Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Sesztina-Nagybákay 786 1900 körüli városlődi étkészlet (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, XIV, 1979, 287-291.); Gyermekágyas asszony étkeztetése Magyarországon (Orvostörténeti Közlemények, XXVIII., 1982,245- 250.). Irod.: B. Horváth Jolán: Dr. S. E. néprajzkutató (Múzeumi Hírlevél, XXI., 2000, 199.). Lukács László Sesztina-Nagybákay Jenő; ered. Sesztina (1869. jún. 14. Debrecen - 1944. okt. 21. Debrecen): nagykereskedő, kormányfőtanácsos, múzeumpártoló mecénás. — A Debreceni Ref. Koll.-ban érettségizett, a bp.-i tudo- mányegy.-en közgazdaságtant hallgatott. Bécsújhelyen és Grazban kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A híres debreceni polgárcsaládból származó Csanak Margittal kötött házassága (1893) után a 19. sz.-ban alapított, neves debreceni, vasárut forgalmazó Seszti- na-cég egyik főnöke (1905-től haláláig). A Debreceni Vas- és Rézbútorgyár Rt. alapítója, s nagy szerepe volt a Debreceni Mező- gazdasági Gépgyár és az Első Debreceni Gőzszappangyár Rt. létrehozásában. Számos gazdasági vezetőtisztséget töltött be, pl. a Debreceni Kereskedelmi és Iparbank Rt. elnöke, az Orsz. Vaskereskedelmi és Vasipari Szövetség alelnöke, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Tiszántúli M. Kereskedelmi és Iparkamara által választott felsőházi tag, az Orsz. M. Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) elnöke. - Feleségével együtt a tud.-os és művészeti élet lelkes támogatója, mecénása. Az 1905-ben megnyitott debreceni Városi Múz., később a Déri Múz. felügyelő biz.-ának áldozatkész tagja (1909-től haláláig). Tekintélye, viselt tisztségei, családi, baráti kapcsolatai révén döntő érdemeket szerzett - a szerény debreceni Városi Múz.-ot az ország akkori legrangosabb vidéki múz.-ává emelő — Déri Frigyes ált. művelődéstörténeti, vmint Déri György néprajzi gyűjt.-ének megszerzésében. A debreceni Múzeumbarátok Köre egyik szervezője (1927), társelnöke, majd haláláig elnöke. A múz.-ot évről évre értékes műtárgyak ajándékozásával gyarapította. Lövőpetri földbirtokosaként új ref. templomot építettetett a falunak. - A Debreceni Műpártoló Egyesület tagja, választmányi tagja (1905-től), a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület elnöke. Lövőpetri díszpolgára. - Debrecenben a Sesztina utca őrzi emlékét. Irod.: S.-N. J. (Debreceni Képes Kalendáriom, 1946, 40-42.); Bornyi József: Sesztina Jenő (Hajdú- Bihari Napló, XXXIX., 1982. nov. 27., 12.); Nagy- bákay Z. Antal: Múzeumpártolás a század elején Debrecenben (in: A Déri Múzeum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Szerk. Gazda László. Debrecen, 1990, 53-58.); MÉL II.: 622. Vajda Mária Sicherman Margit: — Anna Margit Sigerius, Emil (1854. febr. 19. Nagyszeben - 1947. márc. 25. Nagyszeben): etnográfus, múzeumalapító. - Bécsben, Bp.-en, Lipcsében és Drezdában tanult, szakmai tudását Itáliában mélyítette el. A „Transsylvania" Biztosító Társaság alkalmazottja (1880-tól), később ig.-ja, a Sieben- bürgisch-Deutschen Tageblattes c. nagyszebeni napilap szerkesztője. Szabadidejét a kutatásoknak szentelte, főleg a tárgyi néprajz emlékei érdekelték, ebből tekintélyes gyűjt.-t vásárolt össze. A Siebenbürgischer Karpathenverein (Erdélyi Kárpát Egyesület) titkára (1881-1901). Vezetése alatt alapították a Karpatenmuseumot (Kárpát Múz.) Nagyszebenben (1885), amelynek alapját saját gyűjt.-e jelentette, később a múz. gyűjt.-ének gyarapítását is nagyban elősegítette. A múz. őre (1895-től). 1918-ban a Kárpát Múz.-ot a Brukenthal Múz.-hoz csatolták. ~ különös figyelmet szentelt a kerámiáknak, a paraszti hímzéseknek, a szövéseknek; 1906-ban kiadott kötete az erdélyi szász vászonhímzéseket mutatta be. 1900-ban az erdélyi szász várakról és templomkastélyokról jelent meg kötete. Nyugdíjas korában főleg szülővárosa múltjáról, annak krónikájáról, egykori nagyjairól írt könyveket. Idős korára megvakult, de szellemileg teljesen friss maradt. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták. F. m.: Zwei Königschlösser in den Karpathen (Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathen Vereins,