Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
725 Radisics alapvonalai. írta Wundt Vilmos. Ford. (Debrecen, 1898); A filozófia oktatása és oktatói a sárospataki Főiskolában (Sárospatak, é. n.); Rousseau élete és műve (Bp., 1928); Comenius Sárospatakon (Bp., 1931). írod.: Zoványi Jenő: Theologiai Ismeretek Tára. III. köt. (Mezőtúr, 1901, 121.); Szinnyei, XI.: 320- 323.; Sárospataki Református Lapok, XXIX., 1934, 32. sz. 175-180.; PedLex III.: 23. Szentimrei Mihályné Radics Ferenc (1910. nov. 19. Győr -1989. febr. 30. Bp.): tanár, botanikus. - A Pázmány Péter Tudományegy. biológia-földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Óraadó tanárként Szentendrén és Nyergesújfalun tanított. A gimn.-i oktatás megindításakor Ajkára hívták ig.-nak. Később Bp.-en, a Szt. László Gimn. tanára, majd ig.-ja; rövid ideig a bp.-i közgazdasági technikumot is igazgatta. A tanítást abbahagyta, s Boros Istvánnak, a Természettud.-i Múz. akkori főig.-jának hívására a múz. főigh.-e (1958-tól), majd a Növénytárban kutatómuzeológus lett (1965- től). Több növénynemzetséggel foglalkozott (Nymphaea, Rorippa, Carex, Stipa, Betula), különösen a hibridizáció érdekelte. Növénygyűjtéseit a Magyar Természettud.-i Múz. Növénytárában őrzik. Foglalkozott a m. botanika történetével, közelebbről Borbás Vince és Kitaibel Pál munkásságával. Átírta és olvasható formába hozta Kitaibel nehezen olvasható, kézzel írott, német nyelvű (a növények leírása latin) útinaplóit. Kováts Dezső Radisics Jenő, kutasi (1856. aug. 7. Buziás- 1917. jan. 4. Bp.): jogász, művészeti író, múzeumi főigazgató. - A bp.-i József Mű- egy.-en, majd a bp.-i tudományegy. Jogtud.-i Karán tanult. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. munkatársa (1880. nov. 7-étől), beosztották az Orsz. M. Iparművészeti Múz.-ba, Ráth György mellé a fogalmazói és őri teendők ellátására (1881. máj. 29.), a múz. titkára (1885-től), ig.-ja (1887. jún. 25-étől), főig.-ja (1896-tól haláláig). A műegy.-en a művészeti ipar története tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1890. jún. 10.), majd ny. rk. tanárrá nevezték ki (1916-tól). A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (1905-1906).- Életműve az Iparművészeti Múz. jelentős intézménnyé fejlesztése. Részt vett az ötvösműkiáll. lajstromának összeállításában (1884), és egyik szerzője volt az ötvösség emlékeit bemutató díszkötetnek. E tárlat kapcsán javaslatára állították fel az üzleti szempontból is sikeres galvanoplasztikai műhelyt, amelynek tevékenysége révén műkincseink kiváló darabjai könnyen hozzáférhetőkké váltak. A múz. különféle mívességeket bemutató állandó tárlatához Képes Kalauzt jelentetett meg (1885). Kiváló múz.-i szakember lévén sokat tett a múz. gyűjt.-i koncepciójának kialakításáért, a gyűjt.-ek gyarapításáért, a különféle történeti és kortárs kiáll.-ok megrendezéséért. Az intézmény irányításának átvétele után konkrét javaslatokkal, kikristályosodott koncepcióval és kitartó munkával, a londoni és a bécsi testvérintézmény után a világon harmadikként, 1872-ben alapított „iparműmúzeumot" a tekintélyes európai közgyűjt.-ek rangjára emelte. Támogatta a modern művészetet, megteremtette a múz. máig jelentős, európai szintű és rangú szecessziós gyűjt.-ét, ugyanakkor nagy szerepe volt a régi iparművészeti tárgyak megszerzésében is. 1884-ben írott Jelentésében (jelentés az Union Centrale des Arts Décoratifs 1884- ik évi kiállításáról, Iparművészeti Múz. Adattára) már megfogalmazta azokat az elképzeléseit, amelyeket főig.-ként is maga elé tűzött. A Magyar Iparművészet c. folyóirat I. évfolyamában szinte tételesen foglalta össze a múz. feladatait. ~ szerint a múz. célja a művészi ipar színvonalának emelése. Felismerte a múz.-nak a közművelődésre és a nemzeti iparra gyakorolt hatását, műiparformáló és nemzetgazdasági szerepét. A m. iparművészet fejlődése két sarkalatos pontjának a nemzeti jelleg megőrzését és az európai modern irányzatok megismerését, követését tartotta. Mindezt egy új, tehetséges iparos nemzedék valósíthatja meg, amelynek felneveléséhez megújult szemléletre, isk.-ra, könyvtárra és lehetőleg teljes és gazdag múz.-i gyűjt.-re van szükség, amely mintaként szolgálhat az alkotóknak. A múz.-nak tehát egyaránt gyűjtenie kell a régi és a modern, a m. és az egyetemes műtárgyakat. Fontosnak tartotta a kiáll.-ok rendezését, túllépve az egyébként szigorúan mívességek szerint elrendezett gyűjt.-ek anyagán, kiemelve az egyes stílusokat, nemzeti sajátosságokat. Külön hangsúlyozta a m. alkotások
