Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
797 Soós nevelő int.-ben tanult. Szülei vasúti tisztképző tanf.-ra küldték, de ~ végül a bp.-i Iparművészeti Főisk. grafikai szakán tanult tovább, közben a mintázást is elsajátította. A Képzőművészeti Főisk.-n egy évig Glatz Oszkár növendékeként festészetet tanult. Grafikusművészi és tanári oklevelének megszerzése után Kaposváron különböző isk.-kban óraadó tanár (1926-tól), majd a polgári isk. r. tanára (1941. okt. 1-jétől). A nyári szünetek alatt templomokban falképeket festett vagy restaurált. A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság alapító tagja (1925); festményeivel rendszeresen részt vett a társaság kiáll.- ain. Egyéni kiáll.-on 1927-ben Kaposváron mutatkozott be. A Nemzeti Szalon Balatoni Tárlatán 5 képpel szerepelt (1930. szept.). Elismert művészként meghívást kapott Bécsbe és Milánóba, az ottani nov.-i kiáll.- okra (1930). Itáliai tanulmányutakat tett (1934, 1938). Az idős Gönczi Ferenc helyett a Somogy m.-i Nemzeti Biz. megbízta a megyei múz. vezetésével (1945-1949). A gyűjt.- ekben, berendezésekben keletkezett károk helyrehozása után a múz. 1947-ben nyílt meg újra a nagyközönség számára. A gyűjt, állami tulajdonba került. — miután 1947- ben részt vett az MNM által szervezett restaurátor tanf.-on - a múz.-ban mint restaurátor és művészeti vezető dolgozott tovább (1949-1961; nyugdíjazásáig). Egyházművészeti munkássága során 11 templomot díszített, pl. a ráksi (1925), a fonói templomot (1929), a sárvári Szt. László-templomot (1938-1939) stb. A Műemlékek Orsz. Biz.- ának felkérésére eredeti minták alapján restaurálta a szennai ref. templom kazettás mennyezetét (1948). 1967-ben kezdte meg a kaposvári városháza Udvardy Géza által festett falképeinek restaurálását. Továbbra is aktívan rajzolt és festett, számos kiáll.-t szervezett, és több kiáll.-on maga is részt vett (Pécs, 1948, 1957; Műcsarnok, Bp., 1950, 1951, 1953, 1955, 1970; Ernst Múz., Bp., 1954; Kaposvár, 1956, 1958, 1960; MNG, Bp., 1968). A M. Képzőművészek Szövetsége megyei csoportjának vezetője. Szabadisk.-t szervezett és vezetett autodidakta művészek számára (1949-től). Életében mintegy másfél ezer művet alkotott, beleértve a ceruzarajzokat, a pasztelleket, az akvarelleket és az olajfestményeket is. Alkotásainak java részét szülővárosának adományozta (1995), ahol műveinek bemutatására az Erzsébet téri kis kastélyban képtárat létesítettek. - Zichy Mihály-portréérem (1931), Kaposvár arany plakettje (1937), a M. Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1999). írod.: Szíj Rezső: Z. S. I. művészete (Bp., 1982); Kellner Bernát: Somogyi tájak, emberek: Menj utadon (Somogyi Néplap, 1984. márc. 24., 5.); Somogyi Múzeumok Füzetei 19. (Kaposvár, 1992); Elhunyt Z. S. I. festőművész (Somogyi Hírlap, 2002. jan. 29.). Morgás András Soós Katalin (1939. nov. 12. Bp. - 2000. dec. 11. Bp.): könyvkötő, restaurátor. - A Képző- és Iparművészeti Gimn.-ban Fabró József tanította a bőrmunkákra és a könyvkötésre. A M. Orsz. Levéltár restaurátor műhelyében irat- és könyvrestaurátor Hasznos Zsigmondné, Szőllős Ilona vezetése alatt (1961-1975). A Levéltári, Könyvtári és Grafikai Restaurátorok Nemzetközi Munkaközösségének 1971. évi bp.-i konferenciája, ill. az Iparművészeti Múz.-nak a saját könyv- gyűjt.-ének kiemelkedő darabjaiból az alkalomra rendezett kiáll.-a nyomán határozta el, hogy munkahelyet változtat. Az Iparművészeti Múz.-ban a Kisgyűjt.-ek restaurátoraként dolgozott tovább (1975. szept.-1998; nyugdíjazásáig). A Képzőművészeti Főisk. Múz.-i és Közgyűjt.-i Tárgyrestaurátor Szakán szerzett oklevelet (1981). Különösen szerette az összetett munkákat, amikor más anyagfajtákra specializálódott kollégáival együtt közösen dolgozhatott egy tárgyon. Restaurálási munkái közül kiemelkednek a 16. sz.-i öltöztethető Mária-figurák és Jua- nello Torriano 16. sz.-i spanyol mester zenélő, mozgatható végtagokkal éllátott kisplasztikája. Az 1960-as évektől tagja volt a Deák téri ev. templom énekkarának. - Fe- renczy Noémi-díj (1998). F. m.: Egy 18. századi öltöztetős Madonna és ruhájának restaurálása (Múzeumi Műtárgyvédelem, 1981. 9., 129-146.); Papíranyag és pergamen oklevél restaurálásának lehetőségei (uo., 1980. 7., 54-65.). írod.: Szilágyi András: S. K. (Ars Decorativa, 20., 2000,121-124.). Morgás András
