Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

713

Pongrácz

folytatta tanulmányait, s az újszövetségi tud.-ok terén mélyítette el ismereteit (1906-1908). A debreceni tudományegy.- en teológiai doktorátust szerzett (1931).

Antal Gábor dunántúli ref. püspök titkára (1908-1910), a Pápai Teológiai Akad. helyettes (1910-től), majd r. tanára (1913-tól) az Újszövetségi Tanszéken. Egyházker.-i levéltáros (1915—

1924), a főisk.-i (1917-től), az egyházker.-i könyvtár (1952-től), majd az egyházker.-i gyűjt.-ek ig.-ja (1957-től haláláig). Nyugdíjazásakor (1947) címzetes ny. rk. egy.-i tanári címet kapott. A két vh. között közel 100 hazai és külföldi könyvtárral tartott cserekapcsolatot; könyvtári kutatásokat folytatott számos európai nagykönyvtárban (Aberdeen, Basel, Cambridge, Glasgow, Oxford, Zürich), szerkesztette a Dunántúli Protestáns Lapot (1923-1945), amelyben számos teológiai, egyháztörténeti írást tett közzé. írásainak többségét emellett a Diákvilág, az Ébresztő, a Pápai Kollégiumi Lapok, a Református Egyház, a Református Értesítő, a Theologiai Szemle közölte. Teológiai munkásságát nemzetközileg is számon tartották. Tagja volt a brit kezdeményezésre létrejött Újtestamentum Kutatók Társaságának (Studiorum Novi Testamenti Societas, SNTS), elnöke a Károli-féle bibliafordítást átdolgozó Újszövetségi Szakbiz.-nak (1947-1951), amely az új kiadást (1954) készítette elő. - Megalapította a Papensia nevű gyűjt.-t (1931), amelyben a Pápára vonatkozó könyveket, kéziratokat, képzőművészeti alkotásokat őrizték. Komoly érdemeket szerzett a numizmatikai gyűjt, (különösen az érem- és plakettgyűjt.), vmint az I. és II. vh.-s gyűjt, fejlesztése terén. A múz.-i gyűjt.-ek a II. vh. végén, amikor a koll.-ot hadikórháznak foglalták le, jelentős veszteséget szenvedtek, de 1945 után ~ vezetésével újjászervezték. - AM. Numizmatikai Társulat tagja.

F. m.: A pápai református főiskola könyvtára (Pápa,

1931); A legújabb régészeti leletek és az Újszövetség (A Pápai Református Theologiai Akadémia kiadványai. 35., Pápa, 1940); Emlékeim. I—II. (kézirat,

Pápa, 1957, Dunántúli Ref. Egyházker. Könyvtára, Kézirattár 0.159.).

írod.: Esze Tamás: P. J. (Theologiai Szemle, 1964,

1., 55-57.); Szabó György: P. J. bibliográfia (A Pápai Református Gyűjtemény Évkönyve. 1. Szerk. Kövy Zsolt. Pápa, 1988, 70-115.); MÉL II.: 432.

Hudi József

Pongrácz Lajos, szentmiklósi és óvári (1815. febr. 15. Felsőtúr - 1899. aug. 10. Bp.): tisztviselő, költő, író. - Az 1830-as években Pesten bölcsészetet és jogot tanult, az 1840- 1850-es évek fordulóján gazdászati tanulmányokat folytatott. Néhány év kivételével Hont vm. szolgálatában állt; közben a Pénzügymin.-ban dolgozott (1848), Bihar vm.-ben, majd Esztergomban élt (1861-1865). Hont vm.- ben „rendes esküdt" (1835), szolgabíró és a népnevelési választmány tagja (1842), tb. főjegyző (1848-tól), főjegyző (1861-től), törvényszéki ülnök (1865-től), főszolgabíró az Ipolysági járásban (1867-től), ismét főjegyző (1872-1881), majd alispán (1881-1889). Részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben; mint „absenüumi követ" jelen volt a pozsonyi országgyűlésen, Kossuth 1841-ben megindított Pesti Hírlapjának állandó honti levelezője, egy Kossuth védelmében írt „röpirat"-ban (A kelet népe felnyitotta szemeit egy nyugotfinak. Pest, 1842), szembeszállt Széchenyi Istvánnal. Az 1830-1840-es években élénk irodalmi tevékenységet folytatott: verseket, „beszély"-eket, útleírásokat stb. publikált (Érzemények, 1838 stb.). Kiadta a Honti Literatúrai-Fűzért (1838-1840) és a Honti Krónikát (1848). 1845-ben 43 „Ipoly táji" népdalt küldött Erdélyi Jánosnak, aki azokból többet közölt gyűjt.-ében. Az Esztergomi Újság megindítója (1863). Az 1860-as évektől kezdve Hont vm. központja, Ipolyság társadalmi és kulturális életének aktív és lelkes szervezője. Az 1834-ben megalapított Hont Megyei Kaszinó Társulat ig.-ja (1868-1871). Az Ipolyság Mezőváros Szépí- tészeti és Anyagi Jólétét Elősegítő Társulat alapítója és első elnöke (1868). A közremű-