Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Sós 800 Irod.: Tóth Endre: Dr. S. S. (Folia Archaeologia, 45., 1996, 23-29.; S. S. szakirodalmi munkásságának bibl.-jával). Tóth Endre Sós Ágnes, Cs.; Csemiczkyné (1925. jún. 22. Bp. - 1993. jún. 22. Bp.): régész. - Fia Csemiczky Miklós Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. - A bp.-i tudományegy.-en népvándorlás kori régészet szakon végzett (1950). Az MNM Régészeti Osztályának munkatársa (1950 aug. 1-jétől). Egy.-i doktori oklevelet szerzett (1959). Egy 1959. évi ásatásán gyermekbénulás következtében megbetegedett, de tud.-os, ásatásvezető munkáját béna lábakkal, mankóval járva, töretlenül folytatta. Aspiráns (1961-1964), tud.-os főmunkatárs (1964. szept. 1-jétől). - Fő kutatási területe az avar és a korai szláv régészet. Fehér Géza munkatársaként Zalaváron a középkori szláv települési központ feltárásán vett részt (1951-1954). Több avar temető leletmentő ásatását végezte el: Üllő, Kecel (1955), Oroszlány (1958), Szigetszentmiklós-Háros (1961), Dunaszekcső (1966). A Zalavár-récéskúti bazilika ásatása során tisztázta a templom építési periódusait (1961-1963). A zalavári Várszigeten végzett feltárása (1963-1967) eredményeképpen megállapította az erődrendszer egyes szakaszainak építési korát, a középkori vár, a templom helyét. Pókaszepet- ken avar-szláv temetőt tárt fel (1963-1969); ennek leleteiről írt könyve halála után jelent meg (1995). A zalavári Kövecses szigeten végzett leletmentése során egy 9. sz.-i település, templom maradványait és egy temetőt hozott a felszínre (1976-1978). A Rezes szigeten több ezer négyzetméteren 9. sz.-i telep és temetőjének leletmentő ásatását végezte el (1981-1982). A kis-balatoni tározó létesítésével kapcsolatos leletmentések során Esztergályhorváti-Huszárvár lelőhelyen a 12. sz.-i templomot és a körülötte fekvő többrétegű temetőt ásatta (1983). Ötévi ásató munkájának eredményeképpen Zalavár- Várszigeten palánkfalú erődítésrendszer, vmint egy hatalmas, háromhajós bazilika maradványai, egy kör alakú kripta és téglasírok kerültek a napvilágra (1990-1994). - Tud.-os szakirodalmi munkássága nemcsak az általa feltárt leletek rendszeres, pontos közreadására terjedt ki, hanem nagy, értékelő műveket is alkotott, elsőként a Fehér Géza zalavári ásatásait feldolgozó monográfiát (1963). A Dunántúl 9. századi szláv népessége c. értekezésével elnyerte a történelem (régészet) tudomány kandidátusa címet (1966). Munkája alapvetően új szempontokkal jámlt hozzá a 9. sz.-ban a Dunántúlon élt szláv népesség történetének a kutatásához; kimutatta, hogy ebben a korban ez a térség nem a nagy Morva Birodalom, hanem a frank állam része volt, s a Zala völgyét birtokában tartó szláv Pribina és Kocel szláv fejedelmek ennek az államnak a tisztségviselői voltak. Disszertációja 1973-ban, Münchenben, a Bajor Tud.-os Akad. régészeti könyvsorozata egyik köteteként jelent meg. Zalavár-köve- csesi nagy leletmentő ásatásának eredményeit bemutató munkáját (1984) követte a Salamon Ágnessel közösen írt könyv, amely a pókaszepetki avar-szláv temető leletei közzétételével alapvető fontosságú forrásanyagot tartalmaz a Dunántúl népvándorlás kori történetének megismeréséhez. - A Német Régészeti Int. 1. tagja, a Szláv Nemzetközi Unió állandó tanácsának tagja (1966-tól). - Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1975, 1978), Művelődési Min. nívódíja (1977). F. m.: Le deuxiéme cimetiére avare d llllő (Acta Ar- chaeologica Hungarica, 6., 1955, 193-230.); A keceli avarkori temetők (Régészeti Füzetek. Ser. II. 3., 1958); Das frühawarenzeitliche Gräberfeld von Oroszlány (Folia Archaeologica, 12., 1958,105-124.); Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely-Fenék- puszta (Acta Archaeologica Hungarica, 13., 1961, 247-305.); A dunaszekcsői avar temető (Folia Archaeologica, 18., 1966-67,91-122.); Bericht über die Ergebnisse der Ausgrabung von Zalavár-Récéskút in den Jahren 1961-63 (Acta Archaeologica Hungarica, 21., 1968, 51-103.); Die Ausgrabungen Géza Fe- hérs in Zalavár (Bp., 1963); Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról (Zalai Gyűjtemény, 6., 1976, 105-140.); Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert (München, 1973); Zalavár-Kövecses. Ausgrabungen 1976- 78 (Régészeti Füzetek. Ser. II. 24., 1984); Cemeteries of the Early Middle Ages (6th-9th c.) at Pókaszepetk. Salamon Ágnessel (Bp., 1995). Irod.: Kemenczei Tibor: Dr. Cs. S. Á. (1925-1993) és irodalmi munkássága (Folia Archaeologica, 44., 1995, 23-26.); Szőke Béla Miklós: Cs. S. Á. (Ar- chaeológiai Értesítő, 120., 1993, 87-88.). Kemenczei Tibor
