Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
839 Szemere Bp., 1981) cikkírója. - A D-mo.-i Képzőművészek Területi Szervezetének vezetőségi tagja, a M.-Szovjet Baráti Társaság alapító tagja, a TIT Szegedi Szervezete Művészeti Szakosztályának titkára. - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1977; Szeged képző- művészete c. dolgozatával). - Szeged Város Képzőművészeti Díja. F. m.: Szeged új képzőművészetének bibliográfiája. 1945-1960 (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960/1962, Szeged, 1962, 161-212.); Szeged képző- művészete (Szeged, 1975); Móra Ferenc és a művészet (Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 1979. Szeged, 1979, 76-83.); Juhász Gyula művészeti írásai (Művészet, 1983,1,4-7.); A szegedi múzeum rajzművészeti gyűjteménye (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1. Szeged, 1984, 363- 385.); Szeged képzőművészete. 1849-1919. (in: Szeged története. 3/2. Szeged, 1991, 1123-1138.); Szeged képzőművészete. 1919-1944 (in: Szeged története. 4. Szeged, 1994, 728-741.). írod.: Sz. Z. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1. Szeged, 1986, 9-10.); MÉL IV.: 847-848. (téves halálozási adat: dec. 23. Szeged!). - Bibi.: Szelesi Rózsa: Sz. Z. bibliográfiája (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok. Studia Historiae Literarum et Artium. 1. Szeged, 1997,197-221.). Bodrits István Szemere Attila (1857. jún. 1. Párizs 1905. júl. 22. Bp.): közgazdász, író, publicista, politikus. - Szemere Bertalan miniszter- elnök (1812-1869) legfiatalabb gyermeke. Édesapja emigrációja (1849-1865) alatt nyolc évet töltött Párizsban; isk.-i tanulmányait is ott kezdte el, majd Késmárkon és Pesten (vagy Budán) folytatta. Első hírlapi cikkei 1875-ben jelentek meg. Életének meghatározó szakasza a 22 éves korában „elkezdett" világutazás; járt Egyiptomban és Marokkóban, Töröko.-ban, Indiában, Kambodzsában, Kínában és Japánban (1881-1884). A Távol-K-ről nagy értékű iparművészeti gyűjt.-nyel tért vissza. Gyűjt.-ének jelentős része (japán lakkfésű- és hajtűgyűjt.) a Vallás- és Közoktatásügyi Min. segítségével az MNM-be, majd az önállóvá vált Iparművészeti Múz.-ba (1904), majd a Hopp Ferenc K-ázsiai Múz.-ba, hagyatékának maradéka özvegyétől a miskolci múz.-ba került (1930). Naplóit m., francia és angol nyelven vezette, de készített japán-francia, japán-m. szószedeteket is. Megtanulta a japán nyelvet, Kína történetéről magyarul írt kézirattöredékeit a miskolci Herman Ottó Múz. őrzi. írásai megjelentek a Vasárnapi Újságban és a Pesti Naplóban, munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, a Nemzetnek és a Magyarországnak. A Magyar Hírlap főmunkatársa (1891), majd társtulajdonosa (1892). írói álneve: Traveller. Szépirodalmi, műfordítói, színműírói tevékenysége is figyelemre méltó. Hozomány nélkül c. drámáját a Nemzeti Színház mutatta be (1890). Japánról szóló darabját „három felvonásban 160 képpel, 16 mozgóval" a bp.-i Uránia játszotta (1890). Sokféle, de nem igazán eredményes vállalkozásba kezdett (1894: kőszénbánya-vállalat, 1895: sóüzlet, 1904: nyomdatechnikai gépüzlet). Szabadelvű politikusként (Herman Ottóval szemben) Miskolc egyik országgyűlési képviselője (1896-1900). „A kormánypárt vezér- szónoka"-ként tisztelték, közgazdasági fel- készültségét határainkon túl is elismerték. - A francia becsületrend nagykeresztje (~ hagyatékában a Herman Ottó Múz. őrzi). - A Kerepesi úti temetőből 1925-ben szállították földi maradványait a miskolci avasi domboldalba; apa és fia azóta egy díszsírhelyben nyugszik. Hagyatékának megmaradt darabjai (hat hatalmas, egykor egy kiáll.-i termet megtöltő láda) özvegye ajándékaként, halálának negyedszázados évfordulóján, visszakerült Miskolcra (1930). A hagyaték értékes darabja ~ halotti maszkja, amelyet Zala György készített, vmint a képviselőt ábrázoló nagyméretű festmény (Karlovszky Bertalan alkotása). F. m.: Sz. A. japán gyűjteménye (Herman Ottó Múz., ltsz.: 53.3969.1.); Sz. A. vegyes hagyatéki anyaga, Kína története kézirata (Herman Ottó Múz., ltsz. 73.503.1.); Sz. A. miskolci képviselőségének dokumentumai (Herman Ottó Múz., ltsz. 73.503.60.). írod.: Szabadfalvi József: Sz. A. (in: Szemere Bertalan és kora. 1. Szerk. Ruszoly József. Miskolc, 1991, 391-396.); Horawitz Lucia: Sz. A. halálának évfordulója (Reggeli Hírlap [Miskolc], 1930. aug. 6-13.); Dobrossy István: Szemere Bertalan (1812— 1869) és fia, Sz. A. (1857-1905) emlékszobája és relikviái a Herman Ottó Múzeumban, (in: Miskolc írásban és képekben. 6. köt. Miskolc, 1999, 55- 61.); MÉL II.: 742. Dobrossy István, Ferenczy Mária (kiegészítés)
