Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Ü - V

921 Vángel 498-507.); A solymári vadászkastély (Magyar Me­zőgazdasági Múzeum Évkönyve, 1966-1967, 125-133.); Erkel Ferenc hivatali működésével kapcso­latos levéltári akták (in: Zenetörténeti Tanulmányok. Bp., 1969, 225-245.); Levéltári adatok Mosonyi Mi­hály életrajzához és emlékének megörökítéséhez (Ze­netudományi Tanulmányok. Bp., 1973); Erkel Sándor hivatali működése az ügyiratok tükrében. I-V. (Magyar Zene, 1974, 412-13.; 1975, 2., 195-207.; 1975, 4., 414—426.; 1976, 3., 308-327.); Újabb ada­tok a fertődi (eszterházai) kastély építéstörténetéhez (Ars Hungarica, 1982,1., 75-82.); A százéves Ope­raház válogatott iratai. Az iratanyagot felkutatta (Bp., 1984). írod.: Endrődi Anna-Feld István: Régészeti kuta­tás a solymári Mátyás-dombon 1929-1934 (Studia Comitatensia, 9., 1980, 267-314.); Dr. V. A. (Bp. 1905-1988 Solymár) tudományos és publicisztikai írásai (Művészettörténeti Értesítő, 1988, 1-2., 86- 88.); Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon III.: 576.; MÉL IV.: 932. Bandi Gábomé, Maróti Éva Vámszer Géza; írói nevén: Szebeni Géza (1896. aug. 13. Nagyszeben -1976. szept. 21. Kolozsvár): tanár, etnográfus, művészettör­ténész. - A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n rajztanán oklevelet szerzett (1922). A nagy­szebeni tanítóképző (1922-1926), a székely­udvarhelyi állami líceum (1926-1929), majd a Csíkszeredái r. k. főgimn. tanára (1929­1941), Csíkszereda városi tanácsosa. A ko­lozsvári állami gimn. tanára (1941-1957; nyugdíjazásáig). A Csíki Székely Múzeum­egyesület tagjaként a Csíki Székely Múz. egyik alapítója (Domokos Pál Péterrel, Nagy Imrével együtt); a hajdani csíksomlyói vár­megyeház 14 termében több mint 140 db egyházművészeti, néprajzi és képzőművé­szeti tárgyat állítottak ki (1930 tavasza). Csíkszeredában a környék ifjúsága számára „szőttesbálokat" szervezett. Felségével a csíki festékesek újraszövésével, a minta­kincs felújításán dolgozott. Néprajzi írásai a Székelység, a Csíki Néplap, a Keleti Újság, a Ko­runk, az Utunk, a Művelődés hasábjain jelen­tek meg. Az 1960-as évektől mo.-i néprajzi szaklapokban közölt írásokat. - A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1935-től). - Ha­gyatékának jelentős része a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári archívumába került; feldolgozása folyamatban van. F. m.: ízlés, modor, divat (Székelyudvarhely, 1928); Csíkvármegye turista kalauza és térképe. Bándi Mári­ával (Csíkszereda, 1934); Székely táncok (Kolozs­vár, 1934); Szakadát, egy Szeben megyei szórvány (Kolozsvár, 1940); Kalotaszegi magyar népviselet. Faragó Józseffel, Nagy Jenővel (Bukarest, 1977); Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok (1930-1975) (Bukarest, 1977); Csík vármegye településtörténete (belső címlapon: Hely- történeti adatok a hajdani Csík vármegye [Csík, Gyer- gyó és Kászon] településtörténetéhez Csíkszereda, 2000). írod.: Kós Károly: A nehéz szolgáló írástudó pél­dája. V. G. pályaképe (Komnk, 1977); Pozsony Fe­renc: Az olvasóhoz (Bevezetés V. G.: Csík várme­gye településtörténete c. kötetéhez. Csíkszereda, 2000, 5-6.); MÉL III.: 816. Szabó András Vángel Jenő (1864. ápr. 16. Perkáta - 1918. dec. 29. Bp.): tanár, iskola- és múze­umigazgató. - A bp.-i tudományegy.-en ter­mészetrajzból és földrajzból tanári alap- és szakvizsgát tett, állat-, növény- és ásvány­tanból doktorrá avatták (1886). Az egy.-i ál­lattani és összehasonlító boncolástani int.- ben első tanársegéd Margó Tivadar mellett (1886-tól), szövet- és módszertanból magán­tanárrá habilitált (1892), az állattan és az összehasonlító boncolástan helyettes tanára (1896), adjunktus (1897). Tanulmányozta Ausztria, Németo., Belgium és Hollandia je­lentősebb zoológiái int.-eit, múz.-ait. Tud.- os munkássága kezdetén lepkészettel, ta­nulmányainak befejezése után szövettannal, összehasonlító boncolástannal, az édesvízi gerinctelenekkel foglalkozott. Részt vett a Balaton tud.-os vizsgálatában. A Paeda­gogium tanára (1900-tól), ig.-ja (1910-től). Az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúz. ig.-ja (1906-1915). Irányítása alatt az addigi „népoktatási tanszermúz." gyűjtőkörébe hi­vatalosan is bekerültek a középisk.-k (1909). Pécsett rendezett időszaki kiáll.-án a hazai tanszeripar köréből összeállított gyűjt.-t mutatták be (1907). Az egyetemes tanító­gyűlés alkalmából is tanszerkiáll.-t szerve­zett (1912). Igazgatósága alatt indult meg az intézményi folyóirat, az Országos ■ Paeda- gogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője (1907). Vezetői tevékenysége utol­só éveiben a tanszermúz. a Ferenc József Ta-

Next

/
Thumbnails
Contents