Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szörényi 862 tevékenykedett. Történészként gyűjtötte az eseményekre vonatkozó iratokat, plakátokat, s feljegyzéseket készített a szóbeli információkról. Célja az volt, hogy megírja e néhány viharos pécsi-baranyai év történetét, amire azonban már nem kerülhetett sor. A múz. vezetőjeként (1909-től) a szerb megszállás alatt is igyekezett a gyűjt.-t megóvni, és Pécsről való elkerülése után is hathatósan segítette utódját. Mint a múz.-i értesítő szerkesztője (1912-1928) rendszeresen beszámolt a múz. javára felajánlott régészeti és néprajzi tárgyakról, könyvekről. A pécsi ókeresztény emlékek nagy részének felfedezője. Az ókeresztény emlékek tekintetében úttörő vállalkozása volt az 1782-ben megtalált első római sírkamráról írt tanulmánya (1907). Szinte napi rendszerességgel járta a pécsi utcákat, felismerve, hogy egy-egy építkezés alkalmával egyrészről elpusztíthatnak értékes leleteket, másrészről a beépítés után évtizedekre lehetetlenné válik az adott terület régészeti kutatása. A leletekről rövid hírben számtalanszor beszámolt a Dunántúl c. pécsi napilapban. Nagy súlyt fektetett a tud.-os eredményeknek a nagyközönség számára való méltó bemutatására, mind újságcikkek, mind pedig előadások formájában. Sokat kutatta a pécsi Székesegyházat, s megpróbált megoldást találni annak vízmentesítésére. Ekkor fedezte fel az ókeresztény cella trichorát és több más késő római sírt. A székesegyház alapozásának vizsgálata választ vagy inkább lehetséges hipotézist adott többek között a templom eredetére, alaprajzára vonatkozóan. Korai halála miatt eredményei nem jelenhettek meg nyomtatásban. Nem kevésbé fontosak a dóm későbbi periódusára vonatkozó vizsgálódásai. Az 1882. évi átépítés előtti időszak kutatásának eredményeként megállapítható volt, hogy a Schmidt-féle átépítés nem jelentette a korábbi állapot helyreállítását, sokkal inkább egy új külsőt hozott létre. Fontosak egyéb hely- történeti és egyházművészeti cikkei is, amelyekben számos elveszett leletet, mára a szájhagyományból is kiveszett régi adatot írt le, pl. az I. vh. idején beolvasztott harangokat, vagy a pécs-budai külvárosi temetőt. Cikkei máig kiemelkedő adatbázisai és feldolgozásai Pécs múltjának. Mint több egyházi biz. tagja, tanácsokat adott régi templomok felújításánál, újak építésénél, vmint azok berendezésénél. Nyomon követte, értette és ismertette a kortárs művészet új irányzatait, hazai képviselőit. Bp.-re távozva a Műemlékek Orsz. Biz.-ának előadója (1922-től). Ekkortól jelentek meg művei az orsz. folyóiratokban, és tevékenysége földrajzi értelemben is kitágult; többek között kutatta a feldebrői és a deákmonostori műemlékeket is. Lexikonokat szerkesztett, Régi magyar templomok c., reprezentatív munkája széles körben ismertté tette nevét. Az Ipar- művészeti Isk. tanára (1934-től). - Pápai kamarás (1925). A Szt. István Akad. tagja, a Pécs és Baranya Barátai Társaság elnöke. F. m.: A pécsi püspöki múzeum kőtára (Pécs, 1906); A pécsi őskeresztény sírkamra (Bp., 1907); A pécsi székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotában (Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője, 8., 1916); Pécs. Útmutató a városban és a környékén (Pécs, é. n. [1922]; 2. kiad. Pécs, é. n. [1927]); A román stíluskorszak és a Szent Margitsziget műemlékei (in: Budapest műemlékei. Szerk. Lech- ner Jenő. Bp., 1925); Pécs város története. A pécsi székesegyház. A pécsi Dóm-múzeum. A pécsi ókeresztény temető sírkamrái és kápolnája. Pécs műemlékei (in: Magyar Művészet, 5., 1929); Négytornyúak voltak-e az Árpád-házi székesegyházak? (A Szent István Akadémia Értesítője, 1931); Régi magyar templomok (Bp., é. n. [1933]; hasonmás kiad. Bp. é. n. [1998]); A pécsi székesegyház és Magyarország műemlékei Szt. Mór korában (in: Szent Mór Emlékkönyv. Szerk. Varga Damján S.O.C. Pécs, 1936). írod.: Lengvári István: Sz. O. régészeti és művészettörténeti munkássága (in: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Szerk. Vonyó J. Pécs, 1996, 173-180.; teljes bibl.-val); Lengvári István: Sz. O. (1876-1937) munkássága. Bibi. (in: Tanulmányok Pécs történetéből. Szerk. Vonyó J. Pécs, megjelenés alatt); Sonkoly Károly: Sz. O. (Műemlékvédelmi Szemle, 31., 1987, 275-277.); MÉL II.: 800. és MűvLex. (1968) IV: téves halálozási hely: Pécs! Lengvári István Szörényi Erzsébet (1904. jún. 27. Bárt- fafürdő - 1987. máj. 17. Bp.): paleontológus. - Apja, Szörényi Tivadar Bártfafürdőn fürdőorvos, majd Bp.-en a Liget szanatórium idegorvosa. - A Pázmány Péter Tudomány- egy. vegytan-természetrajz szakán végzett (1927). A budai márga faunája c. értekezésével földtan, ásvány-kőzettan és őslénytan tár
