Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szabó

814

te a Bolhák - Siphonaptem kötetet (1975). Részt vett a Védd a hasznos állatokat, a Darwin emlékkiállítása és a Magyarország Állatvilága c. kiáll, forgatókönyvének írásában. - AM. Biológiai Társaság, a M. Parazitológusok Társasága és a TIT tagja.

F. m.: New flea species in the Hungarian fauna. I-VII. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 56., 1964, 457M60.; 57., 1965, 363-365.;

58., 1966, 371-372.; 76., 1984, 239-244.; Folia ento- mologica hungarica, 22., 1969, 371-375.; 44., 1983, 33-34.; Parasitologia Hungarica, 12., 1979, 91- 92.); Bolhák - Siphonaptera (in: Állathatározó. Szerk. Móczár László. II. Bp., 1969); A magyarországi madarak Siphonapteráinak határozója (Aquila, 80/81., 1973—1974,249-279.); Bolhák — Siphonaptera. Fleas - Siphonaptera (Magyarország Állatvilága. 15. köt., 18. füzet, Bp., 1975,1-97.).

írod.: Matskási István: Sz. I. 80 éves (Parasitologia Hungarica, 26., 1993, 59-66.).

Gubányi András

Szabó János Győző (1929. júl. 27. Bp. 1986. jún. 15. Bp.): régész. - A bp.-i tudo- mányegy.-en őskor-középkor szakos régész diplomát szerzett

(1952). Az MNM-ben segédmuzeológus (1952. júl. 1.-1953. júl.

31.), a Szentesi Múz. mb. ig.-ja (1953-1954), a Szolnoki Múz.-ban (1954—1958), majd az egri Dobó István Vár- múz.-ban dolgozott (1958-tól haláláig).

Sokáig Heves m. egyetlen régésze, a megye régészeti lelőhelyeinek első feltérképezője. 1967-ig 87 új lelőhelyen kutatott, létrehozta a múz. régészeti gyűjt.-ét. Tud.-os kutatásai révén sikerült először felvázolni Heves m. őskorát a neolitikumtól a vaskor végéig (1969). A preszkíta korszakból Mo. második legjelentősebb leletegyüttesét ásta ki, 9 lelőhelyről 50 temetkezést. Maklár-Koszpériu- mon a halomsíros kultúra egyetlen nagy kiterjedésű É-mo.-i temetőjét (156 sír) tárta fel. Elsőként figyelt fel arra, hogy a 6. sz.-i Gepidia az egykori szarmata-római sáncrendszeren belül terült el. Fontos kutatási területe volt a népvándorlás kora. Részt vett a Keszthely-fenékpusztai 9. sz.-i temető, a

környei és Pilismarót-basaharci avar temető feltárásában. Feldolgozta Pilismarót-Öre- gek-dűlő avar temetőjét. A Kunhegyes-bánhalmi avar sírok leletei alapján írt tanulmányában a népvándorlás kori művészet motívumkincsének értelmezése máig hat. A m. avarkutatásban osztatlan elismerést arattak a Heves m.-i avar temetőket ismertető tanulmányai. Nemzetközi konferencián értékelte a Mátra vidékén feltárt 27 temető topográfiai tanulságait. Máig sem módosult fontos eredménye, hogy az avar temetők, s utóbb a honfoglaló magyarok temetői sehol sem fedik az E felől a Mátráig lenyúló ószláv helyneveket, vagyis a kétféle népesség gyökeresen különbözött egymástól. Igazi kutatási területe a m. honfoglalás kora és az Árpádkor volt. Szentes-Borbásföldön tárt föl először honfoglalás kori temetőt (1953-1954). Jelentős felfedezése egy vaslemezből készült és egy ékkőberakásos ezüst tarsolylemez Túrkevéről (1961). Heves m.-ben egész sor honfoglalás kori temetőt tárt fel: Tisza- nána (1958, Dienes Istvánnal), Dormánd- Hanyipuszta, Eger-Répástető (1960), Aldebrő (34 sír), Besenyőtelek (két lelőhely), Kál- Hevesi út (71 sír) stb. Ezek nagy része közö- letlen. Megjelent tanulmányaiban a már felvázolt 10. sz.-i művészeti köröket fejlesztette tovább, hozzászólt a honfoglalás kori női díszkorongok viselésmódjához, és kísérletet tett a fejedelmek uralmi területének régészeti meghatározására. A sarudi Árpád-kori falunak és temetőjének feldolgozása alapvető munka e korszak kutatói számára, D-He- ves 12-14. sz.-i történeti földrajzának megalapozására. Számottevő eredményeket ért el az Árpád-kori uradalmi és egyházi központok kutatásában is. Gyöngyöspatán végzett kutatásai (patai vár, Szt. Péter-templom feltárása stb.) közül legjelentősebb a középkori patai főesperesség történetének és történeti földrajzának kidolgozása. Foglalkozott az egri vár történetének különböző területeivel: a vár ostromával, főkapitányainak életrajzával, a végvárakkal. Megírta Dobó István családtörténetét, életét és halálát. Fontos történelmi kérdéseket tisztázott a reformáció alig ismert korai egri történetében. - Tud.-os munkáinak zöme az Egri Múzeum Évkönyveiben, az Egri Vár Híradójában, az Archívumban jelent meg, de publikált a Jász-