Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
799 Soproni vett a m. zoológiái szaknyelv kialakításában. - A Természettud.-i Társulat Állattani Szakosztályának (1932-1939), ill. a Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának elnöke (1954—1959), az Állattani Közlemények szerkesztője (1908-1918 és 1927-1944). - Az MTA 1. tagja (1941-1949; tanácskozó taggá minősítették vissza, 1950). A biológiai tud.- ok doktora (1952). Az MTA Vitéz-díja (1909).- Nevét viseli az első m. malakológiai folyóirat (Soosiana). F. m.: Magyarország Helicidái (Állattani Közlemények, 3., 1904, 134-184.); Vizsgálatok a magyarországi Pulmonaták rendszertani anatómiája köréből (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 15., 1917, 1-165.): A magyar faunaterület Pomatiasai (Állattani Közlemények, 12., 1913, 193-224.); Rendszeres állattan. 1—II. (Bp., 1924); Az Alopianem (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 25., 1928,261-372.); A magyar mollusca-fauna múltja (uo., 24., 1926, 392-421.); Magyarország állatföldrajzi felosztása (Állattani Közlemények, 31., 1934,1-25.); A Kárpát-medence Mollusca-faunája (Bp., 1943; CD- ROM-on: Bp., 2001); Mollusca - Puhatestűek (Magyarország Állatvilága. 19. köt. 1. füzet. Bp., 1955, 1-32.). írod.: Szelényi Gusztáv: In memoriam Dr. Lajos Soós (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 65., 1973,5-9.); Kilias, Rudolf: Lajos Soós und die von ihm eingeführten malakolo- gischen Taxa (Mitteilungen aus dem Zoologischen Museum in Berlin, 51., 1975,139-143.); Kaszab Zoltán: Megemlékezés Dr. S. L. születésének 100. évfordulójára (Állattani Közlemények, 66., 1979, 3-9.); MÉL III.: 710. Krolopp Endre Soproni Sándor (1926. nov. 21. Szentendre- 1995. nov. 20. Bp.): régész, ókortörténész. - A bp.-i tudományegy. régészet szakán tanult (1946-1951); szakdolgozatát a római mérföldkövekről írta. A szentendrei múz. ig.-ja (1951-1961). Ez idő alatt fogott hozzá a munkásságában meghatározó jelentőségű témához, a római limes kutatásához. Folyamatos terepbejárásaival felderítette az Esztergom és Bp. közötti Duna-parti római limes erődítményeit, és feltárta a megtalált őrtornyokat. Ennek alapján írta meg összefoglaló könyvét a Dunakanyar késő római erődrendszerérői. Terepkutatási ismereteit is felhasználva szerkesztette a Római Birodalom Közép-Duna- vidéki térképszelvényét és a leíró kötetet (Tabula Imperii Romani). Patay Pállal és Garam Évával együtt egy évtizeden keresztül, terepmunka során végezte az alföldi Csörsz- árok és a dunántúli sáncok feltérképezését; a szarmata területen húzódó alföldi földsáncot 4. sz.-i külső erődvonalként értelmezte. Tevékenyen részt vett a római feliratkorpusz munkáiban. Az MNM Római Gyűjt.- ének munkatársa (1961-1976), a Központi Régészeti Könyvtár ig.-ja (1975-1982). Súlyos operációját újabb termékeny időszak követte; másfél évtizeden keresztül a szegedi, majd a bp.-i tudományegy.-en tanított, és segítette a fiatal régészek pályakezdését. Ásatásai a Duna-limesen: Visegrád-Sibrik-domb, leányfalusi őrtorony, a Pilismarót-malompa- taki kísérőd és az őrtornyok sora. Megkezdte az alsóhetényi 4. sz.-i erőd feltárását. Előadásokat tartott a nemzetközi limeskongresszusokon. - A történelemtud.-ok (régészet) kandidátusa (1973), doktora (1981). A M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat titkára (1971-1983), majd alelnöke (1984— 1995); az Osztrák Régészeti Int. 1., majd r. tagja, a Német Régészeti Int. 1. tagja. - Ku- zsinszky Bálint-emlékérem, Rómer Flóris- emlékérem, Széchényi Ferenc-emlékérem. F. m.: A budakalászi kocsi (Folia Archaeologia, 6., 1954, 29-36.); A visegrádi római tábor és középkori vár (Archaeologiai Értesítő, 81., 1954,49-54.); Castellum Carporum (Folia Archaeologia, 15., 1963, 43-54.); Tabula Imperii Romani L-34 (Bp.-Amster- dam, 1978); Limes Sarmatiae (Archaeologiai Értesítő, 96., 1969, 43-53.); Limes Pannoniae (in: The Princeton Encyclopedia of Classical Sites, Princeton, 1976); Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre (Bp., 1978); Die römische Inschriften Ungarns. Bd. 5. (Bp., 1981); Sarmatisches Wall system im Karpathenbecken. Garam Évával, Patay Pállal (Régészeti Füzetek II. 23. 1983); Die letzten Jahrzehnte des pannonischen Limes (Münchner Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte, Bd. 38. München, 1985); CIL III. 10481 (Budapest Régiségei, 30., 1993,117-184.).
