Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
R
723 Rácz létének felépítéséig, az érseki palotában maradtak mint „a nemzeti musaeum képtára" (ezt Egerben 1836 nov.-étől egy felirat is megörökítette a képtár bejárati ajtaja fölött). Ez volt Mo.-on az első olyan kiáll., amelyet kifejezetten képtári célra készült épületben mutattak be. (Időben csupán az egri Líceumban 1812-től kezdődően, bizonyíthatóan legalább 1819-ig kiállított Fáy-képgyűjt., vmint Brukenthal Sámuel 1817-től Nagyszebenben látható gyűjt.-ei előzték meg.) A — gyűjt, elajándékozott 190 db festménye 1844. júl. 20-án érkezett meg az MNM-be (a képeket az érsek saját költségén csomagolta tta és szállíttatta Pestre). 1845-ben ~ újabb két képpel egészítette ki adományát, pappá szentelésének 50. évfordulóján (1846) ismét egy festményt, majd felkérésre saját portréját adományozta a múz.-nak (1847). A képtár először 1845-ben volt látható Pesten, ideiglenes helyen, mivel a múz.-i épület még nem készült el. Hivatalosan az MNM 1846. márc. 19-én nyílt meg a —képtárral, amely nemcsak a múz.-nak, hanem Pestnek és Budának is az első állandó képzőművészeti kiáll.-a volt. A 15-18. sz.-i, főként itáliai, franciao.-i és németalföldi műhelyekből származó festmények megalapozták az MNM képzőművészeti gyűjt.-ét. A képtár Rácz István (1908. júl. 11. Tőketerebes 1998. dec. 13. Helsinki, Finno.): tanár, fotóművész, újságíró, műfordító. - A Pázmány Péter Tudományegy. latin-görög-olasz szakán, az Eötvös Collegium tagjaként tanult. Baloldali értelmiségi fiatalok körében mozgott, s az 1930-as évek elején egy illegális kommunista csoporthoz is csatlakozott. Egyévi börtönbüntetésre ítélték abban a perben, amelyben Rajk Lászlót, Darvas Józsefet és mellékvádlottként József Attilát is bíróság elé állították. 1932-ben elhagyta Mo.-ot, s Csehszlovákiába, majd Finno.-ba menekült. A finn-orosz háborúban önkéntesként harcolt a finnek oldalán; harctéri riportokat készített, fényképezett. A helsinki m. nagykőmegnyitása azt is jelentette, hogy megváltozott a hazai múzeumügy addigi régészetinumizmatikai, könyvtári-levéltári fő iránya, s egyúttal további képzőművészeti gyűjt.-ek létrehozására is ösztönzött. - Az érsek teljes képtárában őrzött festmények darabszáma nem ismert. Halála után több mint 200 képet árvereztek el Egerben, de tudjuk, hogy ~ egri érsekként több alkotást ajándékozott el világiaknak, ill. papoknak. A — képtár 1906-tól máig a Szépművészeti Múz. tulajdonában van, amely 1928-ban Szmrecsányi Miklós kérésére, a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével, 12 festményt ideiglenes letétként az Egri Érseki Líceumi Múz. számára adott át; a képek létété 1949-ben szűnt meg. - Az MTA t. (1844). F. m.: Mein Leben 1722-1847. Hrsg, von Aladar, Paul Cszigler (Fontes Rerum Austriacarum I. Wien, 1966). írod.: Mátray Gábor: P. J. L. képtára a Nemzeti Muzeum Képtárában (Pest, 1846); Kaunitz Lajos: P. L. élete és művei (Bp., 1896); Kiss Péter: A Pyr- ker-képtár sorsa Egerben a 19-20. században és Pesten 1848-ig (Művészettörténeti Értesítő, 36., 1987. 1-4., 131-141.); Pyrker emlékkönyv. Szerk. Hölvényi György (Eger, 1987); Szinnyei XI.: 285- 289.; MÉL II.: 453. Kiss Péter, Pintér János vet közbenjárására Mo.-on kegyelmet kapott (1942). Feleségével, a finn Anna Maria Lipsonennel együtt hazatért; Bp.-en a Turul Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, közben cikkeket írt, műfordításokat készített, finn nyelvet tanított. Sárospatakra költözve a Népfőisk., az Intemátus ig.-ja lett (1946). Megszervezte a Művészotthont (1948), majd a vár gondnokaként hozzálátott a múz. gyűjteményanyagának megteremtéséhez, a kovácsvágási néprajzi tárgyak összegyűjtéséhez (1949). A kommunista Rákosi-rendszer véget vetett a sikeres munkának, s ~ot néptanítónak száműzte egy bodrogközi kis faluba, Vissre. Gulyás György hívására a békés-tarhosi zeneisk.-
