Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
705 Pintér galomba vonulásakor kérelmezett; közel 20 év múlva, 88 éves korában szólították fel arra, hogy „nyújtsa be pályázatát". - Kossuth- díj (1955), Széchenyi-díj (1990), Herder-díj (1991). Elődeihez híven egyéni műtárgyadományával is gyarapítani kívánta a múz. gyűjt.-ét; a Herder-díjból vásárolta meg szeretett múz.-ának Flegel egy csendéletét. F. m.: Olasz freskóciklus a Szépművészeti Múzeumban (Bp., 1921); Georg Raphael Donner élete és művészete (Bp., 1929); Bogdány Jakab (Bp., 1941); A Régi Képtár katalógusa. I—II. (Bp., 1954); Barockthemen. I-II. (Bp., 1956; 2. kiad. I-flL, Bp., 1970). írod.: Török Gyöngyi: P. A. Bibliographie (Acta Historiae Artium, 36., 1993, 3-9.); Mojzer Miklós: P. A. emlékezete - Hámori Katalin: Biographie, Bibliographie (Bulletin du Musée HBA, 1993. 78., 3-7., 95-98.); Kovács Éva: P. A. halálára (Ars Hun- garica, 1993.1., 3-4.); Szigethi Ágnes: P. A. (Művészettörténeti Értesítő, 1993.1-2., 62-64.); MűvLex (1967) II.: 762-763. Szigethi Ágnes Pillér Mátyás (Mathias) (1733. ápr. 25. Graz, Ausztria - 1788. okt. 10. Pest): természettudós. - Grazban belépett a jezsuita rendbe (1750), bécsi noviciátusa után a rend tanint.-eiben tanult: a stájero.-i Leobenben humaniorákat (1753), Bécsben filozófiát (1754-1756), Nagyszombatban matematikát (1757) , majd ismét Bécsben teológiát hallgatott (1759-1762). Bécsben végleges fogadalmat tett (1768). A jezsuita rend feloszlatásáig (1773) annak intézményeiben tanított; Leobenben a grammatikai osztályban (1758) , a bécsi Theresianumban a joghallgatók prefektusa (1763), a Judenburgban (Stájero.) töltött harmadik probáció (1764) után ismét a Theresianumban hitoktató és zeneig. (1765-1773). Bölcsészdoktor (1774, nagyszombati egy.). Mint világi pap Nagyszombatban (1774-1777), majd Budán (1777-1784) a tudományegy. Természetrajz (historia naturalis) Tanszékének ny. r. tanára, végül az egy. Pestre költözése után a Különös Természetrajz (historia naturalis specialis, azaz állat- és ásványtan) Tanszék ny. r. tanára (1784—1788). Bécsi tartózkodásának végére „a természet mindhárom országából" (ásványok, növények, állatok) tekintélyes gyűjt.-e halmozódott föl. A kollekcióról ~ halála után nyomtatott kát. is megjelent (1792), majd egy kéziratos leltárt vettek fel róla (1795). A gyűjt.-t örököseitől hosszas huzavona után 1800-ban 20 000 forintért vette meg az egy. (az 1811. évi revíziós kát. szerint 11 540 ásvány- és földtani, számos állattani és 4300 növénytani tárgyat számlált). A gyűjt, az ELTE ma is működő Ásványtani Múz.-ának alapító kollekciója, a m. természettud.-i muzeologia első tud. gyűjt.-e. ~ írta az első Mo.-on kiadott, középfokú természetrajz tankönyvet, amelynek 1778- 1790 között számos kiadása jelent meg. Egy.-i kollegájával, Mitterpacher Lajossal tett szerémségi útjáról (1782) közölt, illusztrált természetrajzi útleírás számos állat- és növényfaj leírását tartalmazza. F. m.: Elementa historiae naturalis in scholarum grammaticarum et gymnasiorum per regnum Hungáriáé usu (Budae, 1778); Iter per Poseganam Sla- voniae provinciam, mensibus Junio et Julio anno MDCCLXXXII susceptum. Mitterpacher Lajossal (Budae, 1783); Collectio naturalium quae e triplici regno minerali, animali et vegetabili undequaque completa post obitum ... Mathiae Pilier ... reperta est (Graecii, 1792). írod.: Búnké Zsuzsanna: P. M. (1733-1788) és herbáriuma (Botanikai Közlemények, TI., 1984, 185- 195.); Lukács, L.: Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Aust- riae Societatis Iesu. Pars II. (Romae, 1988, 1224.); Szinnyei X.: 1163-1164.; MÉL II.: 418.; MTL: 647. - (MÉL, MTL: téves halálozási adat: 1788. nov.!). Papp Gábor Pintér István (1911. máj. 28. Czinfalva 1998. jan. 30. Sopron): ügyvéd, zoológus, malakológus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy-en bölcsész- (1932), majd állam- és jogtud.-i doktori oklevelet szerzett (1933) , jogi tanulmányait a párizsi Sor- bonne-on folytatta (1933-1934). Csornán és Bp.-en ügyvédjelölt (1934) , Sopronban köz- igazgatási gyakornok rendőri büntetőbíró (1937-1940), szolgabíró és vm.-i fogalmazó (1940-1943), Sopron vm. közellátási előadója (1943-1946), ügyvédjelölt (1946-1949), (1935-1937), önálló
