Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
703 Pigler Petz Vilmos (Wilhelm); Peez (1811 Pest - ?): gyógyszerész, vegyész, ásványgyűjtő. - A pesti egy.-en gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett (1832). Gyógyszerész és vegyi gyáros Pesten. A kor neves ásványgyűjtője. Néhány ásványtani cikket közölt, többek között a tellurit (1842), ill. egy később róla petzitnek elnevezett arany-ezüst-tellurid első megbízható leírásával. A M. Természettud.-i Társulat - 1856-ban az MNM-be került - gyűjt.-e. számára is adományozott ásványokat, 1845-ben az MNM vett tőle egy jelentős kollekciót 542 forintért. - AM. Természet- tud.-i Társulat alapító (1841-1856), ill. választmányi tagja (1844-1848, 1851-1854). Papp Gábor Piers Vilmos (1838. febr. 3. Tarnopol, Lengyelo. -1920. júl. 3. Kőszeg): katonatiszt, tanár, botanikus. - Carnovonból (Wales) származó ír főnemesi család leszármazottja. - Hivatásos katona (1855-től), hadnagy (1859), főhadnagy (1866), csapatszolgálatot teljesített (1879), majd törzstiszti tankot végzett, őrnagy (1883). A königgrátzi vereséget (1866) követően a kőszegi katonai felsőnevelő int., később az ebből szervezett (1874) cs. és kir. katonai alreálisk. természetrajztanára (kisebb megszakításokkal 1879-ig); az isk. körül nagy parkot létesített. Gyöngülő hallása miatt nyugállományba helyezték (1866). Haláláig Kőszegen élt és botanikával foglalkozott. Freh Alfonz és Waisbecker Antal mellett a térség egyik legalaposabb botanikai kutatója volt. Kőszeg és környéke alacsonyabb- és magasabbrendű flóráját, vmint nagy mennyiségű egzotikus anyagot is tartalmazó hatalmas növénygyűjt.-ét a pannonhalmi Szt. Benedek-rend Főapátsága vette meg (1920), amely később a Pécsi Tanárképző Főisk.-nak adományozta (1969), onnan a szombathelyi Savaria Miiz.-ba került (1980). Az anyagot többen kutatták, de feldolgozása még nem fejeződött be. - Emlékét szobor (Gyógypedagógiai Int. parkja, Kőszeg, 1925), emléktáblák (Gyógypedagógiai Int., Kőszeg; Stájerházak, Kőszeg, 2000; Chernél István Természetbarát Egyesület - Erdőgazdasági Rt.) és több növény is őrzi. F. m.: Nachtrag zu dr. Vincenz v. Borbás „Geographia atque enumeratio plantarum comitatus Castriferrei in Ungarn" (Österreichische Botanische Zeitschrift, 40., 1890, 243-246.). Irod.: Hidvéghy Sándor: P. V. (A kőszegi cs. és kir. kát. alreáliskola története. 1856-1918. Kőszeg, 1937,77-79.); Vöröss László Zsigmond: P. V. és herbáriuma. 150 éve született P. V. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 20/2., 1992,309-315.). Balogh Lajos Pigler Andor (1899. júl. 29. Bp. - 1992. okt. 1.): művészettörténész. - A bp.-i, ill. a Pázmány Péter Tudományegy.-en művészet- történeti és jogi tanulmányokat folytatott, majd az utóbbi stúdiumokat elhagyva - Pasteiner Gyula és Hekler Antal irányításával - teljesen a művészettörténeti tanulmányoknak szentelte magát. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1922). A Szépművészeti Mwz.-ban múz.-i segédőr (1922-től); az intézményben a szolgálati rangsor minden lépcsőfokát végigjárta. Három évtizeden keresztül a Régi Képtár vezetője, végül a múz. főig.-ja (1955— 1964). Első tud.-os közleményében Pulszky freskóvásárlásai közül a legjelentősebb műtárgyegyüttesnek, a Ghedii-sorozatnak a származási helyét, a jelenetek tárgyát, vmint a freskók mesterét határozta meg Bartolomeo Montagna személyében. (Montagna szerzőségét az 1960-as évektől kezdve vitatták, ma egyre inkább Girolamo Romanino szerzősége az elfogadottabb.) Egymást sűrűn követve jelentek meg önálló kötetei, amelyekben a mo.-i barokk-kutatásban addig alig ismert osztrák művészek munkáit mutatta be: a pápai plébániatemplom Maul- bertsch-freskóit (1922), a győri Szt. Ignác- templom Paul Troger-freskóit (1923). Don- ner-monográfiáját (németül: 1929; magyarul: 1933) a történelmi viszonyok miatt külföldre kényszerült 17. sz.-i m. festőről, Bog- dány Jakabról írt monográfiája követte
