Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
805 Stiller Madách Imre Gimn.-ban tanított (1942- 1944). A Színpad c. folyóirat szerkesztője (1936-1937), a Madách Színház dramaturgja (1941-1944). A M. Színészek Szabad Szak- szervezetének főtitkára (1945-1948). A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n irodalomtörténetet és színházi jogot tanított (1946-1950). Az Orsz. Színháztörténeti Múz., ill. a Színháztud.-i Int. tud.-os munkatársa (1954-től nyugdíjazásáig), végül a M. Állami Operaház emlékgyűjt.-ében dolgozott (1973 után). Elsősorban színházi bibliográfiával, a színháztörténet forrásainak leírásával, kutatási módszereinek megalapozásával foglalkozott. Elsőként foglalta össze a m. díszlet- és jelmeztervezés történetét, az isk.-i színjátszás históriáját és a kastélyszínházak működését. Számos színházi adattárat, szerep- kat.-t (pl. Bajor Gizi, Törzs Jenő) állított ösz- sze. A Gondolat Kiadó színházi tárgyú köteteit szerkesztette. - A Színház c. hetilap szerkesztője (1945-1948). Az irodalomtud.-ok kandidátusa (1963; Magyar kastélyszínházak c. munkájával), doktora (1980; Az iskolai színjátékok Magyarországon c. tanulmányával). F. m.: Színháztudományi alapkérdések (Bp., 1940); Ibsen drámái Magyarországon (Bp., 1943); A budapesti színházak műsora, 1945-1949 (adattár, Bp., 1959); Az államosított budapesti színházak műsora, 1949- 1959 (adattár, Bp., 1959); Magyar színházművészet 1949-1959. Szerk. (Bp., 1960); A magyar színháztörténet forrásai. 1-3. (Bp., 1962-1963); Színház és közönség (Bp., 1963); Magyar kastélyszínházak. 1-3. (Bp., 1964); A rendezés titkai (Bp., 1967); A színfalak között. Hegedűs Gézával, Kónya Judittal (Bp., 1967); Magyar színháztörténeti bibliográfia. 1-2. (Bp., 1975); Magyar opera- és balettszcenika. Keresz- tury Dezsővel és Fülöp Zoltánnal (Bp., 1975); Adelstheater in Ungarn (Wien, 1977); Max Reinhardt (Bp., 1977); Hevesi Sándor és Az ember tragédiája (in: Madách-tanulmányok. Bp., 1978); Az iskolai színjátékok Magyarországon (Bp., 1981); A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai. 1561-1773 (Bp., 1984,1986,1988,1994). írod.: Kerényi Ferenc: S. G. halálára (Film, Színház, Muzsika, 1988. ápr. 16., 23.); (a. g.) [Antal Gábor]: S. G. halálára (Magyar Nemzet, 1988. ápr. 20., 4.); Cenner Mihály: Arcképvázlat S. G.-ról (Magyar Nemzet, 1988. május 2., 6.); Székely György: S. G. (Irodalomtörténet, 1989. 3., 583- 585.); MÉL IV.: 810. Gajdó Tamás Stiller János Bernardin (1868 Gyöngyös - 1935 Gyöngyös): ferences szerzetes, tanár, helytörténész, múzeumalapító. - Egerben belépett a ferences rendbe. Szegedi és kecskeméti teológiai tanulmányai után pappá szentelték (1891). A kolozsvári egy.-en latin, ill. görög nyelv- és irodalomból tanári képesítést szerzett (1895). A gyöngyösi ferences gimn. (1898-tól az államosított főgimn.) tanára (1893-tól); bár az egyház kötelékében maradt, világi szolgálatot teljesített. Amikor a gyöngyösi Szt. Ferenc-rendi kolostort a szigorúbb szerzet foglalta el (1911), elhagyta a Bernardin nevet, s az esztergomi egy- házm. világi papja lett, és teljesen a tanári hivatásnak élt. A 20. sz. elején bekapcsolódott a város közéletébe, képviselőséget vállalt, intézte a Katolikus Legényegylet ügyeit. Tagja, majd vezetője a helyi Hanüsz Imre Közműv. Egyletnek, amelynek kebelén belül Pásztor József gimn.-i tanártársával együtt újjászervezte a város első közgyűjt.- ét, a Mátra Múz.-ot (1907). A múz. ered. - több korábbi kezdeményezés után - a Hanák Kolos által vezetett Mo.-i Kárpát Egyesület Mátra Osztályán belül alakult meg (1886), majd a kis gyűjt, fuzionált a Heves M.-i Tanszermúz.-mai (1896). Az új szervezet nem volt működőképes, így ~nek valójában új intézményt kellett létrehoznia. Az értékes gyűjt.-t ún. Norma isk.-ban tárolták; legjelentősebb része az 1848-1849. évi Gyöngyösi Ereklyegyűjt., a kórháztörténeti anyag volt. A Mátra Múz. műkincseit, hely- történeti forrásanyagát Pásztor, a múz. könyv- és levéltárát ~ kezelte (1914-ig). Begyűjtötte a Gyöngyös környéki régészeti emlékeket; a híres gyöngyösi szkíta sírlelet az ő révén került az MNM-be. Később rendszeres kapcsolatba került ezen intézmény tudósaival, vmint a Földrajzi Társaság vezetőivel, és a szintén gyöngyösi Bártfai Szabó László révén más tud.-os körökkel. Az I. vh. előtti években Gyöngyösön mozgalmat indított önálló múz.-i épület létesítésére, amelyben a dinamikusan gyarapodó gyűjt, méltó helyet kapott volna. Ez az első köz- gyűjt. azonban 1917-ben, a gyöngyösi tűzvész alkalmával elégett, elkallódott. Kinevezték a Gyöngyösi Főgimn. ig.-jává (1915), de háborúellenes kijelentései miatt már ugyanezen év végén felmentették. Jelentős
