Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Széchényi 830 szervező politikus, egyházpolitikus, Széchényi György (1592-1695) esztergomi érsek alapozta meg. Unokaöccse, ifj. Széchényi György (1656-1732), a gr.-i cím megszerzője részt vett a török elleni háborúkban. A Széchényiek jelentős egyházi, politikai és katonai pályát futottak be, de élen jártak a kultúra és a művészet támogatásában is; Széchényi György egyházi, oktatási, kulturális és humanitárius alapítványaival jezsuita koll.-ok (Győr, Buda, Kőszeg, Esztergom, Eger, Pécs), domonkos, ferences, kapucinus, trinitárius, Agoston-rendi, Orsolya- és Clarissa-kolostorok sorát, a budai papnöveldét, a győri, budai, lőcsei és tren- cséni nemes fiúneveidét alapította, és helyreállíttatta a török háborúkban elpusztult Szt. István Papnevelő Int.-et. A család történetének két kiemelkedő alakja ~, vmint Festetics Julianna grófnőtől született fia, Széchenyi István. — a bécsi Theresianumban tanult. Pályafutását a 18. sz. utolsó negyedében, a felvilágosult abszolutizmus, a jozefinista politika híveként és a felvilágosult reformtörekvések támogatójaként kezdte; a család hagyományos uralkodóhűsége mellett felvilágosult szellemisége, jobbító szándéka szerencsésen találkozott II. Józsefnek a Habsburg Birodalmat modernizálni kívánó törekvéseivel. A kőszegi ker.-i táblán assessor, hamarosan a horvát bán helyettese, kir. biztos, valóságos belső titkos tanácsos (1785-től); állami hivatalairól II. József centralizációs törekvéseinek a m. alkotmány bázisát jelentő vármegyerendszert sértő intézkedése, az adminisztrátori rendszer ellentmondásossága miatt lemondott. Európai utazást tett, Belgiumban és Angliában járt. AII. Lipót alatt helyreállított m. alkotmányosság keretei között az Ország- gyűlés nemesi reformmozgalmában tevékenykedett, átfogó terveket készített, mintegy előképét Széchenyi István Stádiumának. A 18. sz. utolsó éveiben, I. Ferenc uralkodása idején néhány évre visszatért a politikába; vm.-i főispán, a Dráva és a Duna szabályozásának kir. biztosa, főkamarásmester, országbíró-helyettes (1800). 1802-ben a már másfél évtizede tudatos munkával, szakemberek bevonásával létrehozott hungari- cagyűjt.-ét- 11 884 nyomtatványt, 1150 kéziratot, 144 kötet térképet és metszetet, 2029 nemesi címert és a 2665 db-ot számláló érem- és régiséggyűjt.-t - a nemzetnek adományozta. A Nemzeti Múz. és a nemzeti könyvtár megalapítása pályája második, visszavonuló, vallási rajongástól sem mentes szakaszában is megőrzött reformtörekvésének bizonyítéka. Felajánlását 1802. nov. 25-én az uralkodónak tette, aki azt 1802. nov. 26-án fogadta el. A m. Országgyűlés az 1807. évi XXIV. te.-kel az új intézményt Museum Hunguricum néven a nemzet birtokába vette. Maga az adományozó és a család több tagja a továbbiakban is támogatta adományaival a nemzet múz.-át. Alapító- levelében kikötötte, hogy a múz. vezető hivatalnokát ő, majd utódai jelölhessék ki. Hungaricagyűjt.-e képezi a nevét viselő Orsz. ~ Könyvtár és az MNM alapját. Támogatta az első szakkat. megjelenését is. Az MNM Természeti Tárát (a később önállósult Természettud.-i Múz.-ot) hitvese, Festetics Julianna - a keszthelyi Georgicont alapító Festetics György (1755-1819) nővére - ásványgyűjt.-ének adományozásával hívta életre. ~ megkapta az aranygyapjas rendet (1808). Tudomány- és kultúrapártoló tevékenységét tud.-os társaságok is elismerték; a göttingeni, a jénai, a varsói és a bécsi tud.-os társaság tagja. - Az MNM az alapítás évfordulóján, nov. 25-én a Széché- nyi-teremben, ~ J. Ender festette portréja előtt, évenként Széchényi Ferenc-emlékpla- kettel fejezi ki elismerését az intézményt kiemelkedően támogató személyiségeknek, ill. munkatársainak, írod.: Fraknói Vilmos: Gr. Sz. F. (Bp., 1902); Bárt- fay Szabó László: A sárvár-felsővidéki gr. Széchényi család története (Bp., 1926); Olofsson, Piacid: Gr. Sz. F. irodalompártolása (Pannonhalma, 1940); Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1869 (Bp., 1981); Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői (Bp., 1988); MÉL II.: 718.; MTL: 752-754. Körmöczi Katalin Széchényi Ferencné, Festetics Julianna, tolnai gr.; Festetich, Festetits (1753. okt. 30. Jablonca - 1824. jan. 20. Bécs): arisztokrata, adomány tevő. - Apja Festetics Pál (1725— 1782; 1770-től gr.), anyja nagybossányi Bos- sányi Júlia (7-1805), első férje gr. Széchényi József (1752-1775), második férje gr. Széché-
