Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

Pyrker

722

val kezdődött (1895); a valószínűleg egy római humanista, talán építész portréjának vételára 130 000 koronára rúgott, amennyiért akkoriban 2-3 pesti bérpalotát is fel lehetett volna építeni. A festményt ~ mint Raffaello alkotását vette meg, ám a szakértők hamarosan kiderítették, hogy voltaképpen Sebastiano del Piombo műve. Ekkor kezdődött el ~lyal szemben az elszámoltatási eljárás. - Az Archaeologiai Értesítő szerkesztője (1881-1884). Az MTA1. tagja (1883). F. m.: Beiträge zu Raphael's Studium der Antike (Leipzig, 1877); Kalauz az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeihez. Szerk. Schickedanz Alberttel (Bp.,

1877) ; Az Országos Képtár kiválóbb művei (Bp.,

1878) ; A magyar háziipar díszítményei (Acta Nova Musei Nationalis Hungarici, II., 1878); Magyarhoni sodronyzománcos kelyhek (Archaeologiai Értesítő, XIV., 1880, 11-22.); Raphael Santi az Országos Képtárban (uo., XV, 1881, 40-101.); Az Országos Képtár ideiglenes Lajstroma (Bp., 1881); Die Landes-Gemälde Galerie in Budapest von H. Ts'chudi, C. Pulszky (Bp.-Wien, 1883); A magyar történeti ötvösmű-kiállí- tás lajstroma. 1. füzet. Megnyittatott 1884. febr. 17- én a Nemzeti Múzeum Képtárában (Bp., 1884); Az ötvösség remekei a Magyar Történeti Ötvösmű Kiállításon. Radisics Jenővel, Szendrei Jánossal (Bp., é. n. [1885]); Az Országos Képtár. A képgyűjtemény leíró lajstroma. Feldolgozta P. K. XXII. Terem, 804 festmény (Bp., 1888); A Szépművészeti Múzeum részére vásárolt festmények, plasztikai művek és grafikai lapok lajstroma a vételárak kitüntetésével (Bp., 1896). írod.: Halász Zoltán: A Pulszkyak (Bp., 1987); Nemes- kürty István: A kőszívű ember unokái (Bp., 1987); P. K. emlékének. Szerk. Mravik László. Kiáll.-i kát. (Szépművészeti Múz., Bp., 1988); MÉL II.: 449-450.

Eisler János

Pyrker János László, felső-eöri (1772. nov. 2. Nagyláng - 1847. dec. 2. Bécs): egri érsek, költő, műgyűjtő, képtáralapító, adományozó. - A pécsi akad.-n bölcseletet tanult (1787-1789); tanára volt többek között Ányos Pál és Virág Benedek. A Helytartótanács hivatalnoka Budán (1790-1792).

Az ausztriai Lilien- feldben belépett a ciszterci rendbe (1792. okt.), a teológia elvégzése után pappá szentelték (1796). Türnitzi plébános (1807-től), Lilienfeldben mb. (1811), majd megválasztott prior (1812-től); újjászervezte a lilienfel- di könyvtárat, és lerakta a képtár alapjait. Szepesi püspökként (1818-tól) tanítóképzőt alapított. Velencei pátriárka (1820-tól), dalmát prímás és császári titkos tanácsos (1821- től). Egri érsek, egyúttal Heves és Külső- Szolnok vm. főispánja (1827-től haláláig). Egerben megalapította az ország első m. nyelvű tanítóképző int.-ét, amely 1828. dec.

2-án kezdte meg működését. Kezdeményezésére nyílt meg a rajzisk. (1828). Létrehozta a Városszépítő Comissiót, amely 1828-tól tevékenykedett. Az egri gyógyfürdő fejlesztésének egyik szorgalmazója és ki- építtetője. Intézkedése nyomán kezdődött meg az egri vár rendezése, annak történelmi emlékhellyé való kialakítása. Hild József tervei alapján felépíttette az egri főszékesegyházat (1831-1836). - Termékeny költő volt, de csak németül írt, mert a m. nyelvet nem tartotta megfelelőnek ünnepélyes témáihoz. Eposzait és Die Perle der heiligen Vorzeit (Szent Hajdankor gyöngyei) c., 1821- ben megjelent elbeszélő költeményét, Rudolf von Habsburg, vmint Tunisius c. ciklusát az osztrák irodalomtörténet számon tartja. - Az 1810-es években kezdett festményeket gyűjteni. Velencei pátriárkaként jelentős kollekciót gyűjtött (190 db festmény), amelyet Egerbe is magával vitt. 1828-ban szerződést kötött az egri érseki palota D-i szárnyának képtár céljára való átépítésére; ennek elkészülte után képeit az emeleti rész hat kisebb helyiségében és egy nagyobb teremben helyezték el (1830). Az egri érseki képtár (—képtár) Egerben tovább gyarapodott Cranach, Danhauser, Markó és mások alkotásaival. A gyűjt, rossz állapotú festményeinek restaurálását Danhauser kezdte meg (1829). ~ 1836. ápr. 12-én, azon a napon, amelyen az Országgyűlés 500 000 Ft-ot szavazott meg az MNM felépítésére, 140 db festményt ajánlott fel a múz.-nak, azzal a kikötéssel, hogy a festményeket együtt kell tartani (az ajándékozást az 1836. évi XXXVIII, te. 2. §-a külön rögzítette). 1836 jún.-ában a felajánlott festmények számát 154 db-ra egészítette ki, végül 1844-ben 190 db-ot szállítottak Pestre. A rendszeresen restaurálta- tott képek 1836-1844 között, az MNM épü-