Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Semsey 784 Apja halála (1856) után az örökölt hatalmas semsei birtokon a három fiú, Andor, Jenő és Lajos három hitbizományt hozott létre. Balmazújvároson, egy eladósodott birtokon kezdett el gazdálkodni, de természete és gyönge szervezete nem birkózott meg egy nagy gazdaság ügyeinek intézésével. Birtokait bérbe adta, és Pestre költözött (1866). Puritán életmódja legendaszámba ment. Amikor a hitbizománnyá alakított, eladósodott Semsey-birtokok az 1870-es évek elején ismét jövedelmezővé váltak, ~ szinte az ösz- szes bevételt tud.-os és kulturális célokra adományozta. A Természettud.-i Társulat választmányi ülésén (1875) kiosztott Sem- sey-díjat (állattani munkákra 1000 frt) elsőként Mocsáry Sándor és Entz Géza kapta meg. A későbbiekben hasonló pályadíjakban, kutatási támogatásban, felfedező- és gyűjtőutak támogatásában részesült többek között Herman Ottó, Szabó József, Chol- noky Jenő, Horusitzky Henrik, Kormos Tivadar, Lóczy Lajos, Schafarzik Ferenc, Szon- tagh Tamás, Mauritz Béla, br. Eötvös Loránd. — adományából épült fel a bp.-i állatkert madárháza; az állatkertet a következő években is rendszeresen támogatta. A természettud.- okon belül is különös érdeklődést mutatott a föld- és ásványtan iránt. Az MNM Ásványtárát 1878-tól kezdve fejlesztette. A Párizsi Világkiáll.-on 38 000 aranyforintért vásároltatott Krenner Józseffel a múz. számára ásványokat; 1880-ban megvette a Béranger-, 1882-ben a hg. Eszterházy-, 1884-ben a Fauser-, 1886-ban a Spindler- és a Suchard- féle híres ásványgyűjt.-eket, 1881-1890 között összesen 17 773 db-ot. Az MNM Ásványtára mellett a Földtani Int. őslénytani gyűjt.-ét is jelentős mértékben gyarapította; pl. a Coquand-féle őslénytani gyűjt, és a Bieltz Albert-féle malaco-zoologiai gyűjt, megvásárlásával. Gr. Festetich Andor földművelési miniszternek 100 000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló Földtani Int. és múz. felépítésére, és további 100 000 koronát a működési feltételek biztosítására. Különösen nagy adományokat tett a Földtani, a Földrajzi Int., az MNM, az MTA, vmint több egy. és főisk. könyvtárainak fejlesztésére, laboratóriumainak eszközvásárlására és taneszközök beszerzésére. Kiemelkedő jelentőségű az Eötvös-féle világhírű torziósinga-kísérlet támogatása; az első műszerek elkészítéséhez és az 1901-ben, Pékár Dezső vezetésével megindult és egészen 1907-ig tartó részletes torziósinga-mérésekhez és geofizikai kutatásokhoz minden szükséges felszerelést és költséget fedezett. Br. Eötvös Loránddal szorossá váló barátsága nyomán rendszeresen támogatta az 1895-ben alapított „Báró Eötvös József Collegium"-ot, s javaslatára Krenner József az általa felfedezett ásványt loranditnak nevezte el. - Munkássága elismeréseként az MTA 1881. ápr. 11-ei ülésén Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt semseytnek mutatott be, majd később róla nevezte el az andoritot is. A Természettud.-i Társulat tb. tagja (1882. jan.-tól), az MTA t. (1882. jún.-tól), majd igazgatósági tagja (1900. máj.-tól). Az MNM Ásvány-Őslény tárának tb. osztályig.-ja (1882). A Kolozsvári M. Kir. Tudományegy. (1895. okt. 6.), majd a bp.-i M. Kir. Tudományegy. (1896. máj. 13.) díszdoktora. Az uralkodó a Szent István-rend középkeresztjével tüntette ki (1896. jún. 9.), majd a főrendiház tagjává nevezte ki (1901. dec. 22.). Elnyerte a Kir. M. Természettud.-i Társulat Szily Kálmán-em- lékérmét (1909). - Bp.-en, a Földtani Int.-tel szemben utcát, Balmazújvároson 1998. máj. 18-án a város múz.-át nevezték el róla. F. m.: A magyar nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. Rendszeresen összeállítva (Bp., 1886; németül is); Az én programom (Magyar Szalon, 1888. febr.); Spanyolországi utamról (Budapesti Szemle, LIV., 1888); A magyar nemzeti Múzeum átalakítása (Budapesti Szemle, LXVIII., 1891); A földtani intézet (Egyetértés, 1895. okt. 29.); A földtani intézet új múzeuma (Egyetértés, 1895. nov. 7.); A földtani intézet ügye (Egyetértés, 1896. jan 7.). írod.: A magyar országgyűlés - a főrendiház és képviselőház tagjainak életrajzi adatai (Bp., 1906, 163.; Bp., 1910,122-123.); Ilosvay Lajos: Dr. S. A. t. tag emlékezete (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XIX. köt. 2. Bp., 1925, 24.); Allodiatoris Irma: Emlékezzünk S. A.-ra, a magyar tudományok nagy mecénására (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1974. Bp., 1975, 15-27.); Embey-Isztin Antal: Megemlékezés S. A.-ról születésének 150. és halálának 60. évfordulóján (Földtani Közlöny, 114., 1984, 385-386.); Pozsonyi József: A kortársak és az utókor S. A.-ról és a Semseyekről (Természet Világa-Természettudományi Közlöny, 129., 1998,
