Jahrhunderts V. 6.); Móré Miklós: Adatok a Szép- művészeti Múz. gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról (Múzeumi műtárgyvédelem, 1977. 4., 17., 20.). Papp Katalin Valkó Arisztid; Walkó (1905. jan. 29. Bp., - 1988. jún. 7. Solymár): jogász, helytörténész, régész, művészet- és zenetörténész. - Felvidéki származású, Solymáron élő családja közeli rokonságban állt Henszlmann Imrével. Édesapja Walkó László (1874-1943) bőrművész, testvére S. Walkó László szobrászművész. Felesége (1938-tól) Újlaky Margit énekművésznő, a Solymár és környéke zeneisk. alapítója. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en jog- és államtud.-i doktorátust (1928-1933), a BTK-n művészettörténetből végbizonyítványt szerzett, Toldy Lászlónál zenetörténetet hallgatott, belügyi gyakorlati közigazgatási vizsgát tett (1939). Díjnok az Állatvásár- pénztárnál (1933-ig), az ÁDOB (Állástalan Diplomások Orsz. Biz.-a) fizetés nélküli gyakornoka Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. igazgatásában (1933-tól). Vác város aljegyzője (1936-1943), anyakönyvvezető is (1939- 1943). Próbaszolgálatra rendelték be a Honvédelmi Min.-ba (1939), ahol kulturális területen dolgozott; segédtitkár, miniszteri titkár (1943-1949. jún. 30.; nyugállományba helyezték). Nyugdíjasként további szolgálattételre a Honvéd Levéltár és Múz-hoz előadói munkakörbe osztották be. Térképtörténeti kutatásaihoz az MTA-tól kapott támogatást (1951). A BTM muzeológusa (1952. jan. eleje-máj. vége), a Levéltárak Orsz. Központjában térképtári előadó (1952. jún.-dec. 31.). A Művészettörténeti Int.-ben (később Dokumentációs Központ) a levéltárak művészettörténeti anyagának feldolgozásával, majd az Iparművészeti Mííz.-ban az Adattár felállításával bízták meg (1954. febr. 16.-1955. dec. 31.). Az Iparművészeti Munkaközösség tagja; iparművészeti kutatásokat végzett a M. Orsz. Levéltárban. Az OSZK munkatársa (1956. okt. 1.-1958. dec. 31.), közben az MTA támogatásával zenetörténeti kutatásokat folytatott. Az Orsz. Műszaki Könyvtárban könyvtáros (1959. jan. 1.-1960. jan. 1.), a külföldi folyóiratok katalogizálását végezte. A bp.-i műegy. Könyvtárában a Gépgyártástechnológia Tanszék könyvtárát katalogizálta (1961. dec. 31-éig). Az MNG-ben a metszettárat rendezte (1960. ápr. 1.-1962. jún. 30.). A M. Mezőgazdasági Múz. tud.-os munkatársa (1962. júl. 1-jétől). Az MTA Zenetudományi Int.-ének tud. kutatójaként folytatott levéltári kutatásokat (1970-től haláláig). - Diákkorában bekapcsolódott édesapja régészeti kutatásaiba a pomázi Várhegyen. Később önállóan, részben saját költségén többször vezetett ott feltárásokat (1929-1934, 1941). Tud.-os munkásságából kiemelkednek a Solymár és a solymári vár történetét feldolgozó tanulmányai. A solymári Mátyás-hegyen lévő bronzkori teleppel és a középkori várral előkerült bronzkori és 14. sz.-i leletanyagot a solymári családi házban őrizték; a —gyűjt, halála után részben az MNM-be, részben a Solymári Helytörténeti Gyűjt.-be került. A terület teljes feltárása, rekonstrukciója, múz. létesítése érdekében többször fordult hivatalos fórumokhoz segítségért - eredménytelenül. Régészeti feltárásra a területen csak 1972-1977 között került sor. Jelentősek a fertődi Esterházy-kas- télyra vonatkozó, vmint J. Haydn, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságával foglalkozó kutatásai. Napilapokban, folyóiratokban, periodikákban 150-nél több közleménye jelent meg a régészet, a művészettörténet, a művelődés- és zenetörténet tárgyköréből (Pesti Hírlap, Magyarság, Magyar Nemzet, Archaeologiai Értesítő, Művészettörténeti Értesítő, Magyar Könyvszemle, Magyar Zenetörténeti Tanulmányok, Magyar Zene, Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei stb.). F. m.: Régészeti és történelmi emlékek Pest vármegye területén. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét th. város Adattára (Pécs, 1939); Fertőd mesterei, művészei 1720-1768 között (Művészettörténeti Értesítő, IV., 1955.1., 127-133.); Haydn magyarországi működése a levéltári akták tükrében. I—II. (Zenetudományi Tanulmányok VI., 1957, 627-668.; VIII., 1960, 527-663.); A Liszt család a levéltári iratok tükrében. I-II. (Magyar Zene, 1961, 4., 388-389.; 1961, 5.,
