Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
863 Szőts gyakból doktorált (1928). A Földtani Int. fizetés nélküli gyakornoka (1927-1939); állásából elbocsátották, mert öccse, Imre szovjet állampolgárként a kijevi Tud.-os Akad. munkatársa volt. Alkalmi munkákból élt (1939-1945); a Műbarát magánvállalatnál kiáll.-i titkár, az Automobil Technikánál idegen nyelvű levelező és bérelszámoló, majd a Certánál gyári munkás. Rehabilitációja után ismét a Földtani Int. munkatársa (1945-től), a könyvtár vezetője. M. állami ösztöndíjasként a SZU-ban (Kijev, Leningrád) dolgozott (1946-1949); feldolgozta az É-i-Kaukázus paleocén és Ny-Ukrajna miocén tengeri sünjeit (Echinoidea). A Földtani Int.-ben a kútkataszter tervezési, szervezési munkáival bízták meg (1950-től). Az ELTE Őslénytani Tanszékén egy.-i tanár (1951-től). A Földtani Int. Őslénytani Osztályának vezetője (1952-1953), főmunkatársa (1960-1968; nyugalomba vonulásáig). A tengeri sünök nemzetközileg elismert kutatója volt; 1928- 1973 között 15 monografikus igényű közleményt publikált. - A föld- és ásványtani tud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1955; A Bakonyi kréta Echinoideák c. monográfiájával). — munkásságára alapozva a Földtani Int. Mtíz.-ában az 1970-es években tanítványa, Mihály Sándor megalapította az önálló Echinodermata gyűjt.-t. F. m.: Podolia miocén tengerisün faunája (Geologica Hungarica ser. Palaeontologica, 1953); Bakonyi kréta Echinoideák (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica, 1955); Magyarországi eocén Echinoideák (Bp., 1973). írod.: Góczán F.-Mihály S.: Emlékezés dr. Sz. E.-re (Földtani Közlöny, 1989). Kardos László Szőts Endre, kézdivásárhelyi; K. Szőts (1914. febr. 18. Pankota - 1984. szept. 1. Bp.): geológus, paleontológus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. természetrajz-vegytan szakán tanult (1933-1937), gimn.-i tanári (1937), majd földtan, őslénytan, ásványtan tárgyból doktori oklevelet szerzett (1938). A M. Kir. Földtani Int.-ben geológus (1938— 1939), az Orsz. Természet tud.-i Múz. Föld- és Őslénytárában geológus-muzeológus (1939— 1943); az eocén gyűjt, kezelője és jelentős fejlesztője. Gyűjtőmunkája nyomán a gyűjt, a tár második legnagyobb kollekciójává vált; különösen a puhatestű anyag lett jelentős. A M.-Amerikai Olajipari Rt. (1943- 1945), a M. Állami Szénbányák Vállalat (1947-1948), a Dorogi Szénbányák (1950), a Bányászati Kutató és Mélyfúró Nemzeti Vállalat (Dorog, 1950), a M. Állami Földtani Int. munkatársa (1950-1956). 1956-ban Fran- ciao.-ba emigrált; a Regie Autonomique Petrol (1957-1960), az ESSO Kutatólaboratóriuma (1960-1963), majd a Wassal cég (Genf, 1963-1966) alkalmazottja. 1966-ban hazatért, s az Orsz. Kőolaj- és Gázipari Trösztnél (1966-1969), a M. Állami Földtani Int. mikropaleontológiai laboratóriumában (1971-1972), majd szakfordítóként dolgozott (1973-tól haláláig). Molluszka-vizs- gálatok alapján megújította a mo.-i eocén rétegtant; az egy.-en a Magyarország földtana c. tantárgyban mintegy másfél évtizedig munkái alapján oktatták az eocén képződményeket. Elindította a hazai plankton foraminifera-vizsgálatokat. Módszerei és tanácsai nyomán bontakozott ki és vált nemzetközileg is számottevővé a m. plankton foraminifera-kutatás. Sztratotípusok- ból, ill. klasszikus eocén lelőhelyekről gazdag és páratlan értékű összehasonlító anyagot ajándékozott a M Természettud.-i Múz. Föld- és Őslénytárának. Békekölcsön-nyereményéből galériás tároló szekrénysort készíttetett a Föld- és Őslénytárnak (1951). Munkássága utolsó szakaszában francia nyelvi szakfordítója volt a Nemzetközi Réteg- tani Lexikon Magyarország c. kötetének. 52 tud.-os dolgozata jelent meg, közöttük két nagyterjedelmű monográfia. 49 kéziratos kutatási jelentést készített főként kőszén-, ill. kőolajkutató vállalatok, int.-ek számára m. és francia nyelven. - A Magyarhoni Földtani Társulat (1940-1956) és a Societé Géologique de France tagja (1956-1984). F. m.: Magyarország eocén puhatestűi. I. Gántkörnyé- ki eocén puhatestűek (Geologica Hungarica. Series Palaeontologica, 22., 1953); Magyarország eocén (pa- leogén) képződményei (Geologica Hungarica. Series Geologica, 9., 1956); Les problemes de la limite entre le Paléogene et le Néogene et des étages Chattien et Aquitanien (Acta Geologia Hungarica, 4., 1956, 209- 217.); Paléogene marin d Aquitaine. Esquisse micro- biostratigraphique et paléogéographique (kézirat), írod.: MÉL IV.: 876. Kecskeméti Tibor
