Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
769 Schlauch Scherer János (1895. aug. 25. Zirc - 1978. aug. 20. Veszprém): jogász, vármegyei fő- tisztviselő, adattáros. - A pozsonyi és a pécsi egy.-en jogot tanult, doktori címet szerzett (1924). Bakonybélen és Zircen jegyzőgyakornok (1924-1926), Veszprémben járási szolgabíró, főszolgabíró és árvaszéki ülnök. 1944-ben tiltakozott a zsidók deportálása ellen, ezért fél évre Siklósra helyezték főszolgabírónak. 1945. febr. 12-én rendőrhatósági őrizet alá helyezték, mivel tiltakozott a zsidó nők és gyerekek embertelen körülményei miatt. A háború befejezése után tisztviselőként dolgozott (1945-1956.; nyugdíjazásáig). A veszprémi Bakonyi Múz. munkatársa (1964-től); nevéhez fűződik a múz.-i adattár kialakítása. Másfél évtizedes munkájának köszönhető a múz.-i belső nyilvántartási rend, a források rendszerezése, feltárása. A Veszprém városi műemléki albiz.-ban elérte a műemlékek kőtáblával való megjelölését. Síkra szállt a történelmi utcanevek visszaállításáért, ami csak 1990 után valósulhatott meg. - Veszprém Megyéért kitüntetés arany fokozata (1977). írod.: Éri István: Emlékezés S. J.-ra (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 19-20., 1994, 15-18.). Kópházi Ferencné Schlauch Lőrincz (1824. márc. 27. Újarad - 1902. júl. 10. Nagyvárad): r. k. püspök, bíboros, egyházjogász. - Újaradi német családból származott. Teológiai tanulmányait a bp.-i Központi Papnevelő Int.-ben fejezte be (1846). Lanovics János Csanádi püspök udvarában levéltáros (Temesvár, 1846). Pappá szentelték (1847). Káplán Nagyszentmikló- son (1847-1849), Oravicán (1849), Pécskán (1850), végül Temesvár-Belvárosban (1851- től), lelkészi munkája mellett teológiai tanár a temesvári püspöki líceumban (1852-től); dogmatikát tanított, majd az egyházjogi és egyháztörténeti tanszéket vezette. Mercy- falvi plébános (1859), majd temesgyarmati plébános (1863), alesperes. Kánonjogi doktori oklevelet szerzett (1867). Széles körű társadalmi tevékenységet folytatott. Művelődés- és művészettörténettel, filozófiával foglalkozott. A népisk.-król szóló 1868. évi XXXVIII, te. alapján az esperességhez tartozó minden faluban katolikus felekezeti isk.-t hozott létre (kivéve a bolgár lakosú Vingát). Mint a katolikus autonómiát követelő álláspont hívét egyházm.-je több ízben autonómiai követté választotta (1868,1871). Csanádi kanonok (1872-től), a szatmári r. k. egy- házm. püspökévé szentelték (1873. szept. 21.). Szatmáron rendbehozta a tanítóképző int.-et, és internátust állított mellé, számos templomot és 16 népisk.-t építtetett, megvásárolta a Török-féle könyvtárat, és létrehozta a Laurenziana könyvtárat. Máramaros- szigeten kolostort alapított. Valóságos belső titkos tanácsos (1880), római gr. és pápai trónálló (1886), nagyváradi latin szertartású püspök (1887-től); püspöki székét aug. 24- én foglalta el. A nagyváradi egyházm.-ben a plébániák és isk.-k fenntartására 200 000 koronás alapítványt hozott létre. Óvónőképzőt létesített a Nagyvárad-újvárosi zárdában. A r. k. tanítóképzőnek új hajlékot szerzett. A debreceni kegyesrendi főgimn.-ra 150 000, a gyulaira 200 000 koronát hagyott. Összesen 20 isk.-t és óvodát létesített a Debrecenben megtelepedett, Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek számára. Szt. László király 700 éves jubileuma alkalmából (1892) orsz. ünnepséget szervezett. Link István bp.-i ötvösművésszel díszes hermát készíttetett Szt. László ereklyéjének, és a város főterén felál- líttatta a nagy király bronzszobrát (Tóth István munkáját), amely ma a székesegyház előtt áll. Bőkezűségét hirdeti a máriaradnai fehér márvány kegyoltár, a mariazelli ezüst korona, a bp.-i Jézus Szíve-templom orgonája. XIII. Leo pápa bíborossá nevezte ki (1893. jún. 12-étől). Aranymiséje alkalmából (1897) a pápától gyöngyökkel díszített medaliont, a királytól a Szt. István-rend nagykeresztjét kapta meg. Ez utóbbi alkalommal 200 000 koronás alapítványt hozott létre egyházi és isk.-i célokra, és felépíttette a díszes biharpüspöki templomot. Az aranymiséjére kapott tárgyakat kiállították a nagyváradi múz.-ban. Negyedszázados püspöki jubileuma (1898) alkalmából, tud.-os és szónoki érdemei elismeréséül, az MTA ig. tagjává választotta (1901); ennek emlékére Nagyvárad-Újvároson, az Immaculata Int.-ben új épületszárnyat emeltetett. - Tevékenységének nagy és maradandó szerep jutott a nagyváradi múz. történetében. Ipolyi Arnold püspök nagyhírű gyűjt.-ének Nagyváradra
