Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
739 Réthy márc.-tól), majd kórházig.-h., emellett igazságügyi orvosszakértő (1950-1973). Megalapította a kórház szalonzenekarát (1948), majd az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szimfonikus Zenekarát (1953). Magánemberként gyűjtötte a régi orvosi műszereket, plaketteket, s Lóránd Nándor gyógyszerésztörténész biztatására 1970- ben hivatalosan is csatlakozott a megyei orvos- és gyógyszerésztörténeti gyűjtőmunkához. Első kiáll.-át Kiskunfélegyházán rendezte (1974). Több mint 900 orvosi műszert és plakettet, 300 könyvet, 30 periodikát tartalmazó gyűjt.-ét a Bács-Kiskun M.-i Múz.-i Igazgatóság 1985-ben hivatalosan átvette tőle; a kecskeméti Patikamúz. anyaga mellett ez a gyűjt, képezte a kecskeméti Orvos- és Gyógy- szerészettörténeti Múz. anyagának alapját. F. m: A kecskeméti Megyei Kórház fejlődésének története (Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyve, 1., 1962, 7-23.); Pestisjárványok kecskeméti vonatkozásai (uo., 2., 1963,15-21.). Mészáros Ágnes Réthy László (1851. nov. 21. Szarvas - 1914. nov. 24. Arad): régész, numizmatikus, etnográfus. - A bp.-i ref. gimn.-ban többek között Thaly Kálmán tanítványa volt (1867- től), Szarvason tett érettségi vizsgát (1870). Krakkóban a szláv nyelveket kívánta tanulmányozni, de rövid idő után hazautazott és a pesti tudományegy.-re iratkozott be joghallgatónak. Thaly Kálmán tanácsára átiratkozott a bölcsészeti fakultásra, ahol Rómer Flóris, Toldy Ferenc, Budenz József és Salamon Ferenc tanította. Közben Bécsben szanszkrit, örmény és szláv nyelvet, vmint művészettörténetet és mohamedán numizmatikát tanult. Egy év önkéntes katonaság után az egy.-et Pesten fejezte be. A békéscsabai polgári leányisk.-ban tanított (1876— 1878). Tanári állását otthagyva Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarabia (Arad, 1880) c. értekezésével numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből doktorált (1880). Az MNM Érem- és Régiségosztályán díjnok (1881-től), múz.-i segédőr (1885-től), őr (1893-tól), ig.-őr (1901-től); a gyűjt, közép- és újkori pénzeinek kezelője. Tud.-os kutatásai kezdetben a román történelemre összpontosultak; behatóan foglalkozott a románság eredetével és néppé formálódásával, elvetve a dako-román kontinuitás elméletét, történeti, régészeti, nyelvészeti és néprajzi adatokkal bebizonyítva, hogy a románság a Balkánon alakult ki, ahonnan csak a 12. sz.-ban kezdett az Al-Duna és Erdély felé vándorolni. Akad.-i székfoglalóját is ebben a tárgykörben tartotta (A romanismus Illyricumban, 1896). Történeti, néprajzi tanulmányaiban foglalkozott még a hun-avar-m. kontinuitással, a székelység eredetével és a rovásírással, a honfoglalás és a székelyek kapcsolatával. Hozzáfogott a m. nemzet kialakulása történetének megírásához, de ennek csak töredékei jelentek meg (a m. örményekről, vmint a spanyol és francia népelemek mo.-i történetéről). Kutatásának másik kiemelt témaköre a középkori m. pénztörténet volt. Az MTA megbízta egy középkori m. éremkatalógus összeállításával (1883), következő éveit ennek a munkának rendelte alá. Előtanulmányként Majna-Frankfurtban feldolgozta a híres Montenuovo-gyűjt. mintegy 20 000 db-ot kitevő m. részét (1882), majd további tanulmányútjai során felkereste Cseho., Németo., Franciao., Dánia, Norvégia, Svédo., Svájc, Románia, Ausztria, Spa- nyolo. nagyobb éremgyűjt.-eit, s részt vett György Endre balkáni expedíciójában is (1885). Feldolgozta a legnagyobb m. érem- gyűjt.-ek (Esterházy-, Brukenthal-, Batthyány-, Festetics-gyűjt. stb.) anyagát is. A kétkötetes éremkat. a mai napig általánosan használt. Emellett számos publikációja jelent meg a középkori m. aranyforintokról, a 12. sz.-i rézpénzekről, a délszláv és román pénzverésről. Löwy Árpád álnéven több szépirodalmi mű, köztük számos pajzán, olykor obszcén költemény szerzője. - Az MTA 1. tagja (1892), Archaeológiai Biz.-ának kültagja (1884). A M. Néprajzi Társaság folyóiratának, az Ethnographiának a szerkesztője (1890-től). A régészeti társulat választmányi tagja (1884). Az 1901-ben megalakult M. Numizmatikai Társulat elnöke (1902), majd t. tagja (1911). - A társulat fennállásának 75. évfordulója alkalmából alapították a róla elnevezett jutalomérmet (1976), amelyet évente a m. numizmatikában kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatóknak ítélnek oda. F. m.: Anonymus az erdélyi oláhokról (Bp., 1880); Az oláh nyelv és nemzet megalakulása (Bp., 1887); A romanismus Illyricumban (Bp., 1896); Corpus Num-
