Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
Platz 706 majd nyugdíjazásáig Keszthelyen ügyvéd (1949-1975). A Dunántúl, azon belül elsősorban a Keszthelyi-hegység, a Bakony, vmint a Hévízi-tó és a környező berek fau- nisztikai feltárásával, a madarak csigatáplálkozásának vizsgálatával foglalkozott. Legjelentősebb tud.-os érdeme, hogy az elődökhöz képest jóval szisztematikusabb módszereket alkalmazott a malako-faunisz- tikai kutatásban (bevezette a tájgyűjtés, ill. a malakológiai felkutatottság fogalmát), hatalmas mennyiségű adattal járult hozzá a mo.-i puhatestű fajok elterjedésének ismeretéhez. Két, a m. faunára nézve új fajt fedezett fel. Hazai és külföldi folyóiratokban 27 malakológiai tárgyú publikációt tett közzé, emellett az 1930-1940-es években közel száz szociológiai témájú cikke jelent meg m. és francia nyelven. - Gyűjt.-e és tud.-os hagyatéka a M. Természettud. Múz. Állattárába és a Mátra Múz.-ba (Gyöngyös) került. F. m.: Adatok a Dunántúl egyes tájainak Mollusca- faunájához (Állattani Közlemények, 47., 1960, 125-139.); A tájgyűjtés szerepe a csigafauna kutatásában (Soosiana, 6., 1978, 17-20.); A malakológiai felkutatottság mértékének kiszámítása becsléssel (Soosiana, 9., 1981,29-32.). írod.: Krolopp Endre-Varga András: In memoriam Dr. P. I. (Malakológiai Tájékoztató, 17., 1999, 5-7.). Fehér Zoltán Platz Bonifác; ered. Platz Ferenc (1848. szept. 12. Székesfehérvár - 1919. okt. 16. Székesfehérvár): ciszterci szerzetes, tanár, biológus, egyiptológus. - Belépett a ciszterci rendbe (1864), ekkor vette fel a Bonifác szerzetesi nevet. A bp.-i tudományegy.-en teológiát tanult (1867-1871). Pappá szentelték (1871. júl. 28.). Zircen segédlelkész (1871-1874), hittud.-okból doktori oklevelet szerzett (1874), a zirci Hittud.-i Int.-ben dogmatikát tanított (1879-ig). A ciszterci rend Bajai Főgimn.-ának tanára és a novíciusok lelki vezetője (1879-1885), megalapította, majd vezette a bajai Segélyező Egyletet. Zircen újoncmester és apáti titkár (1885-1889), közben alperjel is (1888-1889). Egy német kiadó felkérésére könyvsorozatot írt az öt világrész föld- és néprajzáról (Ázsia, 1887; Ausztrália, 1890; Afrika, 1891; Amerika, 1892; Európa, 1893). A rend megbízásából megszervezte a ciszterci Hittud.-i Int.-et Bp.-en (1889); az int. ig.-ja (1889-1892-ig), közben házfőnök is (1892). A szegedi tanker. kir. főig.-ja (1892-1906. dec. vége; nyugdíjazásáig). Rendi tanulmányútjai (1876, 1882, 1887, 1891, 1906) során eljutott Ausztriába, Svájcba, Németo.-ba, Franciao.-ba, Itáliába, Angliába, a Szentföldre. A Vallás- és Közoktatásügyi Min. megbízásából, Goldziher Ig- náccal és Körösi Lászlóval együtt vezette az Egyiptomba induló tanári csoport tanul- mányútját (1896. jan. 6.-febr. 20.), amelyen Alexandria, Kairó és környéke, Dendera, Edfu, Esna, Theba és vidéke, Asszuán, Philé, Elephantiné, Ismailia, Szuez és Deir el Bahari emlékeit tanulmányozták, utóbbit a Mentuhotep- és Hatsepszut-templom feltárója, Eduard Naville vezetésével. További egyiptomi útjain (1901, 1904, 1906, 1907, 1908) számos ókori tárgyat vásárolt, amelyeket Zircen helyezett el. A tárgyakról kat.-t is készített (Platz Bonifác gyűjteménye c. kéziratos hagyatékát a Veszprém M.-i Levéltár őrzi). - Tud.-os munkássága során összesen 182 munkát írt. Természettud.-i, néprajzi, pedagógiai és hittud.-i művei mellett egyiptológiai témában is publikált. Az óegyiptomi irodalom, történelem tárgyköréből merítő első dolgozatai a korabeli ismeretek korszerű összefoglalásai. Foglalkozott az ókori Egyiptom kultúrájával, művészetével, vallásával, közegészségügyével is. Színvonalas ismeretterjesztő munkáival, vmint tanári tevékenységével és az egyiptomi utazások során vásárolt gyűjt.-ével - amelynek számos darabja ma a bp.-i Szépművészeti Mwz.-ban található - jelentősen hozzájárult a m. egyiptológia kialakulásához. - Az MTA tagja (1908); székfoglalóját Az ősember kritikai méltatása címmel tartotta (1909). A Szt. István Társulat Tud.-os és Irodalmi Osztályának (1888-tól), a M. Pedagógiai Társaság (1892-től), a Bp.-i Orsz. Tanárvizsgáló Biz. földrajzi szakának r. tagja (1890-1905), a szegedi Dugonics Társaság (1894-től), a szegedi Orvosi Egyesület tb. tagja (1891-től). F. m.: Az ember eredete, faji egysége és kora (Bp., 1884); Visszaemlékezéseim Egyiptomra (in: Évkönyv 1895. Szerk. Békefi Antal. A Dugonics-Társaság könyvei, 3. Szeged, 1896, 101-124.); Ó-Egyptom irodalma (A Szt. István Társulat tudományos és irodalmi felolvasó üléseiből, 27. Bp., 1897); Ó-
