Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
801 Sőtér Sőregi János (1892. dec. 25. Kiscigánd 1982. ápr. 13. Debrecen): régész, múzeumigazgató. - Sárospatakon érettségizett (1910), jogi tanulmányait megszakítva tiszti isk.-ban tanult. Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, leszerelése (1918) után befejezte jogi tanulmányait (1919). Kiscigándon gazdálkodott. Györffy István révén díjtalan gyakornokként, majd múzeumőrként a debreceni városi múz.-ba került (1922-1932). Munkája mellett a debreceni Tisza István Tudományegy.-en régészetet hallgatott, majd állami ösztöndíjasként Bécsben tanult. Doktori címet szerzett (1927). A városi múz. munkatársaként (díjtalan gyakornok, 1922- 1932; múzeumőr, 1932-1936) közreműködött a Déri Frigyes által Debrecennek ajándékozott, felbecsülhetetlen értékű gyűjt.- nek a városba kerülésében és a múz. első kiáll.-ainak megrendezésében. A Déri Múz. ig.-ja (1936-1950). A II. vh. végén megmentette a németek által elszállításra előkészített, értékes numizmatikai és iparművészeti anyagot. Régészeti munkájának jelentős eredménye a panyolai földfa építmény feltárása, vmint több Debrecen környéki ásatása. Megkezdte a múz. természettud.-i gyűjt.-ének kialakítását; ez az anyag a Hortobágy madárvilágát reprezentáló Idáikként a hortobágyi csárda három szobájában a II. vh.-ig volt látható. F. m.: A szkíta-magyar kontinuitás’ (Karcag, 1927); Méhkas alakú fóldbevájt üregek feltárása (Debrecen, 1932); Előtanulmányok a panyolai fóldfaépítményhez (Debrecen, 1934); A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935); Ecsedi István (1885-1936) (Debrecen, 1937); Vezető a Déri Múzeum régészeti osztályában (Debrecen, 1939); Vezető a debreceni Déri György ezredes Néprajzi Múzeumban (Debrecen, 1941); Zoltai Lajos (1861-1939) élete és működése (Debrecen, 1942); írások a száz éves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948). írod.: Taar Ferenc: Emberek, emlékek, történelem (Hajdú-Bihar megyei Napló, 1974. dec. 22.); Görgey Gábor: Befalazott kincsek (Magyar Nemzet, 1975. febr. 11.); Nyakas László: S. J. (Hajdú-Bihar Megyei Napló, 1984. máj. 5.); MÉL IV.: 805-806. Tóthné Horváth Ildikó Sőtér Ágoston (Ágost), ecsedi és tápió- sápi (1837. szept. 7. Halászi - 1905. jan. 2. Magyaróvár): jogász, múzeumigazgató. - A Tápió vidékéről származó birtokos családja jelentős szerepet töltött be Moson vm.-ben az 1830-as évektől a „boldog békeidők" végéig. Apja, Sőtér Ferenc vm.-i főjegyző. Fia, Ferenc rajkai járási főszolgabíró. — A pesti tudományegy.-en jogi diplomát szerzett (1864). Köz- és váltóügyvéd Magyaróváron. Füzetet adott ki az Ausztria és Mo. közötti határrendezés tárgyában; történelmi érvekkel bizonyította, hogy a Habsburgok vezette Ausztria milyen területeket vett el Moson vm. testéből, amit - igazgatási szempontból is - célszerű lenne visszaszolgáltatnia. Számos vm.-i - többek között az új vármegyeház építéséért felelős - biz. (1891-1892) tagja. - Régiségeket gyűjtött. Jó vm.-i kapcsolatai hozzásegítették, hogy - Ivánfi Ede piarista tanár, történész és heraldikus ösztönzésére, Deininger Imre gazdasági akad.-i tanár, a m. archaeobotanika megalapítója támogatásával - létrehozták a Moson(y)megyei Történelmi és Régészeti Egyletet (1882; hivatalos engedélyezése: 1885), amelynek első elnökévé ~t választották meg (tisztét haláláig viselte), a tb. elnök a vm. mindenkori alispánja volt, az alelnöki funkciót Ivánfi Ede töltötte be. ~ jól szervezte és „menedzselte" az egyletet, részt vett az ügyek vitelében, a fontosabbakban - pl. a Jankovich Antal-féle levéltárnak a múz. részére való megszerzésében - maga járt el Pulszky Ferencnél. A vm. által biztosított anyagi eszközökből elsősorban a régészetre összpontosított, de kiadta az egylet alapszabályát, közgyűlési jegyzőkönyveit, tagnévsorait, az éves elnöki jelentéseket, a gyűjt.-ekről és a könyvtárról készített nyomtatott füzeteket. -'Moson vm. első, intézményes keretek között dolgozó régésze; 1885-től haláláig számos ásatást végzett különböző korokból az akkor még önálló vm. területén. A Mosonymegyei Történelmi és Régészeti Egylet Emlékkönyve 18821898. A honfoglalás ezredéves ünnepélyének emlékére (Magyar-Óvár, 1898) c. kiadványban az egylet történetének, állapotának, gyűjt.- einek bemutatása után 30 illusztrált ásatási leírást közölt a vm. minden részéből. Legjelentősebb ásatási eredményeit az Archaeolo- giai Értesítőben közölte. A burgenlandi Bruckújfalun 10 másodlagos felhasználású római kori sírkövet talált. Megkezdte a római Gerulata (Oroszvár) település feltárá
