Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
819 Szádeczky-Kardoss Szabó Mihály (1904. jún. 13. Makó - 1977. szept. 4. Makó): tanár, biológus. - Szegeden a Ferenc József Tudományegy.-en tanult (1926-1931), természetrajz-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett. A szegedi egy. Ált. Állattani Tanszékének gyakornoka (1931-1934 és 1939-1941), Szegeden (1934—1936), Komádiban (1936-1937), Csurgón (1937-1939), Újvidéken (1941— 1944), Érsekújváron (1944-1945), Makón (1945-1947 és 1950-1977), Csanádpalotán (1947-1950) tanár, közben a makói József Attila Múz. részfoglalkozású múzeumvezetője. Főként a százlábúak kutatásával fogl. F. m.: Szeged vidékének Myriopodái (Acta Biologica, Szeged, 1931). Bodrits István Szabó Mihály, O. [Olasz] (1911. jan. 11. Hajdúbagos - 1962. okt. 6. Hajdúböszörmény): tanár, múzeumigazgató. - A debreceni KLTE-n filológia-nyelvi diplomát szerzett. A Hajdúdorogi majd a Hajdúböszörményi Tanítóképzőben tanított. A Hajdúsági Múz. ig.-ja (1953. okt.-1955). F. m.: A Hajdúsági Múzeum (in: Magyar Múzeumok. 1945-1955. Bp„ 1955,182-184.). Bencsik János Szabó-Patay József; ered. (1914-ig) Szabó József (1887. jún. 23. Rimaszombat - 1945. dec. 15. Bp.): tanár, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1911). Az MNM Állattárának fizetés nélküli munkatársa (1910-től), Mocsáry Sándor utódaként múz.-i segédőr (1914-től), múz.-i őr (1919-től), ig.-őr (1936- tól), az Orsz. Természettud.-i Múz. főigh.-e (1940-től), a múz. ig.-ja (1943-tól). Az I. vh. idején a bp.-i Zita Kórház laboratóriumában egészségügyi munkát végzett. Az Állattár Hymenoptera gyűjt.-ének vezetőjeként a hangyákkal (Formicoidea) foglalkozott. Mo.- ról két új hangya génuszt és számos fajt azonosított; Bíró Lajos új-guineai és ausztráliai gyűjtéséből is új hangyafajokat azonosított. A Hymenoptera gyűjt.-ben hosszú éveken keresztül figyelte a maggyűjtő hangyák (Messor structor Latreille) életét a maga készítette gipszterráriumban. Személyes kapcsolatban állt kora legkiválóbb myrmecoló- gusával, A. Forellel. A M. Természettud.-i Társulat másod titkára (1924-től), a társulat megbízásából 20 éven át a Természettudományi Közlöny szerkesztője. Az 1920-as években jelentős szerepet játszott a révfülöpi Biológiai Állomás (az MNM Természettud.-i Múz.-ának balatoni kutatóhelye) megteremtésében. A X. Nemzetközi Zoológiái Kongresszus (1927) titkáraként és Horváth Géza elnök „jobbkeze"-ként sokat tett a kongresz- szus sikeréért. Megalapította (1928) és 10 éven át vezette a Méhészeti Kutató Állomást, a mai gödöllői int. jogelődjét; munkája elismeréseként elnyerte az Orsz. Méhészeti Egyesület tb. tagságát és ezüstérmét. Az 1930-as években, Pongrácz Sándor kezdeményezésére, közreműködött a megújuló természettud.-i kiáll.-ok előkészítésében, rendezésében. A rovarok ún. dobozos ki- áll.-a helyett a hangsúlyt a rovarok szervezetének és életmódjának bemutatására helyezték; a rovarok kártételét és hasznát dioráma- szerűen mutatták be. F. m.: Formicides nouveaux ou peu connus des collections de Musée National Hongrois (Annales Musei Nationalis Hungarici, 8., 1910, 364-369.); A hangyák nőstényeinek önálló államalapításáról (Rovartani Lapok, 20., 1913, 186-190.); Magyarország rabszolgatartó és élősködő hangyái (Állattani Közlemények, 13., 1914,93-106.); Az Aphelochirus lélegzőkészülékének szerkezete és működése (uo., 17., 1918, 48-66.); A magyar fauna új hangya-neméről (Rovartani Közlemények, 13., 1923-1929, 84-89); A kapus-hangya (Természettudományi Közlemények, 1928,215-219.). írod.: Móczár László: Sz.-P. J. emlékezete (Állattani Közlemények, 45., 1956,9-12.). Papp Jenő Szádeczky-Kardoss Gyula, szádecsnei és kardosfalvi; SzMeczky (1860. dec. 30. Pusztafalu - 1935. nov. 8. Kolozsvár): geológus, mi- neralógus, petrográ- fus. - A bp.-i M. Kir. M Tudományegy.-en ter- ■H mészetrajz-vegytan szakon tanult (1878- HJ»** 1882), uo. ásvány-, I föld- és őslénytanból, JmKk vmint földrajzból dokPr túráit (1887). Kö/epM (, isk. ! bp.-i tudományegy.
