Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szabó

818

Elek kecskeméti polgármester hívására Kecskeméten Szilády Károly főlevéltárnok mellett kisegítő munkaerő (1911-től), majd Kecskemét város múzeumőre az 1897-ben alakult könyvtár-levéltár-múz. intézményegyüttesben. Feladata a városháza épületében elhelyezett néprajzi és régészeti gyűjt.- ek rendezése, gyarapítása volt. A következő években fontos néprajzi tárgyegyütteseket gyűjtött a halászat, pásztorkodás, kismesterségek, mezőgazdaság témakörökben. Ős-, népvándorlás, majd középkori ásatásokat végzett. A Városi Múz.-ot a vasútkertben e célra átalakított kaszinó épületébe költöztették (1923), ahol az első állandó kiáll.-t

1924. júl. 6-án nyitotta meg gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az önállósult intézmény ig.-jává ~t nevezték ki. AII. vh. idején, 1944 végén a legértékesebb múz.-i anyag mentésére kijelölt épület gyújtóbomba-találatot kapott, s a mázban átmenetileg szovjet tankjavító műhely működött. A múz. pusztulása és politikai okok miatt ~ mellőzött személlyé vált. (Testvérét koholt vádak alapján kivégezték.) Az

1950-es években csak részfoglalkozású kutatóként kapott állást a múz.-ban. Tanulmányai az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, az Archaeologiai Értesítő és a Kiskunság c. folyóiratokban, kisebb cikkei a Kecskeméti Lapok, a Kecskeméti Közlöny és a Hajnalodik hasábjain jelentek meg. - AM. Néprajzi Társaság tagja (1908-tól), vidéki választmányának tagja (1935-től), alelnöke (1941-től), a kecskeméti Katona József Társaság elnöke (1939-1944). A Múz.-ok és Könyvtárak Szövetsége kongresszusának (1926), vmint az Orsz. M. Régészeti Társulat és a M. Néprajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésének egyik szervezője. Múzeumfejlesztő és tud.-os munkája elismeréseként a vallás- és közoktatásügyi miniszter kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki (1942). - Születésének centenáriumára a kecskeméti Katona József Múz. emlékérmet adott ki.

F. m.: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesztésének múltja (Kecskemét, 1934); A hírős város anekdota- kincse (Kecskemét, 1935); Kecskeméti tanyák (Kecskemét, 1936); Kecskemét th. város múzeuma (Kecskemét, 1936); Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei (Bibliotheca Humanitatis Historica, III. Bp., 1938); Sz. K. válogatott írásai (A kecskeméti

Katona József Múzeum Közleményei 2. Kecskemét, 1986).

írod.: Kőhegyi Mihály: Sz. K. (Ethnographia, LXXV., 1964, 614-617.); Kőhegyi Mihály: Sz. K. (A Katona József Társaság Jubileumi Évkönyve,

1891-1971. Kecskemét, 1971, 87-92.); Kőhegyi Mihály: Sz. K. emlékezete (Cumania, II., Kecskemét, 1974, 427-465.); Székelyné Körösi Ilona: Sz. K. (Kecskeméti Lapok, 1989. szept. 1.); Kecskeméti Életrajzi Lexikon (Kecskemét, 1992, 225-226.); MNépLex IV: 527-528.; MÉL II.: 682-683.

Székelyné Körösi Ilona

Szabó Kálmán, D. (1925. márc. 10. Dus- nok - 1995. jan. 31. München, NSZK): tanító, könyvelő. - A József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. közgazdasági és kereskedelmi szakán megkezdett tanulmányait a katonai behívó miatt meg kellett szakítania (1944). A hadifogságból (19451947) hazatérve sem folytathatta tanulmányait, mivel kereskedő édesapját kulákká nyilvánították. Apja boltjában kereskedőként dolgozott, majd halászként és fakitermelő munkásként tengette életét. Dombóváron tanítói oklevelet szerzett (1953). Kis- székelyen tanító (1953-1961), majd Bp.-en, Óbudán (1961-1964) és Kispesten (19641965) nevelő. Németo.-ba disszidált (1965. júl. 28.). Nyugdíjazásáig egy müncheni cégnél könyvelőként dolgozott (1965-1986). 1977-től minden esztendőben hazalátogatott. Kalocsai lakásából járta a Kalocsai-Sárköz kiemelkedéseit, gyűjtötte és dokumentálta a felszíni régészeti leleteket. Levéltári kutatásokat végzett a fölfedezett középkori falvak beazonosítására. Összeállította szülőfaluja történeti földrajzát. A Kalocsai-Sárközre vonatkozó, átfogó műve földolgozásában váratlan halála akadályozta meg. Halálos ágyán íratott végrendeletében a Viski Károly Múz- ra hagyta a terepbejárásai során fölhalmozott gyűjt.-ét, amelyet lányai szállítottak haza müncheni lakásáról. A 190 feltárt lelőhelyről 5158 db tárgyat leltározott be a múz. Szisztematikus terepbejárások hiányában ~ gyűjt.-e nélkülözhetetlen a Kalocsai-Sárköz településviszonyainak vizsgálatában.

F. m.: Dusnok történeti földrajza (Kalocsai Múzeumi Közlemények, 2. Kecskemét, 1992).

Romsics Imre