Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Réthy 740 morum Hungáriáé. Magyar Egyetemes Éremtár. I. Árpádházi királyok kora (Bp., 1899); Corpus Nummorum Hungáriáé. Magyar Egyetemes Éremtár. II. Vegyesházi királyok kora (Bp., 1907). írod.: Harsányi Pál: Dr. R. L. emlékezete (Numizmatikai Közlöny, 14., 1915, 22—28.); Harsányi Pál: Dr. R. L. (Archaeologiai Értesítő, 35., 1914, 158- 163.); Szinnyei XI.: 824-828.; MÉL II.: 507. Tóth Csaba Réthy Zsigmond (1946. febr. 23. Békéscsaba - 1998. júl. 10. Békéscsaba): könyvtáros, ornitológus, művelődésiház-igazgató, múzeumi osztályvezető. - A debreceni Tanítóképző Int.-ben népművelő-könyvtáros (1974), a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisk. levelező tagozatán biológia szakos tanári diplomát szerzett (1978). A ma- gyarbánhegyesi művelődési ház ig.-ja (1969-1971), módszertani könyvtáros a békéscsabai Békés M.-i Könyvtárban (1971-1973). A békéscsabai Munkácsy Mihály Mwz.-ban könyvtáros (1973-tól), majd természettud.-i muzeológus (1974-1977). Az Orsz. Természetvédelmi Hivatal a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet vezetésével bízta meg (1977-1979), emellett - részfoglakozásúként - múz.-i feladatait is ellátta. Vezetésével alakult meg a Békés M.-i Múz.-i Szervezet Természettud.-i Osztálya, melyet haláláig irányított (1980-1998). Részt vett az ENSZ I. Környezetvédelmi Kongresszusán (1972). A környezet- és természet- védelmi szemléletű muzeologia első letéteményese a békéscsabai múz.-ban; kutatásainak, gazdag publikációs tevékenységének köszönhetően a természettud.-os muzeologia az 1970-1980-as években a múzeumépítő időszak egyik legtermékenyebb ágává fejlődött. Az országban az elsők között hozott létre diákok számára természetismereti táborokat. 1980-tól szervezte a Békés megye természeti képe kutatási programot. Többek között ~ munkájának köszönhetően alakult meg a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság (1994); a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület társelnöke (1996). Halászat, vadászat, természetvédelem Békés megyében c. kiáll.-a az első ilyen témájú nagyobb kiáll, volt a békési tájon (Szabadkígyós, 1978). A békéscsabai Munkácsy Mihály Múz. Pillantás a természetbe c. állandó kiáll.- ának főrendezője (1983), s az általa készített terv alapján valósult meg az új állandó kiáll. (Pro Natura Déltiszántúl természeti értékei, 1999), amelynek megnyitását már nem érhette meg. - Publikációi megjelentek A Békés Megyei Múzeumok Közleményeiben, az Aquilá- ban, a Környezet- és Természetvédelmi Évkönyvben. A Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 1-7. kötetének (Békéscsaba, 19761986), majd az ennek folytatásaként megjelent Natura Békésiensis 1-3. kötetének szerkesztője (Békéscsaba, 1994-1996). - Az Orsz. Múz.-i Tanács Természettud.-i Szakbiz.- ának tagja (1983-tól). AM. Biológiai Társaság, a M. Madártani Egyesület, az MTA Ökológiai Munkabiz.-ának tagja. Chernél István- emlékérem (1981), Emberi Környezetért kitüntetés (két alkalommal), Pro Natura (a Körös-Maros Nemzeti Park létrehozásában játszott szerepéért). F. m.: Békés megyei természetvédelmi kalauz (Békéscsaba, 1976); A szabadkígyósi természetvédelmi park madárvilága (Aquilia, 83., 1977, 233-242.); Magyar madártani bibliográfia. Bibliographia Ornithologica Hungarica. Szerk. (Békéscsaba, 1980); A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet adottságai és lehetőségei (Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv. 4. Békéscsaba, 1981, 131-150.); Körösök vidéke (Békéscsaba, 1986); Doboz madártani kutatásának fau- nisztikai eredményei (Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 16., 1989); Dobozi tanulmányok. Szerk. (uo., 16., 1989); Békés megyei természetvédelmi zsebkönyv (in: Emléktöredékek a Körös-vidék múltjából. Békéscsaba, 1990). Irod.: G. Vass István: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979 (Békéscsaba, 1979, 149-150.); Kocsor János: A múzeum. III. rész (in: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba, 1998, 675-685.); Grin Igor: R. Zs. (Múzeumi Híradó, 1998., 2., 44-45.); Kertész Éva: R. Zs. (Magyar Múzeumok, 1998. 3., 63-64.). Kertész Éva, Kocsor János Rettegi Istvánná, Kovács Anna (1901. szept. 6. Hajdúböszörmény - 1980. okt. 1. Püspökladány): tanár. - Az 1920-as évek végén kezdte el kutatni a püspökladányi szü
