Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
Ráth 732 (könyvkiáll., 1882; ötvöskiáll., 1884). A K-i műtárgyakat magától értetődően és jelentőségüknek megfelelően állította a m. és az európai műalkotások mellé, előmozdítva a K-i művészet megismerését, a hazai K-i műgyűjtést, elvileg előkészítve az önálló K- ázsiai múz. ügyét. A modern m. iparművészet támogatásán fáradozott; a M. Iparművészeti Társulat alapító tagja (1885), majd másodelnöke (1894-től mintegy tíz éven át); a társulat az Iparművészeti Múz.-mai szoros kapcsolatban működött. ~ vezetése, irányítása alatt a honi műipar sikerrel mutatkozott be a határokon belül és kívül egyaránt. A millennium (1896) kapcsán megszervezte az Iparművészeti Társulat kiáll.- át. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on személyesen rendezte be a m. iparművészeti csoport anyagát, egyúttal a nemzetközi szobrászati zsűri alelnöke volt. Részt vett a torinói nemzetközi művészeti kiáll, szervezésében (1902), s hangsúlyozta a St. Louis-i Világ- kiáll.-on (1904) való m. részvétel fontosságát. Irodalmi munkásságában történelmi értekezések és könyvészeti vonatkozású írások egyaránt szerepelnek. Ezek részben a reformáció hazai hitvitázó irodalmához kapcsolódnak, részben az első m. ősnyomtatványokhoz, főként saját könyvgyűjt.-e kincseihez. Foglalkozott a corvinák önálló könyvkötési stílusával, az 1896. évi millenniumi történelmi kiáll.-on bemutatott mo.-i könyvtáblákkal. Tudományszervezői tevékenységének csúcsa volt az első átfogó, m. nyelvű iparművészet-történeti mű, Az iparművészet könyve (Bp., 1905-1912) c. kézikönyv szerkesztése. E máig használható kézikönyv a kor jeles szakértőinek bevonásával készült. Megkapta a francia Becsületrend középkeresztjét (1902), a Lipót-rend lovagkeresztjét, a Szt. István-rend kiskeresztjét. Érdemei elismeréseként a főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1897-től). Az 1894-ben létrehozott Nemzeti Szalon díszelnöke. - Korának kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. Kezdetben metszeteket gyűjtött, később a régi festmények, antik tárgyak, bronzok, gemmák érdekelték. Gyűjt.-e hazai ásatásokról, m. magángyűjt.-ekből (Pulszky-Fe- jérváry-gyűjt.), vmint - kortárs külföldi műkereskedőkön keresztül - külhoni kollekciókból származott. Gyűjt.-ének két legértékesebb egysége képtára és hungarikum- könyvtára volt. 1895-ben szerződéssel az MTA könyvtárára hagyta ritkaságokból, régi hungarikumokból álló könyvtárát, amely halála után került végleg a könyvtárba. Iparművészeti kollekcióját antik kerámiák és bronzok, bútorok, puszpángfaragványok, ötvöstárgyak, ékszerek, porcelánok, ezüst asztali készletek, K-i bronzok és porcelánok, szőnyegek, csipkék stb. alkották; a több mint ezer műtárgy egy igazi, lakályos polgári otthon berendezési és dísztárgyaiként volt elhelyezve a Városligeti fasor 12. sz. alatti villában. Gyűjt.-ét feleségére, melcsi- czi Melcsiczky Gizellára hagyta, aki megvalósította férje nemes szándékát, hogy műgyűjt.-e az Iparművészeti Múz. tulajdonába menjen át. ~ már életében több műtárgyat ajándékozott az intézménynek. 1905. dec. 26-án özv. Ráth Györgyné úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat azzal a kikötéssel, hogy - Radisics Jenő megfogalmazása szerint - „Ráth Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, hogy annak kezelése alatt álljanak". Ugyanakkor megvételre ajánlotta fel a villát, minden berendezésével együtt, kedvezményes áron, csupán az épület értékének fejében, azaz 350 000 koronáért. Az ingatlan az 1906. évi jan. hó 14-én kelt, és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 4078/1906. szám alatt jóváhagyott adásve- vési és ajándékozási szerződés alapján a m. kir. államkincstár tulajdonába került. Az állam tehát elfogadta az ajándékba adott gyűjt.-t, s az 1907. évi XIII. te. kimondta az Orsz. Ráth György Múz. mint az Orsz. M. Iparművészeti Múz. kiegészítő részének megalapítását. A nagyközönség számára is rövidesen megnyílt intézmény hűen megőrizte eredeti berendezését. A gyűjt.-t 1951- ben felosztották a megfelelő szakmúz.-ok között; a festmények, vmint az egyiptomi és antik tárgyak véglegesen a Szépművészeti Múz.-ba kerültek. Az érmeket az MNM Éremtárában, míg az iparművészeti tárgyakat az anyaintézményben, az Iparművészeti Múz.-ban helyezték el. ~ villájában évtizedekig Kína Múz. működött. A mai városligeti ~ Múz. K-i kiáll.-oknak ad otthont, Ráthék
