Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
831 Szederkényiné Kovács nyi Ferenc (1754-1820), gyermekei: Széchényi Lajos (1781-1855), gr. Batthyány Miklós- né Széchényi Franciska (1783-1861), Széchényi Pál (1789-1871), gr. Zichy Ferdinandné Széchényi Zsófia (1789-1865) és Széchenyi István (1791-1860). - A Miller Ferdinánd által írt Protocolum Patriophilorum (az MNM első „gyarapodási naplója") szerint 1803- ban egy „válogatott és értékes magyar ásványgyűjteményt adományozott" a múz.- nak. - A Csillagkeresztes rend tagja. Papp Gábor Széchényi Zsigmond, gr. (1898. jan. 23. Nagyvárad - 1967. ápr. 24. Bp.): vadász, utazó, író. - Ükapja Széchényi Ferenc, az MNM megalapítója (1802), dédapja, Széchényi Lajos könyvet írt a vadászatról, az ő testvére volt Széchenyi István (1791-1860) politikus, a „legnagyobb magyar". Nagyapja, Széchényi Dénes a kocsizásról és a lovakról írt; apja, Széchényi Viktor pedig vadászként írogatott. - Felsőfokú tanulmányait a bp.-i tudomány- egy. jogi karán (1918-1919), az agrártud.-ok területén Münchenben, Stuttgartban (19201921), Oxfordban és Cambridge-ben végezte (1922-1923). 1923. évi hazatérése után a család kőröshegyi birtokán gazdálkodott, közben nagy utazásokat tett. 1945 után a Földművelésügyi Min. Orsz. Erdészeti Központjának vadászati felügyelője (1957-től), a Mezőgazdasági Múz. muzeológusa (1950-től). - A vadászat iránti szenvedélyét magas szintű vadgazdálkodási szakértelemmel, tud.-os érdeklődéssel, később tehetséges írói kifejezőkészséggel ötvözte. Elsősorban afrikai vadászexpedíciói és az azok élményeiből született, olvasmányos könyvei tették híressé, de az általa gyűjtött anyag egy része múz.-okba kerülvén értékes kiáll.-ok díszévé is vált. Afrikába (Egyiptomba, Líbiába, Szudánba, Ugandába, Kenyába és Tanzániába) összesen kilenc alkalommal vezetett expedíciót (1927-1964 között), de vadászott Alaszkában (1935) és Indiában is (1937). Összesen mintegy 1300 trófeás vadat ejtett el, főként különféle szarvas- és antilopfajokat. Gyűjtötte a vadászattal kapcsolatos irodalmat, amelyből gazdag könyvtárat épített fel. A II. vh. során szinte minden vagyona, beleértve trófeáit is, odaveszett, a bombázások következtében bp.-i és sárpen- telei otthona egyaránt a tűz martaléka lett. A háború után mindent újrakezdett, és részt vett a kor egyik legmagasabb színvonalú kiállításának, az MNM-ben rendezett Afrika- kiáll.-nak a létrehozásában. 1956-ban ez a tárlat leégett és megsemmisült. Pótlására állami expedícióra küldték (1960) Kenyába, Dénes István (Földművelésügyi Min.), Böröczky Kornél (Lovasberényi Vadgazdaság), Schuller Imre (operatőr) és Szunyoghy János (Természettud.-i Múz.) részvételével, de a gyűjtött anyagból már sohasem épült új Afrika-kiáll. Utolsó kenyai útján, amelynek célja szintén gyűjtés volt a Természettud.-i Múz. részére, már nagyrészt csak fényképezett (1964). Vadász- és gyűjtőútjait, expedíci- ós élményeit és a természet iránt érzett vonzalmát 12 könyvben örökítette meg. - A Magyar írószövetség tagja (posztumusz, 1998). F. m.: Csui (Bp., 1930); Elefántország (Bp., 1934); Hengergő homok (Bp., 1935); Alaszkában vadásztam (Bp., 1937); Nahar. I-II. (Bp., 1940-1941); Két kecske (Bp., 1942); A szarvas selejtezése (Bp., 1948); Afrikai tábortüzek (Bp., 1960); Ahogy elkezdődött... (Bp., 1961); Ünnepnapok (Bp., 1963); Denaturált Afrika (Bp., 1968); Szarvasok nyomában (Bp., 1979); Trófeáim bemutatkoznak (Bp., 1990). írod.: Gyorgyevics Tamás: Száz éve született Sz. Zs. (Nimród, 86., 1998, 5-12.); Iváncsics Lajos: 100 éve született Sz. Zs. (Bp., 1998); MÉL II.: 722.; MÁÉ III.: 314-318. (Kotlár Károly: Sz. Zs.); MÚL: 358-359. Korsós Zoltán Szederkényiné Kovács Éva (1937. ápr. 13. Vác - 1978. máj. 8. Eger): fényképész. - Érettségi után az egri Fényszövnél szerzett fényképész szakmunkás-bizonyítványt. Négy évig bp.-i, utána egri műtermekben dolgozott. A Dobó István Vármúz. fotósa (1963-1978). Több tízezer tárgy-, ill. helyszíni felvételt készített. Megörökítette Heves m. műemlékeit, egyházi műkincseit. Kidolgozta a fotóadattár szakmai mutatórendszerét. Kát.-okban, múz.-i kiadványokban napjainkig jelennek meg felvételei. Cs. Schwalm Edit
