Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
S
767 Scheiber (Földtani Int., Bp., 1885); A Cserhát piroxén-andezit- jei (Földtani Intézet Évkönyve, IX., 1892, 1-155.); Budapest és Szent-Endre vidéke. Térképmagyarázó (uo., Bp., 1902,1-61.); Az Aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak rövid vázlata (Földtani Közlöny, 33., 1903, 327-365.); A Magyar Szent Korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése (Bp., 1904); Ásványtan (Bp., 1917); Geológiai kirándulások Budapest környékén. Vendl Aladárral (Bp., 1929). írod.: Telegdi Roth Károly: Sch. F. emlékezete (Földtani Közlöny, 58., 1928, 3-11.); Rozlozsnik Pál: Sch. F. r. tag emlékezete (MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 22., 1935, 1-31.); Vendl Aladár: Sch. E, a hazai műszaki földtan megalapítója (BME Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok, 4., 1954, 1-51.); Bidló Gábor: Sch. F. munkássága a Kaukázus kutatásában (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992, 21-24.); MÉL II.: 580.; MTL: 699-700. Bidló Gábor Schauschek János (1906. júl. 19. Mikló- irtás - 1995. máj. 22. Bp.): építészmérnök, műszaki felügyelő. - Nevelőatyja Schauschek Árpád, a József Műegy. egy.-i tanára.- A bp.-i Műegy. Építészmérnöki Karán tanult. A Középkori Építéstörténeti Tanszék díjtalan gyakornoka. Az 1930-as évek végén a bp.-i Városmérési Kirendeltségen részt vett a főváros térképének elkészítésében. A Székesfővárosi Múz. (a BTM elődje) Aquincumi Mázának alkalmazásában állt (1941-1967). A II. vh. idején önfeláldozóan részt vett az Aquincumi Múz.-ot és a Kiscelli Múz.-ot ért légitámadások során veszélybe került kiáll.-i, gyűjt.-i és dokumentációs anyag megmentésében. Megbízást kapott a Középkori Kőtár kőemlékeinek összegyűjtésére (1945. ápr.), majd az Aquincumi Múz. újjáépítését irányította (1948 júl.-ától). A háború után megindult római kori ásatások mérnöki felméréseit végezte. Az 1940-1950-es években az aquincumi régészeti törzsanyagot leltározta és rajzolta; az általa készített „rajzos leltárkönyvek" az Aquincumi Múz. becses dokumentumai. Az 1950-es évek kiáll.-ain bemutatott rekonstrukciós rajzaival és makettjeivel az aquincumi polgárváros legfontosabb középületeit mutatta be a múzeum- látogatók számára. A római és a középkori építészet mellett a római kori ipari technika kérdéseivel foglalkozott. Az 1960-as évektől a BTM őskori ásatásainak felmérési munkáit is végezte. Létrehozta az Aquincumi Múz. rajztárát. - A római kori és az őskori ásatásokról készült felmérési rajzai az Aquincumi Múz. Rajztárában, a középkori műemléki épületeket és városképi együtteseket megörökítő rajzai és akvarelljei az Építészeti Múz.-ban (Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal) találhatók. F. m.: Középkori lakóházak maradványai a budai Várban (Technika, 1940. 6.); Adatok az ipari technikához Aquincumban. Óbuda 18. századi beépítettsége és a légiós tábor helye (Archaeologiai Értesítő, 76., 1949). Nagy Margit Scheiber Sámuel Henrik (1834 - 1906. máj. 6. Bp.): orvos, tanár, antropológus. - A bécsi Orvostud.-i Egy.-en orvosdoktori oklevelet szerzett (1859). Pályafutását Jászvásáron kezdte (1862-től), Bukarestben anatómus- és sebészprofesszor (1864-1873), a bukaresti Orvosi és Gyógyszerészeti Akad.-n a kórbonctan előadója. Székesfehérvárott idegorvosként praktizált (1875-1882), majd Bp.-en működött (1882-től haláláig). - Tud.- os érdeklődése korán az antropológia felé irányult. Bukarestben kórbonctani múz.-ot létesített, és antropológiai gyűjt.-t alapított. Az anatómia és a kórbonctan mellett Mo.-on elsőként foglalkozott kraniológiával, koponyatannal is. Trefort Ágoston vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez intézett Pro memóriájában (1873) propagálta, hogy az embertan mihamarabb Mo.-on is meghonosodjék. Hazánkban elsőként javasolta antropológiai társaság és tanszék, vmint embertani múz. létesítését. Ez utóbbihoz első lépésként felajánlotta 20 koponyából álló gyűjt.-ét. írásában szorgalmazta a történeti embertani anyag gyűjtését is. Különösen fontosnak tartotta az emberi koponyák és medencék, vmint a régészeti mellékletek rendszeres gyűjtését. Olyan intézkedéseket tanácsolt, amelyeket csak az újabb múz.-i törvények
