Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
Szász 828 gyűjtötte; közben a szegedi Szt. György téri isk. ig.-ja (1923-1925). írod.: A Somogyi-könyvtár száz éve (Szeged, 1984). Bodrits István Szász István (1848. febr. 18. Étfalva 1888. márc. 21. Sepsiszentgyörgyi: botanikus, tanár, iskolaigazgató, múzeumi igazgatóválasztmányi tag. - Felesége Gyárfás Etelka, Gyárfás Győző kereskedelmi műszaki tanácsos, múzeumi ig.-választmányi tag testvére. - A kolozsvári tudományegy. Matematikai és Természettud.-i Karán tanult. Gr. Teleki Károly fiainál, gr. Mikó Imre unokáinál nevelő. Szabad idejében az egyetem növénytani int.-ében dolgozott, munkájának eredménye bölcsészdoktori értekezése. (A kolozsvári egy. Matematikai és Természettud.-i Karán elsőként doktorált.) Sep- siszentgyörgyön a Székely Mikó-Tanoda segédtanára (1876), közben folytatta teratoló- giai tanulmányait. A sepsiszentgyörgyi polgári isk. tanára (1880-tól), majd ig.-ja. - A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja, egy ideig jegyzője. Vasady halálakor átvette a múz. kulcsait. Mint ideiglenes múzeumőr megpályázta a múzeumőri állást, de jogi összeférhetetlenség miatt az igazgatóság végül Nagy Gézát választotta. 1882-ben lep- kegyűjt.-ét készült bemutatni a múz. tervezett ismertetőjében. Nagy Gézával és Téglás Gáborral részt vett kiszálláson a Besenyő- Réty—Sepsimagyarós térségébe (1885). Cikkeit, tanulmányait az erdélyi és a helyi lapokban közölte (Nemere, Székely Nemzet, Kelet, Kolozsvári Közlöny); a Nemere (1877-től), a Székely Nemzet segédszerkesztője (1883- tól). - Álnevei, betűjelei: Boreas, Ultimo, Szemes, —rzn-, ZN., zn., K. N. (dr.), r., -n. F. m.: A növénytan története Linné koráig (Székely Hírlap, Marosvásárhely, 1865. szept.-nov.); Adalékok a növények teratológiájához (Kolozsvár, 1876). írod.: Berde Zoltán: Dr. Sz. I. (Gyökerek, Sepsi- szentgyörgy, 1970-71/2., 138.); Pallas XV.: 439.; Szinnyei XIII.: 422. Boér Hunor Szatala Ödön (1889. febr. 5. Görbeszeg - 1958. jún. 27. Bp.): botanikus, lichenológus. — A bp.-i tudományegy.-en tanult (1909— 1913). Az egy. Növénytani Tanszékén Mágócsy-Dietz Sándor mellett asszisztens, majd katonai szolgálatot teljesített Ungváron (1914). Adatok Ung vármegye zuzmóflórájának ismeretéhez c. értekezésével bölcsészettud.-i (növényrendszertan-földtan-földrajz) doktori oklevelet szerzett (1916). Életének jelentős részét töltötte a vetőmagvizsgálat szolgálatában, amelynek nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. A M. Állami Vetőmagvizsgáló Int.-ben Degen Árpád ig. mellett kisegítő szakmunkaerő, majd kísérletügyi asszisztens (1913-1919); 1919 okt.- ében, politikai okokból, fegyelmi úton elbocsátották. Vetőmagtisztító telepeket vezetett Bp.-en, Szatmárnémetiben és Temesváron (1920-1926), majd ismét a Vetőmagvizsgáló Int.-ben dolgozott szaknapidíjasként (19271941). A Kolozsvári Vetőmagvizsgáló Int.- ben kísérletügyi adjunktus (1941-1942), ismét a M. Állami Vetőmagvizsgáló Int.-ben kísérletügyi főadjunktus (1942-től), főig. (1945-1951), majd egy évig igh. Az Orsz. Természettud.-i Múz. Növénytárába került (1952). Az ELTE TTK-n Bevezetés a zuzmók ismeretébe címmel heti kétórás előadást tartott (1951-1954). - Egy.-i hallgató korától kezdve kutatta, gyűjtötte hazánk zuzmóflóráját. Saját költségen vett részt az MTA hercegovinál (1918), bulgáriai (1929) és görögő.-i botanikai expedícióin (1932). 1954. évi bulgáriai és 1956. évi albániai gyűjtő- és tanulmányútjait már az MTA megbízásából tette. További gyűjtőútjai és a cserék révén mintegy 35 000 példányos gyűjt.-t hozott létre, amely nö- vényföldrajzilag igen értékes balkáni és kis- ázsiai anyagokat is tartalmaz. Ennek köszönhető, hogy a Növénytár zuzmógyűjt.- ében is tekintélyes balkáni zuzmóanyag található. Feldolgozta a múz. szinte valamennyi, a honi botanikus gyűjtők által felhalmozott Kárpát-medencei zuzmóanyagát. Legnagyobb tud.-os vállalkozása a több mint 1200 oldalas Kárpát-medence zuzmóflórája, amelynek első három része a Folia Cryp- togamica hasábjain látott napvilágot, a teljes monográfia azonban mindmáig kiadatlan. A Bolgár Tud.-os Akad. felkérésére elvállalta Bulgária zuzmóflórájának megírását, amely végül nem készült el. 54 tud.-os publikációjában elsősorban florisztikai felfedezéseit közölte. Hazánk zuzmóflórájával két fontos cikksorozatában foglalkozott (Adatok Ma
