Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
Péter 698 lyóiratának képzőművészeti kritikusa. A Pázmány Péter Tudományegy.-en, Gerevich Tibor tanszékén egy.-i tanársegéd, majd egy.-i magántanár. Itáliai és m. művészettel foglalkozott, az itáliai trecento festészetének nemzetközileg elismert kutatója és szakértője. A nyilasterror áldozata lett. - A magyar művészet története c. munkája (I—II. köt. Bp., 1930) úttörő jelentőségét a kortárs m. képzőművészet bemutatása, a nemzeti sajátosságok liberális értelmezése, a nemzetközi ösz- szefüggések feltárásának kísérlete adta. A Nyugat c. folyóiratban bevezető tanulmányával indult a Vita az izmusokról és az új művészetekről c. vitasorozat (1932). Az itáliai trecento festészetével, elsősorban a Lorenzet- tiek művészetével kapcsolatban több tanulmánya jelent meg külföldi és hazai szakfolyóiratokban (Gazette des Beaux-Arts, The Burlington Magazine, La Diana, Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, Rivista d'Arte), vmint a Petrovics Elek emlékkönyvben (Bp., 1934) és a Gerevich Tibor emlékkönyvben (Bp., 1942). Fő műve az Ambro- gio Lorenzetti-monográfia lett volna, melynek kéziratban fennmaradt első fejezeteit az Acta Historiae Artium c. folyóirat közölte (26., 1980. 3-4.). E tanulmányokat a trecen- tóval foglalkozó nemzetközi szakirodalom máig idézi. A trecento festészetét feldolgozó összefoglaló munkájának csak az első része készült el, amely a 14. sz. első felét mutatja be (Cavallinitől Trainiig), a fő hangsúlyt a sienai mesterek munkásságára helyezve (A trecento festészete. Bp., 1983). Több tanulmánya jelent meg a Magyar Művészet c. folyóiratban is (pl. Fruchter Lajos gyűjt.-éről). F. m.: A magyar művészet története. 1-2. (Bp., 1930); Pietro és Ambrogio Lorenzetti egy elpusztult freskó-ciklusa (Az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, 6., 1929-1930, 1-36.); Ugolino Lorenzetti e il Maestro di Ovile (Rivista d'Arte, 13., Firenze, 1931. 1-2., 1M6.); Trés riches Heures tájképei (in: Gerevich Tibor emlékkönyv. Bp., 1942, 248-259.); Ambrogio Lorenzetti (Acta Historiae Artium, 26., 1980. 3-4., 223-261.); A trecento festészete (Bp., 1983). Irod.: Bús Ilona: P. A. (Szivárvány, 2., 1947. 22., 13.); Thurzó Gábor: P. A. (in: „S két szó között a hallgatás". Magyar mártír írók antológiája. Bp., 1970, 2. köt. 186-188.); Zádor Anna: P. A.-ról - baráti szemmel (in: P. A.: A trecento festészete. Bp., 1983, 97-101.); Prokopp Mária: P. A. (in: P. A.: A trecento festészete. Bp., 1983,102-107.); Zádor Anna: Tizenöt év a Franklin Társulatnál. Emlékezések 3. (Új művészet, 5., 1994.1., 65-67.); MÉL II.: 197. Takács Etelka Péter Mózes (1870. dec. 6. Szörcse - 1930. aug. 26. Torda): tanár, iskolaigazgató, múzeumi igazgató-őr. - Apja Péter Károly ref. esperes, a sepsiszentgyörgyi ref. tanoda első tanítója, majd szörcsei lelkész. - A kolozsvári egy. klasszika-filológia szakán végzett (1893) , középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1894) . A Székely Mikó-Koll. tanára (1893); r. tanára (1894-től; görögöt, latint, magyart, történelmet, filozófiai propedeutikát tanított), a történelmi-filológiai szertár őre, a nagy könyvtár felügyelője, az isk. ig.-ja (1902-1916). A Székely Nemzeti Múz. őre (1901-1902, 1918-tól), ig.-őre (1924-től). Vallás- és helytörténeti dolgozatait, alkalmi és emlékbeszédeit, koll.-i jelentéseit isk.-ja értesítője és folyóiratok közölték. Szerkesztette a Mikó-Koll. Értesítőit (1902-1915). Az Emlékkönyv a reformáció négyszázados évfordulójára (Sepsiszentgyörgy, 1918) c. kötet szerkesztőbiz.-ának elnöke; a kötetben közölt tanulmánya: A református Székely Mikó- Koll. történetének vázlata és jelenlegi állapotrajza. Számos polgári és egyházi tisztséget viselt. Öngyilkos lett. F. m.: A tizenkét legfőbb olymposi istenség szerepe a görög mythologiában (in: A sepsiszentgyörgyi evang. reform. Székely-Mikó-Kollegium Értesítője az 1894-95. iskolai évről. Sepsiszentgyörgy, 1895,3-32.); A Kollégium alapító testületének, a Rikán belőli Kommuni- tásnak ismertetése és rövid története (in: A sepsiszentgyörgyi ref. Székely Mikó-Koll. ötvenedik évi Értesítője, 1908-1909. Sepsiszentgyörgy, 1909, 5-33.); A Székely Nemzeti Múzeum rövid története 1890-1900- ig (in: A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője, III., 1902,1-8.). írod.: P. M. (in: A sepsiszentgyörgyi Ref. Székely Mikó-Kollégium Értesítője az 1930-31-ik iskolai évről. Sepsiszentgyörgy, 1931, 5-6.); Kisgyörgy Benjamin: P. M. (Gyökerek [Sepsiszentgyörgy], 1971-72/1-2., 139.); Kónya Ádám: A Mikóból indultak... (Sepsiszentgyörgy, 2000, 26-27.). Boér Hunor Peters, Karl (Carl) Ferdinand (1825. aug. 13. Liebshausen, Cseho. -1881. nov. 7. Graz): orvos, geológus. - Anyai nagyapja Franz
