Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

T

877 Tasnádi Kubacska F. m.: Békéscsaba és vidékének madárvilága (in: Békés­csaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsa­ba, 1930,103-129.); Újabb adatok Békéscsaba vidéké­nek madárvilágához (Aquila, 42-25., 1935-1938, 666-669., 693-694.); Az Ókígyósipuszta vízimadarai 1939-1940-ben (uo„ 46-49., 1939-1942., 459., 489.). írod.: Réthy Zsigmond: Dr. T. T. (Múzeumi Hír­adó, Békéscsaba, 1974. 4., 15-17.); G. Vass István: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979 (Bé­késcsaba, 1979). Kocsor János Tasnádi Kubacska András; ered. (1934. nov. 9-éig) Kubacska Endre Ferenc; (1950-től a személyi igazolván Tasnádi Endre (1902. ápr. 28. Bp. - 1977. márc. 30. Bp.): geoló­gus, paleontológus. - Édesapja Kubacska András, a bp.-i Fasori Ev. Gimn. természet­rajz tanára. Első fele­sége (1930-1938) Szé­ki Pálma, Kossuth-dí- jas vegyész; második felesége (1944-1952) Marik Klára művészet- történész; harmadik felesége (1955-től) Bók Éva rajzoló, gyermekük, Szenthe Pálné Tas­nádi Éva könyvrestaurátor. - A bp.-i Páz­mány Péter Tudományegy. BTK-n termé­szetrajz szakon végzett (1924), geológiából, vmint őslény-, ásvány- és kőzettanból dok­torált (1926). Bécsben a Collegium Hunga- ricum állami ösztöndíjasa (1927-1929), Othe- nio Abel, az őslénytan világhírű professzora és Haberda törvényszéki orvosprofesszor mellett dolgozott. A Pázmány Péter Tudo­mányegy. Összehasonlító Szövettani és Bonctani Int.-ében mb. fizetett tanársegéd (1923. szept. 1.-1924. aug. 31.), a bp.-i tudo­mányegy.-i Közgazdaságtud.-i Kar Közgaz­daság-geológia Tanszékén ifj. Lóczy Lajos egy.-i tanár mellett díjtalan gyakornok (1924. szept. 1-jétől), díjtalan tanársegéd (1926. szept. 1-jétől), majd díjnoki illetményű egy.-i tanársegéd (1930. jan. 1-jétől). A tanszéken végzett tud.-os munkájáért állami ösztöndíj­ban részesítették (1929, 1930). A gazdasági világválság után gr. Klebelsberg Kunó val­lás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte az MNM Ásvány-Őslénytárába I. osztályú se­gédtisztnek (1931. júl. 1.), I. osztályú múz.-i segédőr (1933. jún. 1-jétől), múz.-i őr (1936. jan. 1-jétől), az MNM elnöki titkára és az Orsz. Természettud.-i Múz. I. osztályú múz.-i őre (1941. jan. 1-jétől). Az Orsz. Természet­tud.-i Múz. főig.-ja (1945. júl. 7.-1949. jan. 27.). Az MNM alelnöke (1945. nov. 6.-1946); tisztéről a B-listázás idején lemondott. Főig.-i állásából azonnali hatállyal felmen­tették (1949. jan. 27.), azon koncepciós vád alapján, hogy az ostrom alatt elmulasztotta az Esterházy-kincsek kiadásának megaka­dályozását, és a „felszabadulás" után a kin­csek felkutatásában nem tanúsított megfele­lő érdeklődést. Múz.-i őri beosztásban az Őslénytárba helyezték az általa elindított ál­landó kiáll.-ok előkészítési munkálatainak folytatására (1949. dec. 19-éig). Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Köz­pontjába a természettud.-ok muzeológusává (1949. dec. 20.-1950. okt. 31.), és megbízta 45 múz. főfelügyeletével. A Nehézipari Min. kinevezte a M. Állami Földtani Int. Máz­ának vezetőjévé (1950. nov. 1-jétől). Nyugál­lományba vonult (1973. okt. 29.). - Munkás­sága világhírű szakemberek, ifj. Lóczy La­jos, Nopcsa Ferenc, Lambrecht Kálmán kö­rében indult, akikhez szoros barátság fűzte. Othenio Abel bécsi int.-ében kezdett fog­lalkozni az amerikai Moodi által elindított új tud.-nyal, a kihalt állatok betegségeivel. E tárgyban folytatott 30 évi munkájának be­tetőzése Palaeopathologia c. könyve, amely­nek alapján a föld- és ásványtani tud.-ok akad.-i doktora lett (1960. dec. 15.), s köny­vét akad.-i díjjal tüntették ki. A természet- tud.-os muzeologia iskolateremtő mestere. Folyamatosan, a legmodernebb alapokon rendezte át a gyűjt.-eket, és hozta létre mű­vészi értékű, közérthető, világszínvonalú természettud.-os kiáll.-ait. Megalapította a Természettud.-i Múz. Földtani és Őslény­tani Tárát (1938). A mo.-i természettud.-i kiáll.-ok történetében új korszakot nyitott meg A Föld és az élet fejlődéstörténete c. kiáll.- ával (1943), amelyre a pénzt közadakozásból teremtette elő. AII. vh., s különösen Bp. ostro­ma alatt (1944-1945) az MNM védelmének megszervezésével és egyéni helytállásával sértetlenül megóvta a nagy értékű, évszáza­dos gyűjt.-eket. Főigazgatósága alatt új int.-

Next

/
Thumbnails
Contents