Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

R

Ráth 732 (könyvkiáll., 1882; ötvöskiáll., 1884). A K-i műtárgyakat magától értetődően és jelentő­ségüknek megfelelően állította a m. és az európai műalkotások mellé, előmozdítva a K-i művészet megismerését, a hazai K-i mű­gyűjtést, elvileg előkészítve az önálló K- ázsiai múz. ügyét. A modern m. iparművé­szet támogatásán fáradozott; a M. Iparmű­vészeti Társulat alapító tagja (1885), majd másodelnöke (1894-től mintegy tíz éven át); a társulat az Iparművészeti Múz.-mai szo­ros kapcsolatban működött. ~ vezetése, irá­nyítása alatt a honi műipar sikerrel mutat­kozott be a határokon belül és kívül egy­aránt. A millennium (1896) kapcsán meg­szervezte az Iparművészeti Társulat kiáll.- át. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on szemé­lyesen rendezte be a m. iparművészeti cso­port anyagát, egyúttal a nemzetközi szobrá­szati zsűri alelnöke volt. Részt vett a torinói nemzetközi művészeti kiáll, szervezésében (1902), s hangsúlyozta a St. Louis-i Világ- kiáll.-on (1904) való m. részvétel fontosságát. Irodalmi munkásságában történelmi érteke­zések és könyvészeti vonatkozású írások egyaránt szerepelnek. Ezek részben a refor­máció hazai hitvitázó irodalmához kapcso­lódnak, részben az első m. ősnyomtatvá­nyokhoz, főként saját könyvgyűjt.-e kincsei­hez. Foglalkozott a corvinák önálló könyv­kötési stílusával, az 1896. évi millenniumi történelmi kiáll.-on bemutatott mo.-i könyv­táblákkal. Tudományszervezői tevékenysé­gének csúcsa volt az első átfogó, m. nyelvű iparművészet-történeti mű, Az iparművészet könyve (Bp., 1905-1912) c. kézikönyv szer­kesztése. E máig használható kézikönyv a kor jeles szakértőinek bevonásával készült. Megkapta a francia Becsületrend középke­resztjét (1902), a Lipót-rend lovagkeresztjét, a Szt. István-rend kiskeresztjét. Érdemei el­ismeréseként a főrendiház élethossziglan ki­nevezett tagja (1897-től). Az 1894-ben létre­hozott Nemzeti Szalon díszelnöke. - Korá­nak kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. Kezdetben metszeteket gyűjtött, később a régi festmények, antik tárgyak, bronzok, gemmák érdekelték. Gyűjt.-e hazai ásatá­sokról, m. magángyűjt.-ekből (Pulszky-Fe- jérváry-gyűjt.), vmint - kortárs külföldi mű­kereskedőkön keresztül - külhoni kollekci­ókból származott. Gyűjt.-ének két legértéke­sebb egysége képtára és hungarikum- könyvtára volt. 1895-ben szerződéssel az MTA könyvtárára hagyta ritkaságokból, ré­gi hungarikumokból álló könyvtárát, amely halála után került végleg a könyvtárba. Iparművészeti kollekcióját antik kerámiák és bronzok, bútorok, puszpángfaragványok, ötvöstárgyak, ékszerek, porcelánok, ezüst asztali készletek, K-i bronzok és porcelánok, szőnyegek, csipkék stb. alkották; a több mint ezer műtárgy egy igazi, lakályos pol­gári otthon berendezési és dísztárgyaiként volt elhelyezve a Városligeti fasor 12. sz. alatti villában. Gyűjt.-ét feleségére, melcsi- czi Melcsiczky Gizellára hagyta, aki meg­valósította férje nemes szándékát, hogy műgyűjt.-e az Iparművészeti Múz. tulajdo­nába menjen át. ~ már életében több műtár­gyat ajándékozott az intézménynek. 1905. dec. 26-án özv. Ráth Györgyné úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat azzal a ki­kötéssel, hogy - Radisics Jenő megfogalma­zása szerint - „Ráth Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét al­kossák, hogy annak kezelése alatt álljanak". Ugyanakkor megvételre ajánlotta fel a vil­lát, minden berendezésével együtt, kedvez­ményes áron, csupán az épület értékének fe­jében, azaz 350 000 koronáért. Az ingatlan az 1906. évi jan. hó 14-én kelt, és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 4078/1906. szám alatt jóváhagyott adásve- vési és ajándékozási szerződés alapján a m. kir. államkincstár tulajdonába került. Az ál­lam tehát elfogadta az ajándékba adott gyűjt.-t, s az 1907. évi XIII. te. kimondta az Orsz. Ráth György Múz. mint az Orsz. M. Iparművészeti Múz. kiegészítő részének megalapítását. A nagyközönség számára is rövidesen megnyílt intézmény hűen meg­őrizte eredeti berendezését. A gyűjt.-t 1951- ben felosztották a megfelelő szakmúz.-ok között; a festmények, vmint az egyiptomi és antik tárgyak véglegesen a Szépművészeti Múz.-ba kerültek. Az érmeket az MNM Éremtárában, míg az iparművészeti tárgya­kat az anyaintézményben, az Iparművészeti Múz.-ban helyezték el. ~ villájában évtize­dekig Kína Múz. működött. A mai városlige­ti ~ Múz. K-i kiáll.-oknak ad otthont, Ráthék

Next

/
Thumbnails
Contents