Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Tasnádi Kubacska 878 eket hozott létre (1945-1949): a vácrátóti Biológiai Int.-et, az Embertani Tárat gyűjt.- ekkel és laboratóriumokkal, a Tudomány- történeti Gyűjt.-t, a Kliséüzemet, a Sajtó- és Fotó Osztályt. Hatalmas gyűjt.-eket vásárolt, többek között Széchényi Zsigmond és Kittenberger Kálmán Afrika-vadászoktól; ezekből rendezte meg az európai hírű Afrika-kiáll.-t. A természet és a környezet védelmét szem előtt tartva megszervezte a Természetvédelmi Hivatalt, amelynek első elnöke lett (1948). Elkészítette az új föld-, őslény- és ásványtani kiáll.-ok modern tud.-os szemléletű és technikájú forgató- könyvét, a kivitelezésben azonban - főig.-i állásából való felfüggesztése miatt - már nem vehetett részt. A Földtani Int.-be átkerülve átszervezte a nagy múltú, gazdag Kárpát-medencei földtani gyűjt.-t (1951— 1973). Folyamatosan gyűjtötte az ipari nyersanyagkutatás újonnan előkerült kőzeteit, ásványait és ősmaradványait, s felállította az ipari nyersanyagkutatást elősegítő, új réteg-, kőzet-, ásvány- és teleptani, vmint gerinces paleontológiái gyűjt.-eket. Az 1950-es években létrehozta a dinamogeoló- giai kiáll.-t. 1969-re irányításával készült el a Földtani Int. legfelső emeletét megtöltő, 350 szekrényben mintaszerűen rendezett ősmaradvány-, kőzet-, ásvány- és teleptani gyűjt., faj- és lelőhely-kat.-okkal együtt. A Földtani Int. 100 éves jubileumára megrendezte Mo. réteg-, ásvány- és teleptani kiáll.- át (1969). Létrehozta a Földtani Int. Tudománytörténeti Gyűjt.-ét (1972). Több évtizeden keresztül végzett ásatásokat az ipoly- tarnóci lábnyomos ősvilági strand területén, amelyet tud.-os alapossággal dolgozott fel. 1928-tól élete végéig harcolt a terület megmentéséért; a terület ma a természetvédelmi világörökség része. - A természettud.-os ismeretterjesztésnek is egyik vezéralakja volt. Összesen 47 őslénytani, tudománytörténeti és ismeretterjesztő könyve jelent meg m., német, francia, olasz, orosz, cseh és litván nyelven. Nyolc könyvét nívódíjjal jutalmazták. Őslény- és földtani, kultúr- és tudománytörténeti, tud.-os és ismeretterjesztő írásai m. és külföldi folyóiratokban, napilapokban jelentek meg, gyakran folytatásos sorozatokban (pl. Földtani Közlöny, Barlangkutatás, Földrajzi Közlemények, Acta Biologica Szeged, Debreceni Szemle, Geologia Flungarica, Mathematikai és Természettudományi Értesítő, Annales historico-na- turales Musei Nationalis Hungarici, Földtani Értesítő, Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, Magyar Tudomány, Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, Acta Geologica, Múzeumi Közlemények, Karst und Flöh- lenforschung [Berlin], Palaeobiologica, [Wien], Paleontologische Zeitschrift [Jena], A Természet, Természettudományi Közlöny, Búvár, Földgömb, Élet és Tudomány, Természet Világa, Delta stb.); 41 különböző folyóiratban ösz- szesen 258 cikke jelent meg. Számos, a nagyközönség által kedvelt népszerűsítő és tud.-os rádió- és tv-előadást tartott. A Búvár (1935-től), az Éet és Tudomány (1955-től), a Természettudományi Közlöny (1961-től) és az Orvostörténeti Közlemények (1966-tól) szer- kesztőbiz.-i tagja. - A Természettud.-i Társulat első titkára (1942-1946), ügyvezető elnöke (1955-1958), a Természetvédelmi Tanács első elnöke (1948), a Magyarhoni Földtani Társulat első titkára (1946-1948?), alel- nöke (1954-1956), az MTA Földtani Főbiz.- ának tagja (1957-1958,1961-1963,1965-1967, 1970-1973), az Orvostörténelmi Társaság tagja (1966-1977), a Nemzetközi Földtani Tudománytörténeti Társaság (INHIGEO) első mo.-i képviselője (1970-1977). F. m.: Die Grundlagen der Literatur über Ungarns Vertebraten Paläontologie (Hefte des Collegium Hungaricum in Wien, 1928,1-91.); Mondák állatvilága (Bp., 1939: 2. kiad. 1958); Gyűjtés hegyen völgyön (Bp., 1941; 2. kiad. 1966); Frânez Baron Nopcsa (Bp., 1945); Nagy magyar természettudósok (Bp., 1958); Palaeopathologia. Az ősállatok pathológiája (Bp., 1960; németül: 1962); Ősállatok nyomában (Bp., 1961); Repülősárkányok és gyíkmadarak (Bp., 1965); A láthatatlan bánya (Bp., 1973); Színes ásványvilág (Bp., 1973); Expedíció az időben (Bp., 1977). írod.: Allodiatoris Irma: T. K. A. halálára (Magyar Nemzet, 1977. ápr. 15.); T. K. A. emlékezete (Földtani Közlöny, 1979, 331-339.); Szebényi Lajos: T. K. A. emlékére (Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 1978, 39-44.); MÉL III.: 780-781.; MTL: 795-796. (Kaszap András: T.-K. A.). - (MÉL III.: téves halálozási nap: márc. 28.!; téves doktorálási év: 1926.; MTL: téves halálozási adat: ápr.!). Kákay-Szabó Orsolya
