Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
775 Schulek 1985. ápr. 29-én megnyílt Városi Képzőművészeti Gyűjt.-ben helyezték el. A Schöffer Múz., ahová az özvegye által ajándékozott grafikák kerültek, 1994. szept. 6-án új teremmel bővült. F. m.: könyvei: Le spatiodynamisme (Boulogne sur Seine, 1955); Nouvelles structures pour l'avenir, la ville cybernétique (Párizs, 1965); La ville cybernétique (Párizs, 1969); Le nouvel esprit artistique (Párizs, 1970); La tour lumiére cybernétique (Párizs, 1973); La nouvelle charte de la ville (Párizs, 1974); Art et société (Párizs, 1976); Perturbation et chronocratie (Párizs, 1978); La théorie des miroirs (Párizs, 1981); Capitales: Surface et I 'espace (Párizs, 1990). Irod.: Bozsó Ferenc: Sch. M. (Dunamenti Hírek, XVI., 33., 1970. aug. 14., 10.); Schöffer. Szerk. Jer- ger Krisztina (Bp., Műcsarnok, 1982). Romsics Imre Schökl Ignác: — Alpár Ignác Schreiber Rózsa: — Kalicz Nándorné Schubring, Paul (1869. jan. 28. Godesberg, Németo. - 1935. nov. 7. Hannover, Németo.): német művészettörténész. - Bariban, a Scuo- la Intemazionalén teológiai tanulmányokat folytatott. A német reformált közösség vikáriusa Frankfurt am Mainban (1893-tól). Lipcsében August Schmarsownál művészettörténetet tanult (1895-1898). Szemléletének alakulására jelentős hatást gyakorolt Wilhelm Wundt pszichológiája is. Az irodalom iránti érdeklődéséről tanúskodnak itáliai reneszánsz novellafordításai. Shakespeare és Rembrandt személyének párhuzamos vonásairól írt, inkább pszichologizáló, semmint irodalomtörténeti kísérlete is Wundt hatásáról tanúskodik. Doktorált (1898), majd Berlinben, a Königliche Museen Szobrászati Osztályának munkatársa volt (1899-1902). A berlini Művészeti Főisk.-n irodalom- és művészettörténetet tanított (1900-1905). Habilitált (1904), majd Berlinben volt professzor (1905-1920). Hannoverben művészettörténetet tanított az ottani Technische Hochschulén (1920-tól haláláig). - A reneszánsz szobrászat és építészet elismert tudósa, az itáliai reneszánsz cassonik úttörő kutatója és publikálója. A Klassiker der Kunst sorozatban Donatellóról jelent meg könyve (1907). Jelentős energiát szentelt a művészetek népszerűsítésének, s ma is jól használható jegyzeteket adott ki ikonográfiái és szó- tárjellegű, szakkifejezéseket magyarázó mutatókkal. Mint reneszánsz szoborspecialistát meghívták Bp.-re, ahol elkészítette a Szép- művészeti Múz. Régi Szobortárának kat.-át. Arra vonatkozóan nem került elő adat, hogy ki hívta meg Bp.-re szakértőként 1913- ban. A gyűjt, legjelentősebb darabjaira kiterjedő, kéziratban fennmaradt meghatározásai jelentős mértékben módosították Pulsz- ky Károlynak, a művek megvásárlójának attribúcióit; ~ 13 esetben megtartotta Pulsz- ky meghatározásait, 57 esetben azonban eltért a véleménye elődjéétől. Budapest Bildwerke der italienischen Renaissance in Marmor, Ton, Stucco, Holz und Leder aus den toscani- schen, römischen und oberitalienischen Schulen címet viselő, géppel írott kézirata szép példája az eleven nyelven megírt, a tágabb érdeklődők számára is érdekfeszítő szakkat.- nak. (Balogh Jolán később ~ 22 megállapítását elfogadta, 48 esetben elvetette.) F. m.: Hilfsbuch zur Kunstgeschichte. Heiligenlegenden, Mythologie, Technische Ausdrücke, Zeittafeln (Berlin, 1909); Shakespeare und Rembrandt (Berlin, 1912); Italienische Plastik in Budapest (1913); Cas- soni, Truhen und Truhebilder der italienischen Frührenaissance. 1-2. (Leipzig, 1915); Die italiensiche Plastik des Quattrocento (Potsdam, 1919); Die italienische Medaillen der Frührenaissance (Leipzig, 1923); Die Architektur der italienischen Hochrenaissance (München, 1924); Die Kunst der Hochrenaissance in Italien (Berlin, 1926). Eisler János Schulek Frigyes (1841. nov. 19. Pest - 1919. szept. 5. Balatonlelle): építész, műegyetemi tanár. - Fia Schulek János (1872- 1948) építészmérnök. - Tanulmányait Bécs- ben Eduard van der Nüllnél és August Sicardsburgnál, vmint a történeti szemléletével különösen nagy hatást gyakorló Friedrich Schmidt akad.-i professzornál végezte. Steindl Imre pesti irodájában dolgozott (1870-től). A Mintarajztanoda tanáraként ékítményes, vmint építészeti rajzot tanított (1871), majd a Műemlékek Örsz. Biz.- «nak építésze lett (1872-től). A bp.-i műegy.- en a középkori építészet történetét oktatta (1903-1911). - Am. eklektikus építészet kiemelkedő képviselője; gondolatai, alkotásai
