Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Répási 738 1924-től 1955-ig gyűjtött tegzeseket, túlnyomó részben Mo.-on (Duna mente, Balatonpart, Veresegyház), kisebb részben Ausztriában. A tegzeseken kívül főként recésszár- nyúakat és lepkéket gyűjtött még. A M. Rovartani Társaság tagja (1924-től). Sziráki György Répási Imre (1943. júl. 30. Gyergyótöl- gyes - 1987. szept. 13. Putnok): tanár. - A debreceni KLTE-n m.-történelem szakos középisk.-i tanári oklevelet (1969), utóbb egy.-i doktori címet szerzett (1984; disszertációja posztumusz jelent meg a debreceni KLTE Néprajzi Tanszékének sorozatában). A putnoki, majd a bánhorváti ált. isk. (1965- től), utóbb a putnoki Mezőgazdasági Technikum tanára (1969-1987). Pedagógiai munkája mellett több tanulmányt írt a putnoki születésű népszínműíróról, Tóth Edéről és leghíresebb művéről, A falu rosszáról. Az ifjúság és a nagyközönség számára mitológiai, irodalmi és művészeti enciklopédiát, vmint egy ún. Középiskolai kislexikont készített. Sokat foglalkozott Putnok történetével. Irodalmi színpadot és filmmúz.-ot vezetett, író-olvasó találkozókat szervezett, előadásokat tartott, honismereti pályázatokat készített. Megalakította a M. Mezőgazdasági Múz. Baráti Körének putnoki csoportját (1974), amelynek tagjaival, tanítványaival együtt gyűjtötte a paraszti gazdálkodás eszközeit, hagyományait. A tárgyi gyűjt, szervezetileg a M. Mezőgazdasági Múz.-hoz tartozott, majd a putnoki Gömöri Múz. megalakulása után, 1987 tavaszán átkerült annak gyűjt.-ébe. Közreműködött a Gömöri Múz. Baráti Körének megalakításában is (1985), amelynek haláláig egyik titkára volt. Hagyatékát özvegye 1999-ben átadta a Gömöri Múz.-nak. F. m.: Putnok hét évszázada (Putnok, 1983); Ipar és kereskedelem Putnokon a XIX. század közepétől 1945- ig (Gömör Néprajza. 21. Debrecen, 1989). írod.: Ujváry Zoltán: R. I. (in.: R. I.: Ipar és kereskedelem Putnokon a XIX. század közepétől 1945- ig. Gömör Néprajza 21. Debrecen, 1989, 5-6.). Bodnár Mónika Répászky Barna Lajos (1863. okt. 1. Jászó - 1912. márc. 17. Rozsnyó): tanár, premontrei pap. - Belépett a premontrei rendbe (1883), pappá szentelték (1888). Teológiai tanulmányait Jászón fejezte be, majd a bp.-i tudományegy.-en természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A rozsnyói gimn. tanára (1888-1891 és 1894-1897), tanulmányi felügyelő a kassai konviktusban (1891-1894), a kassai gimn. tanára (1897— 1906), ismét a rozsnyói gimn. tanára és igh.-e, majd ig.-ja (1910-től), egyúttal a premontrei rendház főnöke. Kassai tartózkodása idején az ottani múz. természetrajzi gyűjt.-einek őre. írod.: Kovács Zs.: Kassai írók (Kassa, 1907); Mihó- ková Mária: Slovník kosickych osobností. 1848- 1918 (Kosice, 1995). Mihóková Mária Répászky Mihály (1833. szept. 7. Korom- pa - 1909. jún. 8. Kassa): műépítész. - Bátyja Répászky József kanonok, fia Répászky Gyula építész. - A pesti iparisk.-ban tanult, majd néhány híres tervezőirodában (Kauser Lipót, Fessl Frigyes, Gerster Károly) dolgozott. Részt vett a Bécs és Trieszt közötti vasút építésében. A müncheni Liebland-féle felsőbb iparisk.-ban műépítészetet (1857- 1860), egyúttal az ottani képzőművészeti akad.-n festészetet tanult. Rövid bécsi tartózkodás után Oroszo.-ban működött több helyen, utoljára Odesszában (1860-1863). Kassán telepedett le (1863); önálló vállalkozóként magán- és középületek tervezője és kivitelezője. Részt vett Kassa köz-, gazdasági- és kultúréletében. A Felsőmo.-i Múzeumegylet alapító tagja (1872). írod.: Slovensky biograficky slovník. 4. (Martin, 1990); Mihóková Mária: Slovník kosickych osobností. 1848-1918 (KoSice, 1995); R. M. Nekrológ (Felsőmagyarország, 1909. jún. 9.). Mihóková Mária Réthy Aladár (1905. márc. 30. Mezőnyék - 1985. nov. 6. Kecskemét): orvos, orvostörténész. - Egy.-i tanulmányait Debrecenben végezte. A debreceni Közegészségtani Int. tanársegéde (1936-1941); közben elvégezte a zenei konzervatóriumot, ahol karmester képesítést szerzett. Kolozsváron a Pasteur Kórház laboratóriumi vezető főorvosa (1941-től), majd az egy.-i Törvényszéki Orvosi Int. adjunktusa (1943-1946), Kecskeméten a kórház laboratóriumi főorvosa (1946.
