Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

Schafarzik 766 már a debreceni egy. Állattani Int.-ének gya­kornoka (1931), tanársegéd (1935-1947), ad­junktus (1947-1949); közben mb. szakelő­adó (1940-1942, 1944-1951). Az egy. (akkor már KLTE) Állattani Int.-ének vezetője (1944-1947). A Művelődésügyi Min.-ban dolgozott (1951-től), főosztályvezetőként ment nyugdíjba (1972). Elsősorban a rova­rok és a gerincesek foglalkoztatták, de ér­deklődése kiterjedt a csigákra is. Ezeknek az állatcsoportoknak a fajait intenzíven gyűj­tötte is, különös tekintettel az ún. kisebb ro­varrendekre (pl. Neuroptera, Mecoptera, Trichoptera). Tud.-os vizsgálatainak tárgya a Kárpát-medence és a hozzá közel eső alpe­si területek faunája volt. Elsőként mutatta ki több ritka rovarfaj (Trichoptera, Mecoptera) mo.-i jelenlétét. Mintegy 40 tud.-os és tud.- os-ismeretterjesztő közleménye jelent meg, jelentős részben az Aquila, az Állattani Közle­mények és a Természet c. folyóiratokban. A M. Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és a M. Rovartani Társaság tagja (1937-től). - Az általa gyűjtött állatok részben a debrece­ni tudományegy. Állattani Int.-ének gyűjt.- ébe, részben az Orsz. M. Természettud.-i Múz. Állattárába kerültek. F. m.: Adatok a Bükk és a Mátra rovarfaunájához (Ál­lattani Közlemények, 36., 1939, 156-168.). Sziráki György Schafarzik Ferenc (1854. márc. 20. Debre­cen - 1927. szept. 5. Bp.): geológus, bányata­nácsos. - A bp.-i tudományegy.-en természet­rajzot és vegytant ta­nult (1872-1876); e tárgyakból középisk.-i tanári vizsgát tett (1876. máj. 28.), majd ásványtan-geológiá­ból doktori oklevelet szerzett (1881. jún. 15.). A bp.-i tudo- mányegy.-en ásvány­tani tanársegéd Sza­bó József mellett (1876. szept. 1.-1882. aug. 31.). A M. kir. Földtani Int. munkatársa (1882-1904. dec. 31.); közben a József Mű- egy.-en technikai geológiából magántanárrá képesítették (1890. dec. 10.). Bányatanácsosi címmel tüntették ki (1902). A József Műegy. Ásvány- és Földtani Tanszékén ny. r. tanár (1904. dec. 20.-1926. aug. 31.; nyugdíjba vo­nulásáig). - Tud.-os tevékenysége során több gyűjt, anyagának beszerzésében, kiáll­ók megrendezésében vett részt. Tanársegéd­ként segített megszervezni Szabó József hí­res, máig fennálló ásványgyűjt.-ét. A Földta­ni Int.-ben tevékenységéhez kapcsolódott a földtani térképezéskor begyűjtött anyag mellett több más gyűjt, létrehozása is. Tér­képező geológusként nemzetközi hírnevet szerzett, a Földtani Int. megbízásából a D-i- Kárpátok vidékét vizsgálta (1884-től). A középisk.-k részére ásványgyűjt.-t készített, és magyarázót írt hozzá (1885). Az utazásai során begyűjtött kőzetekből alakította ki Az Antik Róma díszítőkövei (1889), a Svédország és Norvégia építőiparban használt kőzetei (1891), vmint az Isztria és Felső-Olaszország díszítőkö­vei (1892) c. gyűjt.-eket. Nemzetközileg is legkiemelkedőbb teljesítménye Déchy Mór 1886. évi, harmadik kaukázusi expedíciója kőzetanyagának begyűjtése és részletes kő­zettani, ill. vegyi vizsgálata (1905). Különö­sen nagy feladatot vállalt, amikor elvégezte 2515 m. kőbánya anyagának beszerzését, vizsgálatát és elkészítette a kőbányák leírá­sát tartalmazó munkáját (1904). A kőzetmin­ták 10x10 cm-es kockákból álltak, amelyek­nek minden oldallapját más-más eljárással munkálták meg. A gyűjt.-t a Földtani Int.- ben állították ki. A József Műegy. Ásvány- és Földtani Tanszékének átvétele után a tan­széki gyűjt.-ek kialakítására törekedett. El­készült az ásványtani kiáll. (kb. 4500 db), a kőzettani gyűjt, (mintegy 10 000 db), a telep­tani, dinamikai és őslénytani gyűjt. A gyűjt.- ek minden darabja 1941-ig kiáll.-on volt megtekinthető; Bp. ostrománál, az egy. bombázásakor szóródtak szét. Brüsszelben a Palais des Nations-ban a Budapesti hévfor­rások fejlődéstörténete c. kiáll.-t szervezte meg. Kezdeményezte a Magyarhoni Földta­ni Társulat Földrengés Biz.-ának megszer­vezését. Jelentős munkát végzett a Hidroló­giai Szakosztály megalakításában (1920). - Az MTA 1. (1902), majd r. tagja (1916). - Tisz­teletére a M. Hidrológiai Társaság „Dr. Schafarzik Ferenc 1854-1927" feliratú, há­romévenként adományozható emlékérmet alapított (1942). F. m.: A m. kir. Földtani Intézet minta-kőzetgyűjtemé- nye magyarországi kőzetekből középiskolák számára

Next

/
Thumbnails
Contents