Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
731 Ráth Hungary (The Palaeobotanist, 14., 1966,264—268.). írod.: Szujkó-Lacza Júlia: In memoriam Dr. Klara Rásky (Annales historico-naturales Musei Natio- nalis Hungarici, 65., 1973); Hably, Lilla-Szakály, M.: Klara Rásky (in: The catalogue of leaf-fossil types preserved in Hungary. Studia Biologica Hungarica, 22., 1989,10.). Hably Lilia Rassy Tibor (1924. máj. 12. Felsőrajk 1996. febr. 24. Bp.): tanár, adattáros. - Bp.- en elvégezte a sziniakad.-t (1946). Fővárosi és vidéki színházakban játszott (19471960). Flangszálbetegsége miatt pályamódosításra kényszerült. Sokoldalú humán műveltsége révén a Színháztud.-i Int. (Bp.) Történeti Osztályára került adattárosként. Munkája mellett muzeológusi vizsgát tett. A M. Rádió külső munkatársa. A Néprajzi Múz. (Bp.) Falumúz. Osztályán adattáros (1969- 1974), az önállóvá vált Szabadtéri Néprajzi Múz.-ban, annak Szentendrére költözésétől kezdve egy évtizeden keresztül, nyugdíjazásáig (1984) a Muzeológiai Osztály munkatársa, a múz. könyvtárkezelője. Később olyan történeti adatgyűjt.-t hozott létre (a múz.-i célfeladatoknak megfelelően), amelyben a levéltári adatok közvetlenül is áttelepített építményekre és kutatópontokra vonatkoztak. Az általa létrehozott levéltári másolat- gyűjt.-nyel olyan kutatási módszertant és forrásanyagot (limitációk, hagyatékok és térképek együttese) adott, amely a településtörténeti, építészeti és muzeológiai berendező munkában közvetlenül felhasználható. Néprajzi hagyatéka a Szabadtéri Néprajzi Múz.- ba került. Mintegy kétezer fényképfelvétele elsősorban a dunántúli szőlőhegyek építészetét örökíti meg. A hagyaték könyvtári része szakkönyvekből, levéltári segédletekből és különnyomatokból áll. F. m.: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum történeti adat- gyűjteménye (Ház és ember, 2., 1984, 221-249.). írod.: Kecskés Péter: R. T. (TÉKA, 1997. 1-2., 49-53.); Kecskés Péter: Múzeumunkba került R. T. néprajzi hagyatéka (TÉKA, 1998. 2., 32-33.). Kecskés Péter Ráth György (1828. máj. 6. Szeged -1905. júl. 7. Bp.): jogász, múzeumi főigazgató, műgyűjtő. - Fiútestvérei közül Ráth Károly az Orsz. Iparegyesület alelnöke, a M. Kir. Kereskedelmi Múz. ig.-ja, a M. Kir. Technológiai Múz. egyik szervezője, Ráth Mór neves pesti könyvkiadó, a m. irodalom lelkes pártfogója, Ráth János a családi tradíciót folytatva gazdálkodással foglalkozott., - Szegeden és a temesvári líceumban tanult, majd a jogi pályát választotta. Az 1847. évi országgyűlésen Csongrád vm. követei mellett írnokként tevékenykedett. 1848-ban a m. kir. pénzügymin.-ban segédfogalmazó. A pesti önkéntes zászlóalj tagjaként harcolt a szabadságharcban. Élményeit a Magyar Emléklapok c. folyóiratban írta meg (álnéven, 1850). Szilágyi Sándor történésszel (álnéven Karádfival) közösen összeállította Kossuth Lajos parlamenti beszédeit. 1853-ban a törvénykezési pályára lépett. Hasznos jogi kézikönyveket írt, kiadta az új polgári per- rendtartást, az 1853-tól érvényes váltó- és csődtörvényt. Összeállította az új törvény- hozás m. és német jogi szakszótárát. 1854- től több mint négy esztendőt Bécsben töltött; a bécsi legfelsőbb ítélőszék m. osztályán, majd a m. kir. udvari kancelláriánál fogalmazó, az októberi diploma (1861) után gr. Apponyi György országbíró elnöki titkára, udvari titkári címmel. Később kir. táblai bíró, a hétszemélyes táblánál előadó. A m. bíróságok szervezésekor hazatért; a pesti kir. ítélőtábla r. bírája, később tanácselnöke. Bírói hivatása mellett bekapcsolódott a művészeti közéletbe. Az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat élén tevékenyen részt vett a régi Műcsarnok és a Zeneakad. létesítésében. Az 1873. évi Bécsi Világkiáll.-on a m. pavilon művészeti osztályát rendezte, emellett a nemzetközi zsűri szobrászati osztályának előadója volt. Az Orsz. Képzőművészeti Tanács alelnöke (1877-től). Mint kir. táblai tanácselnök vonult nyugalomba (1890). Elismert bírói tevékenysége ellenére a m. kultúrtörténetbe elsősorban művészeti életünk fáradhatatlan szervezőjeként, kitűnő művészetpolitikusként, a m. iparművészet apostolaként, s neves, polgári műgyűjtőként írta be nevét. Tevékeny részt vállalt az Orsz. M. Iparművészeti Múz. szervezésében is, amelynek első ig.-ja (1881-től), majd főig.-ja volt (1886-1896; lemondásáig). Megteremtette az intézmény szervezeti önállóságát, megvetette a tud.-os feldolgozás és kutatás alapjait, kezdeményezte az első szakkiáll.-okat
