Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

785

Sergő

II. különszám, 89-91.); Pozsonyi József: Adalékok a semsei Semsey nemzetség történetéhez (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1997-1998. Debrecen, 1999,283-311.); Pallas XIV.: 1052., pótkötet, 587.; Szinnyei; MÉL II.: 618.; MTL: 721-722.

Pozsonyi József

Seraphin, Carl (Károly) (1862. febr. 14. Segesvár - 1951. szept. 12. Segesvár): tanár, régész. - Segesváron, Bemben, Tübingenben, majd Berlinben tanult, ahol Th. Mommsen előadásait hallgatta. Tanulmányi évei alatt Bemtől gyalog átkelt az Alpokon, s Rómában, majd Pompejiben kutatott. A segesvári felső gimn.-ban a latin, görög és a m. nyelv tanára (1882-1923; nyugdíjazásáig). Segítette Josef Bacont (1857-1941) az első, 1899-ben megnyitott segesvári múz. létrehozásában. Vezette a wietenbergi ásatásokat (1900-1902), ahol egy bronzkori települést és egy késő római kultikus sírt tárt fel; a kerámia- és vastárgy emlékanyagot maga restaurálta, konzerválta, majd kiállította a Segesvári Múz. őstörténeti osztályán. Cikkei a segesvári fő- gimn. lapjában (Römisches Badele), vmint erdélyi szász folyóiratokban jelentek meg.

F. m.: Archäologischer Fund in Schäßburg (Korrespondenzblatt der Verein für Siebenbürgische Landeskunde, 1891); Bilder aus dem Leben des praehis- torischen Menschen (Siebenbürgen D. Tagelblatt,

1903. 72.).

Irod.: Herdet, K.-Seraphin, C: Die praehistori- sche Ansiedlung auf dem Wietenberg bei Sighi- şoara-Schâfiburg (Bonn, 1971. 1. köt., 25.); Sziny- nyei XII.: 927.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993,468.).

Miklósi-Sikes Csaba

Serényi Nepomuki János (Johann Nepomuk), kisserényi gr. (1776. ápr. 17. Pozsony - 1854. nov. 29. Brünn): főúr, fő-erdőfelügye- lő, múzeumalapító. - Apja gr. Serényi József (1748-1805), anyja gr. Csáky Mária (1755- 1832), felesége (1811. júl.-tól) vásárosna- ményi br. Eötvös Aloysia (1791-1862), unokája, gr. Serényi Béla (1866-1919) földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszter. - Putnok, Dédes, Lomnic, Luhacsovic, Tulesic és Resic ura. I. Ferenc császár kimagasló érdemei elismeréseként Selmecbánya és környéke fő-erdőfelügyelőjévé, ker.-i erdő- és hegyi bírájává nevezte ki. 1834-ben minden

megbízatásáról lemondott, de továbbra is számon tartották mint bányászati és törvényalkotási szakértőt; közreműködött a m. felsőház törvénykódexe, a Juris metallici hungarici megalkotásában (1828). Otthonában múz.-ot alapított (1811), amelynek gazdag ásványgyűjt.-éből 2000 darabot a brün- ni (ma Brno, Cseho.) múz.-nak ajándékozott. Sógora, gr. Teleki Sámuel ösztönzésére alapítványt hozott létre a rokkantak megsegítésére. Hathatósan hozzájárult a luhacso- vicei gyógyfürdő modernizálásához. - Csász. és kir. kamarás, erdőtanácsos, a Szt. István-rend lovagja.

írod.: Bodnár Mónika: Putnok és a Serényiek (in.: Putnok monográfiája. Putnok, 2001).

Bodnár Mónika

Sergő Erzsébet (1928. ápr. 8. Bp. - 2000. ápr. 26. Bp.): etnográfus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. (1950-től ELTE) BTK történelem-földrajz szakára iratkozott be (1946), végül muzeológia-néprajz szakos

(1951), majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1969; Dóri kerámia c. értekezésével). A győri Xántus János Múz. segédmuzeológusa (1951-től), rövid ideig a sárospataki Rákóczi Múz. mb. vezetője, a Sztálinvárosi Állami Miíz.-ban (ma: dunaújvárosi Intercisa Múz.) néprajzos muzeológus (1954-1967; nyugdíjasként: 1984-1995), a bp.-i Vendéglátóipari Múz. muzeológusa (1967-1975), majd a Semmelweis Orvostörténeti Múz. tud.-os főmunkatársa (1975-1984). Számos tanulmányt írt Dunapentele néprajzáról. Tárgy gyűjtéseivel jelentősen fejlesztette az Intercisa Múz. néprajzi gyűjt.-ét. 1954-től rendezte a múz. állandó kiáll.-ainak néprajzi részét és az 1976- ban megnyílt, jelenleg és látható, állandó tárlat pentelei lakószobáját. A dőri fazekasságról készített (1959-1961) dokumentumfilm néprajzi szakértője. - Kéziratos gyűjtéseit a dunaújvárosi Intercisa Múz. Adattára, a székesfehérvári Szt. István Király Múz. Néprajzi Adattára és a bp.-i Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattára őrzi.

F. m.: Dunaújvárosi (pentelei) népi bútorok (Alba Regia, n-m., Székesfehérvár, 1963, 182-196.); Népi táplálkozás és étkezési szokások Dunapentelén (uo., XIII., 1974, 273-285.); Pentelei női viselet (uo., XV., 1976, 217-236.); A dőri kerámia (Arrabona, XIV., Győr, 1972,199-233.; XIX-XX. 1977-78, 257-277.);