Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Barabás 56 (1871-1880). Szaktudását és szervezési képességeit a MÁV-nál kamatoztatta (1880- tól); az Építési és Gépészeti Főosztály helyettes ig.-ja (1884-től), majd miniszteri tanácsosként az önállósított Gépészeti Főosztály ig.-ja (1890-1905). Nyugállományba vonulása (1905) után a Vasúti és Hajózási Klub műszaki szakbiz.-ának elnöke. - Jelentős szerepet játszott a vasúti vontatás és a műhelyszolgálat megszervezésében és fejlesztésében. A vasúti biztosítóberendezések területén hazai és nemzetközi szaktekintély volt. Legismertebb munkája a „villanydelejes vasúti távjelző", más néven állomási védjelző, amelyért megkapta az 1885. évi orsz. kiáll, nagy érmét. Az 1896. évi millenniumi kiáll. X. csoportjának, a közlekedésügynek a szervezésében dolgozott; ebből jött létre a Közlekedési Múz. (KM) gyűjt.-e. A M. Mérnök- és Építészegylet által szervezett I. M. Technikai Kongresszuson (1896) javasolta egy vasúti múz. létrehozását az ezredévi kiáll, anyagából. Br. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter a javaslatot kiegészítette a folyam- és tengerhajózás témakörével. A KM ig.-jává ~t nevezték ki (1898. jún. 2.); a múz. 1899. máj. 1-jén nyílt meg. Először vasúti beosztása mellett, majd (1905-től) nyugdíjasként vezette az intézményt. A kor legkiválóbb tudósaiból, mérnökeiből szakbiz.-ot, a pénzemberekből és vállalati vezetőkből felügyelőbiz.-ot alakított; a két biz. ~ munkáját és főként a múz. gyűjteményfejlesztését, pénzügyeit segítette. Három múz.-i ismertetőt adott ki, amelyek közül az egyik tételesen, rövid leírással ismerteti a KM-ben elhelyezett tárgyakat. Elindította a rendszeres előadásokat, amelyeket a szakbiz.-i tagok tartottak. A múz. elhelyezése ügyében Zielinszky Szilárddal folytatott éles vitájában a KM meglévő épületének bővítése mellett foglalt állást. Véleménye szerint a múz.- ok legfontosabb feladata a közművelődés, de nem zárta ki az oktatás szerepét sem. (Vitapartnere ui. a Műegy. mellett akarta elhelyezni az új KM-ot, ahol azt az oktatásnak rendelte volna alá. A múz. bővítési terveit az I. vh. megakadályozta.) - A Vasúti és Hajózási Klub műszaki szakbiz.-ának elnöke, az Anyagvizsgálók Nemzetközi Egyesületének tagja, a M. Labdarúgó Szövetség elnöke (1903). — A Lipót-rend lovagja, a III. osztályú Vaskorona-rend, a Ferenc József-rend lovagja, a csillaggal ékesített II. osztályú porosz koronarend kitüntetettje. F. m.: A magyarországi vasúthálózat fejlődésének története és jelenlegi állapota (Bp., 1896); Emlékirat a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmára (Bp., 1898); Geschichte der Eisenbahnen der Oesterreichisch-Ungarischen Monarchie. Társszerző (Bp., 1898); Lokomotivbau, Wagenbau, Werkstätten und Zugförderungwesen in Ungarn. Leipzig (Teschen-Wien, é. n.); A m. kir. Közlekedési Múzeum útmutatója (Bp., 1901; 1904); Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, térképek-, rajzok- és térképekről (Bp., 1910). írod.: Molnár Erzsébet: B. K. életrajza (Közlekedési Múzeum Évkönyve, IX., 1988-1992. Bp., 1994); Molnár Erzsébet: Az első 50 év. B. K., Geduly Gyula, Samarjay Lajos (Közlekedési Múzeum Évkönyve, X., 1896-1996. Bp., 1996); Gulyás II.: 266.; MTL: 147-148. (Czére Béla: B. K.); RÚL II.: 313. Molnár Erzsébet Barabás Jenő (1920. márc. 25. Böde - 1994. jún. 8. Bp.): etnográfus. - A Pécsi Erzsébet Tudományegy.-en (1938-1939), majd a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en tanult (1939-1944), történelem-földrajz szakos tanári, majd néprajzból bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1948). Bp.-en és Ercsiben polgári és ált. isk.-i tanár (1944-1948), a Néprajzi Múz. munkatársa, a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjának néprajzi előadója (1948-1952). Az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén oktató, egy.-i docens (1952-1988), tanszékvezető (1980-1985, 1987-1989), c. egy.-i tanár (1989). - Az anyagi kultúra több témájában (település, gazdálkodás) alkotott jelentősét, népi építészeti kutatásai és feldolgozásai összegző jellegűek. Tudomány- elméleti és módszertani vizsgálatok után elindította és szerkesztette a Magyar Néprajzi Atlasz munkálatait. A néprajzi muzeologia terén három szabadtéri néprajzi gyűjt, tud.- os tervének elő-, ill. elkészítésében is részt vett: zalaegerszegi Göcseji Falumúz. (Szent- mihályi Imrével és Tóth Jánossal, 1962- 1964), szombathelyi Vasi Múzeumfalu (Bár- dosi Jánossal és T'óth Jánossal, 1962-1964), szentendrei központi szabadtéri gyűjt. (Szol- noky Lajossal, 1966-1968). Mindhárom múz. telepítési tervének alakításában, az építmények kiválasztásában, vmint azok
