Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
Schoenwisner 774 dus-ház, majd Károly-kaszárnya) (Budapest Székes- főváros Várostörténeti Monográfiái 1. Kp., 1930); A budai Szent Anna-templom (Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái 2. Bp., 1930); Óbuda múltjából (Bp., 1935); A Zsigmond-téri Szent- háromság szobor (Tanulmányok Budapest Múltjából, 4., 1936,198-210.); A budapesti Kálvin téri református templom (Bp., 1939); Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái (Tanulmányok Budapest Múltjából, 7., 1939, 11- 40.); Emlékezés a klarisszák budavári és a ferencesek pesti templomára (Bp., 1943); Buda - Óbuda - Pest 1800 előtt. Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumának kiállítása (Bp., 1946); Egy nap története. Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumának kiállítása 1948. március 15-én (Bp., 1948); Fővárosunk 1800-1873. Budapest Székesfőváros Történeti Múzeumának kiállítása (Bp., 1948); A Szent Péter és Pál plébániatemplom (in: Óbuda évszázadai. Fő- szerk. Kiss Csongor. Bp., 2000, 425-428.). írod.: Bierbauer Virgil: A budapesti templomok történészének új munkái (Tér és Forma, 1939,63.); Szigeti Endre: S. A. nyolcvan éves (Új Ember, 1967. nov. 12.); Péczeli Béla: S. A. dr. nyolcvan éves (Művészet, 1968.10., 9-10.); Samodai József: Dr. S. A. (Magyar Építőművészet, 1974. 2., 64.); BpLex 2.: 391.; Sz. Debreceni Kornélia: Magyar írói álnév lexikon (Bp., 1992, 396. és 649.; téves névírás: Schön!); MÉL III.: 688. (téves közlés: „1938-tól a Fővárosi Levéltár főlevéltárnoka"). - Bibi.: Horánszky Nándor: S. A. munkássága (Ars Hungarica, 1979. 1., 75-88.); MÉL III.: 688. Schivarcz Katalin Schoenwisner István; Schönwiesner (1738. dec. 15. Eperjes - 1818. szept. 26. Nagyvárad): r. k. kanonok, régész, könyvtárigazgató. - Belépett a jezsuita rendbe (1756. nov. 3.). Nagyszombatban és a bécsi Theresianumban tanult. Pappá szentelték (1768). A rend feloszlatása után bölcseleti doktorrá avatták (1778). A budai egy.-i könyvtár másodőre (1777-től), az egy.-i könyvtár ig.-ja (1794-től). A tudományegy.- en a régészet első tanára (1780-tól), dékán (1782-től), rektor (1795-től). Termovai apát és nagyváradi kanonok (1802-től). - Teljes munkássága máig feldolgozatlan. Tevékenysége az egy.-i könyvtár szervezésében, az egy.-i régészképzés megindulásában és Pannonia római kori emlékeinek tud.-os feldolgozásában úttörő fontosságú. Tankönyvet írt a római régiségekről. Az aquincumi nagyfürdő részletének fenntartása az első műemlékvédelmi megóvási munkák egyike Mo.-on. Foglalkozott Pannonia földrajzával, a mérföldkövekkel, és feliratokat tett közzé. Alapvető munkája az első m. tud.-os városmonográfia, Savaria-Szombathely története, amelyet Szily János püspök felkérésére írt; művében a történeti forrásokat, vmint a savariai feliratokat és kőfaragványokat is felhasználta. F. m.: De ruderibus Laconici Caldariique romani et nonnulis aliis monumentis Buda. - Commentarius geographicus in romanorum iter per Pannoniae ripam a Tauruno in Gallias ad leg. XXX. (Buda, 1780); Itineris Tauruno ad leg. XXX et commentarii geographici (Buda, 1781); Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus (Pest, 1791); Notitia Hungaricae rei nummariae (Pest, 1801); Catalogus numorum Hungáriáé et Tran- silvaniae (Pest, 1810); Compendium antiquitatum romanorum (Pest, 1825). Irod.: Pauler Tivadar: A budapest egyetem rec- torai és cancellarjai (Pest, 1858); Szárnyéi VII.: 588-591.; MÉL II.: 559-560. Tóth Endre Schöffer Miklós; Nicolas Schoeffer (1912. szept. 6. Kalocsa - 1992. jan. 8. Párizs): festőművész, szobrász, konstruktőr. - A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n megkezdett tanulmányait, 1936. évi kivándorlása után Párizsban folytatta; beiratkozott a párizsi akad.-ra (1938). Eleinte expresszionista, majd szürrealista képeket festett. Térdinamikai elméletében (1948) szakított a szobrászi szemlélet hagyományos statikusságával. Első, új szemléletű szobrát 1950-ben állította ki. Kidolgozta fény- (1957) és idődinamikai (1959) elméletét. Első térdinamikus kibernetikus fénytornyát Liége-ben állította fel (1961). Művészete az 1970-es években vált korszakmeghatározó jelentőségűvé. A francia szép- művészeti akad. tagja (1982. máj. 5.). - Műveinek állandó kiáll.-a a múz.-má átalakított kalocsai szülői házban 1980. nov. 9-én nyílt meg. 1982. nov. 4-én Kalocsán felállította Chronos-8 c. fénytornyát (23 m magas, 24 tonna; avatása: nov. 26.). 1984-1991 között öt ~ Szemináriumot rendeztek Kalocsán. A —archívumot és a ~ Szeminárium résztvevőinek képzőművészeti adományait az
