Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

S

S. Dobos

756

s

S. Dobos Ilona: — Dobos Ilona

Saád Andor (1904. febr. 24. Liptóújvár 1977. márc. 20. Miskolc): orvos, etnográfus, paleoantropológus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en orvosi oklevelet szerzett (1929). A miskolci (1929-1934), majd a mezőkövesdi kórház orvosa (1935—1940). Orvosi teendői mellett rendszeresen végzett antropológiai tanulmányokat. A Bükk barlangjait feltáró Kadic Ottokár és Hillebrandt Jenő asszisztense (1920-tól). A Borsod-Mis- kolczi Múz. tb. őre (1932-től). Elsősorban a Szeleta-kultúra antropológiai vizsgálatával foglalkozott. Részt vett a matyó népművészet kutatásában is (1936-tól). Élete végén Miskolc híres leszármazottainak (Déryné Széppataky Róza, Fazola Henrik, Teleki Blanka), vmint Rákóczi Zsigmond Szerencsen található földi maradványainak antropológiai elemzésével foglalkozott.

F. m.: A Szeleta barlang 1947. évi kutatásának eredményei (Folia Archeologica, VII., 1955,15—21.); A miskolci Avas ősrégészeti problémái (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1., Miskolc, 1955, 8-12.); Rákóczi Zsigmond csontmaradványainak vizsgálata (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve IX. Miskolc, 1970,171-186.). írod.: Hellebrandt Magdolna: Dr. S. A. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16., 1977, 149-150.); Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1999,143-145.).

Veres László

Saárossy-Kapeller Ferenc (1850. szept. 19. Kassa - 1918. nov. 24. Bp.): méhészeti szakíró, múzeumigazgató. — Apja id. Saárossy-Kapeller Ferenc, Sáros vm. táblabírája, kir. tanácsos, 1874-ben nemesi címet szerzett. — Kassán jogot hallgatott (1871-1873), majd Magyaróvárott a Gazdasági Akad.-n tanult (1873-1874). Európa több mezőgazdasági felsőoktatási intézményében (Pos- kau, Tharand, Hohenheim) megfordult

(1875), Belgiumban és Angliában is tett tanulmányutat (1876). A Földmívelés-, Iparés Kereskedelemügyi Min.-ban az erdészeti ügyeket felügyelte (1878-tól); miniszteri tanácsosi címet kapott (1902). A hazai méhészet legjelesebb szaktekintélyeinek egyike. Fontos szerepet játszott a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. A hivataláról lemondott Balás Árpád helyébe lépve megbízást kapott az építés alatt álló Mezőgazdasági Múz. irányítására (1904 eleje-1910). Nevéhez fűződik az 1907-ben megnyílt új múz. kiáll.-ainak megépítése és az intézmény szervezetének kialakítása. A múz. működését felügyelő Földművelésügyi Min. elképzelése szerint a Mezőgazdasági Múz. első számú feladata a modern gazdálkodás módszereinek közvetítése a gazdálkodók és az érdeklődő nagyközönség számára. Ennek megfelelően 28 gyűjt.-i osztályt alakított ki: 1. Gazdasági statisztika; 2. Agrogeológia;

3. Növénytermelés; 4. Növénybetegségek; 5. Káros és hasznos állatok; 6. Kertészet; 7. Szőlészet-borászat; 8. Kísérletügy; 9. Tejgazdaság; 10. Gazdasági iparok; 11. Háziipar;

12. Munkásügyek; 13. Gazdaságtörténelem;

14. Meteorológia; 15. Gazdasági gépek és eszközök; 16. Gazdasági építészet; 17. Állami birtokok; 18. Lótenyésztés; 19. Állategészségügy; 20. Állattenyésztés (szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfi- és házinyúltenyész- tés); 21. Ősfoglalkozások; 22. Gazdasági szakoktatás; 23. Vízépítészet és talajjavítás;

24. Méhészet; 25. Selyemtermelés; 26. Erdészet; 27. Halászat; 28. Vadászat. Az alapvető cél elérése érdekében a 28 témakört ugyanennyi kiáll.-on mutatták be. A terv és annak megvalósítása itthon és külföldön is élénk visszhangot váltott ki. Nagy-Britanniából, az USA-ból és a környező országokból érkező szakemberek, sőt politikusok, közéleti személyiségek tanulmányozták a múz. tévé-