Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

T

Tehel 880 F. m.: Éber László 1. 1. beszéde Téglás Gábor 1. t. ravatalánál, 1916. február hó 6-án (Akadémiai Ér­tesítő, XXVII., 1916. 2., 156.); T. G. (Archaeologiai Értesítő, XXXVI., 1916, 237.); Ortvay Tivadar: T. G. (Századok, L., 1916, 325-326.); Pallas XVI.: 7-8.; Szinnyei XIII.: 1368-1372.; Révai XVIII.: 46.; MÉL II.: 830. (Archaeologiai Értesítő, 1916: téves születési adat: 1859. márc. 23.!). Hála József Tehel Lajos (Ludwig) (1769. márc. 26. Nagyszombat - 1816. nov. 19. Pest): orvos, természetkutató. - A bécsi egy.-en bölcsész- doktori, a pesti egy.-en orvosdoktori okleve­let szerzett (1793). Óbudán városi orvos, majd József nádor kinevezte az MNM Termé­szetrajzi és Technológiai Tára (Collectio Natu­rae et Artis Productorum) első őrévé (1810. nov. 18-ától haláláig). Még kinevezése előtt, G. A. Wemer rendszerének megfelelően, föl­állította az MNM ásványgyűjt.-ét, majd, mi­után a Természetrajzi és Technológiai Tár is a Batthyány-villába költözött (1813), ott újból elrendezte az anyagot. Egy 1815. évi kézirata (Systema iuxta quod objecta historiae naturalis ordinanda erunt) javaslatot tartalmaz a gyűjt- nek nagyobb területen való elhelyezésére. Működése alatt sikerült elérnie még egy se­gédőr, majd egy preparátor kinevezését is (1812). Kémiai vizsgálatokat végzett, és Jó­zsef nádor megbízásából a hazai kőszenekkel foglalkozott. 1816. jún. 5-6-án kőszénből elő­állított gázzal világította ki az MNM épüle­tét; ez volt az első kísérlet Mo.-on a gázvilá­gítás alkalmazására. Egyetlen megjelent cik­ke a lénártói meteorit megtalálásáról számol be. - A jénai Ásványtani Társaság tagja. F. m.: Auffindung einer neuen Masse Meteor-Eisen auf den Karpathen (Gilberts Annalen der Physik, 40., 1814,181-182.). Irod.: Papp, Gábor: Dr. Lajos Tehel (1769-1816), the first curator of our museum (Annales historico- naturales Musei Nationalis Flungarid, 84., 1992, 195-197.); Szinnyei XIII.: 1376-1377.; MÉL II.: 830. Papp Gábor Teinleitner József (1927. szept. 28. Bp. ­1992. júl. 6. Bp.): építészmérnök. - A BME-n építészmérnöki oklevelet szerzett (1950). Két évtizeden át különböző orsz. építőipari válla­latok középszintű vezetőjeként kivitelezési irányító munkát végzett. A Néprajzi Múz. (Bp.) Falumúz. Osztálya műszaki csoportjának ve­zetője (1970. máj. 20-ától), majd a jogutód Sza­badtéri Néprajzi Múz. (Szentendre) Műszaki Osztályán főmérnök (1977). Nyugdíjazásáig (1987) a Központi Múz.-i Igazgatóság (Bp.) műszaki részlegénél beruházási feladatokat látott el. - A központi szabadtéri múz. létesíté­sének első időszakaszában volt vezető épí­tész, amikor párhuzamosan kellett végezni a múz.-i infrastruktúra bemházó feladatait, ké­szíteni a célmúz. telepítési terveit, vmint irá­nyítani a népi építészeti objektumok építését, megvalósítását. Főmérnöki tevékenységéhez kötődik a Felső-Tisza-vidék építménycsoport befejezése, továbbá a kisalföldi téglaépületek kivitelezése és a Ny-dunántúli objektumok építésének elkezdése. Munkássága révén a külső kivitelezés (Orsz. Műemléki Felügyelő­ség szentendrei részlege) helyett ekkor szer­veződött az intézményi szakembergárda (mérnök, ács, kőműves stb.), amely sokirányú és speciális tervező-, ill. építőtevékenységet látott el. Az építmények bontási és áttelepítési feladatait is végezte, ellenőrizte, írod.: Bálint János: In memoriam T. J. (TÉKA, Szentendre, 1992.1., 21-22.). Kecskés Péter Teles Ede; ered. Telsch (1872. máj. 12. Baja - 1948. júl. 18. Bp.): éremművész, szobrász. - Tanulmányait a bécsi akad.-n Edmond Hellmer és Caspar von Zumbusch tanítvá­nyaként végezte (1888-1895). Első mo.-i ki- áll.-án (Műcsarnok, Bp., 1894) Góliát c. bronz­szobrát muttatta be (ma az MNG tulajdona). Számos köztéri emlékműpályázaton vett részt. Kisméretű terrakotta szobrai általában népies életképek. Fontosabb köztéri alkotásai: a bp.-i Vörösmarty-emlékmű (1908, Kallós Edé­vel közösen), Szt. László és III. Károly szobra a bp.-i millenniumi emlékművön (1911; az utóbbit 1945 után eltávolították), a Zenemű­vészeti Főisk. szobrászati díszítése, Mun­kácsy Mihály, Barabás Miklós és mások sír­emléke a Kerepesi úti temetőben, a kecske­méti Kossuth-emlékmű, a jászberényi Hősi em­lékmű stb. Érmeket, plaketteket 1900-tól készí­tett. 1904-ben már sikeres szobrász és érem­művész, műtermében számos tanítvány (Re­ményi József, Berán Lajos) vette körül. Brüsz- szelben nemzetközi éremkiáll.-on vett részt (1910). Az I. vh. után az utrechti (Hollandia)

Next

/
Thumbnails
Contents