Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

Stiller

806

közéleti, közművelődési és tud.-os munkássága is; elindította és szerkesztette a Gyöngyösi Kalendáriumot (1909-1914), amely egyben helytörténeti tárgyú írásainak is legfőbb tárháza. Hanák Kolossal együtt megírta az első mátrai útikönyvet (1909), Thirring Gusztávval közreadta Gyöngyös részletes kalauzát is (1929). Utazásainak élményeit, tapasztalatait Római zarándokutam (é. n.), Svájci havasok között (é. n.) c. könyveiben örökítette meg. 1930-ban nyugalomba vonult.

F. m.: A gyöngyösi skytha sírlelet. Pásztor Józseffel (Gyöngyös, 1909); Mátrai és Gyöngyösi Kalauz. Hanák Kolossal és Széky Istvánnal (Gyöngyös, 1909); Gyöngyös részletes kalauza. Thirring Gusztávval (Gyöngyös, 1929).

írod.: Stiller Kálmán: S. J. (Gyöngyösi Kalendárium, 1936. 59-61.); Fülöp Lajos: A Gyöngyösi Kalendárium és megálmodói. S. J. és Pásztor József emlékének (Gyöngyösi Kalendárium, 2001,53-56.).

Horváth László

Stiller Jolán; R. Stiller; Rüdiger Kornélné (1947-től) (1898. márc. 26. Borosjenő - 1993. júl. 18. Bp.): tanár, zoológus, múzeumi gyűjteményvezető. - Apja Stiller Győző, ismert entomológus és barlangkutató. - A szegedi Ferenc József Tudományegy.-en természetrajz szakos középisk.-i tanári (1932), majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1933). A Pázmány Péter Tudományegy.-en a protis- tológia tárgykörből magántanári képesítést szerzett. Tud.-os tevékenységét Szegeden és a tihanyi Biológiai Kutatóint.-ben kezdte

(1930). Kutatási területe a véglények (Protozoa) Peritricha csoportja, ez később kiegészült a különböző víztípusok hidrobiológiái vizsgálatával. A Ferenc József Tudomány- egy. Alt. Állattani és Összehasonlító Anatómiai Int.-ében fizetés és kinevezés nélkül dolgozott (1927-1931), az int. kinevezett munkatársa (1931-1933), az Orsz. Közegészségügyi Int.-ben (1933-1936), ismét a szegedi int.-ben (1936-1940), a II. bécsi döntés után az egy.-mel együtt Kolozsvárra költözött int.-ben (1940-1941), majd a M. Természettud.-i Múz. Növénytára ban (1942-től), a II. vh. után az Állattárban dolgozott. Az Orsz. Közegészségügyi Int.-ben megszervezte az ivóvíz-biológiai laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat. A mo.-i viszonyokra kidolgozta az ivóvizek közfogyasztásra

való használhatóságának elbírálására vonatkozó szabványokat (1934). Németo.-ban hidrobiológiái tanulmányokat végzett (1937), majd két hónapot Splitben, az Óceanográfiai Int.-ben töltött (1938). Az Orsz. Közegészségügyi Int.-ben elsajátította a humánparazi- tológiai ismereteket és vizsgálati módszereket, később e tárgyakat oktatta a községi és tiszti orvosi tanf.-ok parazitológiai gyakorlatain, vmint a klinikai orvosok képzésén. A Növénytárban egysejtű szervezetekkel foglalkozott, a mohák meghatározásában szerzett jártasságot. Az Állattárba kerülése után elkezdte az alacsonyabb rendű gerinctelen gyűjt, felállítását. Az alsóbbrendű állatok és a Crustacea gyűjt, vezetője. Protis- tologiai kutatásai során leírt 3 génuszt, 124 fajt és változatot a tengeri és édesvízi Peritricha ' és Hyporichida csoportokból, tisztázta több Peritricha faj rendszertani hovatartozását. Tanulmányozta a balatoni Peritricha faunát (1948). Részt vett a Bátorligeti láp Protozoa faunájának kutatásában (1948—

1951), és megszervezte e terület limnológiai és hidrozoológiai értékelését is. A tihanyi Biológiai Kutató Int. kutatócsoportjával a Balatonba folyó vizeket vizsgálta (1950). - Alfred Kahl róla nevezte el az Epistilis stilleri nevű Peritrichát, és további öt faj kapta róla a nevét. - Gyűjt.-e egy gyújtóbomba okozta tűzben megsemmisült (1956). A gyűjt, helyreállítása céljából, a Tengerbiológiai Int. segítségével Romániába, Agigea-Constanfába ment gyűjtőútra (1957). Részt vett a Fauna Hungáriáé megírásában; a Peritricha és Flypotrichida taxonómia határozókönyvek szerzője. Jelentősek a m. szikes vizek protozoa faunájával kapcsolatos kutatásai is. 25 tanulmánya és kb. száz, főként közegészség- ügyi vonatkozású dolgozata, ill. könyvismertetése látott napvilágot. Német nyelvre fordított számos orvosi és hidrobiológiái dolgozatot, ill. könyvet. Nyugdíjba vonulása

(1963) után érdeklődése a tudománytörténet felé fordult, tanulmányozta a m. Adria-kuta- tás történetét. - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1954) doktora (1989; életművéért).

F. m.: Die Peritrichen Infusorien von Tihany und Umgebung (Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 4. Tihany, 1931, 171-205.); Einige Gewässer der Umgebung von Szeged und ihre Peritrichenfauna (Archiv für Hydrobiologie, 38., 1941, 313-435.);