Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

P

Pongrácz 714 ködösével szervezett tud.-os rendezvények közül kiemelkedik a M. Történelmi Társulat Hont m.-ben megtartott második vidéki gyűlése (1869) és a VIII. Nemzetközi Őstör­ténelmi és Embertani Kongresszus honti ki­rándulása (1876). Kezdeményezésére he­lyezték el Ipolyi Arnold emléktábláját az ipolykeszi templom falán (1887); erre az al­kalomra nagyszabású Ipolyi-emlékünnepet rendezett Ipolyságon. Negyedszázados munkával méltó emléket állíttatott Szondi György várkapitánynak; az általa kezdemé­nyezett, és Drégelyen felépített Szondi-ká- polnát 1885-ben szentelték fel; az alkalomra Szondi-Albumot szerkesztett és adott ki. Egész életében lelkes híve volt a múzeum­ügynek. Évtizedeken át gyűjtötte a műtár­gyakat és a történeti emlékeket. Szondival és Drégelyvárral kapcsolatos tárgyait (egy díszes szekrénnyel együtt) a Hont M.-i Ka­szinó Társulatnak ajándékozta, s ezzel meg­vetette egy múz. alapját. Az alapítás közvet­len előzménye a városban 1898-ban, unoka­öccse, Pongrácz Elemér (1862-1944) által megrendezett megyei történelmi kiáll, volt, amelynek megvalósításában ~ mint inté- zőbiz.-i tag és tárgyak kölcsönzője vett részt. Elsősorban Pongrácz Elemérnek köszönhe­tően Ipolyságon megalakult a Hontm.-i Múz. Társulat (1898), amely 1899-ben kezd­te meg működését. A Honti Múz.-ot értékes dokumentumokkal és tárgyakkal gazdagí­totta, de a vármegyeházán berendezett intézmény megnyitását nem érhette meg. Tárgyakat adományozott az MNM-nek és a Nógrádi M.-i Múz.-nak (numizmatikai gyűjt.) is. Nyugállományba vonulásakor gazdag könyvtárának anyagát a Hont M.-i Levéltár, a Hont M.-i Gazdasági Egyesület és a Hont M.-i Kaszinó Társulat között osz­totta szét. - írásai többek között megjelentek az Athenaeum, a Bolond Istók, az Életképek, az Esztergomi Közlöny, az Esztergomi Újság, a Fő­városi Lapok, a Gazdasági Lapok, a Hazánk, a Hazánk s a Külföld, A Hon, a Honderű, a Hon­művész, a Honti Hírlap, a Honti Lapok, a Hontvármegyei Almanach, az Ipolyvölgyi Hír­lap, a Nógrádi Lapok, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Regélő Pesti Divatlap, a Vasárnapi Új­ság hasábjain. - A Kisfaludy Társaság alapí­tó tagja (1870). Csász. és kir. kamarás (1881). Álnevei, betűjelei: Honti, Ipolysági, P-L-, Többen, -y.-. - Nevét Ipolyságon 1992 óta utca, 2001-től a M. Tanítási Nyelvű Alapisk. viseli. F. m.: Magyar útiképek (Pest, 1845); Versek (Pest, 1846); Szondi-Album, Drégeli emlék-lapok. A Szon- di-kápolna felavatása alkalmából 1885. Szerk. (Esztergom, 1885; 2., bőv. kiad. Ipolyság, 1886); Vázlata a Hontmegyei Kaszinó ötven éves történetének (Bp„ 1886). írod.: P. L. (Honti Lapok, V., 1899. 33., 1-3.); P. E. [Pongrácz Elemér]: P. L. (Honti Lapok, V., 1899. 34., 2-4.); A Pongrácz-család írói. Kiadta és elő­szóval ellátta Pongrácz Elemér (Bp., 1905); Csáky Károly: Emlékezés P. L.-ra (Irodalmi Szemle, XXVI., 1983.6., 558-561.); Hála József-Katona Im­re: P. L. és „Ipoly táji" népdalgyűjteménye (in: „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok...". Ta­nulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére. Szerk. Liszka József. Komárom-Dunaszerdahely, 1993, 27-86.); Kiss László: P. L. Hont megyei port­ré a reformkorból (Pozsony, 1994); Hála József: Ipolyi Arnold és Hont vármegye (Ethnographia, CVL, 1995.1., 195-229.); Csáky Károly: Honti arc- képcsarnok. Jeles szülöttek kisportréi (Dunaszer- dahely, 1998); Szinnyei X.: 1406-1409. (téves szü­letési adat: 1815. febr. 14.!); MÚL: 309. Hála József Pongrácz Sándor (1887. ápr. 21. Bp. -1945. jan. 22. Bp.): biológus, entomológus, paleon­tológus, múzeumi főigazgató. - Abp.-i tudo- mányegy.-en orvos­tant és antropológiát, később főként zooló­giát hallgatott; dokto­ri oklevelet szerzett (1913). Jénában részt vett E. Haeckel zoo­lógiái, ill. Ziegler származástani elő­adásain (1911 nyara). Az MNM Állattárá­ban fizetés nélküli gyakornok (1910-től); 1911. és 1912. évi utazásai során megismerte számos európai múz. természettud.-i gyűjt.- ét. Az Állattár segédőre (1914-től). Az I. vh. során megszállt területek kutatására kijelölt tud.-os biz. tagjaként lengyelo.-i múz.-ok anyagait tanulmányozta (1916-1918). Az MNM szervezeti keretén belül működő Orsz. M. Természettud.-i Múz. Állattárának ig.-ja (1934-től), majd Bp. ostroma során be-

Next

/
Thumbnails
Contents